Fények a szabadban

Fények a szabadban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Teraszlámpák a házfalon, oszlopfények az állványokon, pázsitsugár a földbe rejtve, mind-mind a kerti világítás elemei. Ezek egy része biztonságot ad, más része díszítőelemként szolgál, harmadik részük pedig egyszerre látja el mindkét feladatot. Nappal a jól megválasztott lámpatest, este annak kellemes fénye teremthet ideális hangulatot zöld birodalmunkban. A jól világított kert megnöveli lakóterületünket az esti órákban is.

 

 

A funkcionális világítótestek mellett a díszkivilágítást segítő lámpák közül is válogathatunk. Lehet fehér vagy színes fényű, stabil vagy mozgó fényt adó, feltűnő testű vagy észrevehetetlen.

 

A gömblámpa minden irányban lágy, szórt fényt ad, főleg virágládák és ülőhelyek körül mutat jól. A reflektor irányfényként egy-egy szobor, tó vagy egyéb kerti dísz célzott megvilágítására szolgál. A sugárvetítő egy oldalra kilépő fényt ad, ez lépcső, út, ülőhely mellett kiváló. A kerti tavakba, medencékbe süllyesztett lámpákat helyezzünk. A lámpafüzér vagy a kerti fáklya csak egy-egy alkalommal használatos, partik, bulik, zsúrok alkalmával, az esemény stílusa szerint ezek között sokféléből válogathatunk. A mécsesek, gyertyák csak hangulati elemek, fényforrásként nem említhetjük.

 

A feng-shui szerint a fény minden formája elősegíti az életerő megfelelő áramlását, de a túl sok lámpa sem jó egy helyen. A fény ne legyen egyenletes, mert hamar unalmassá válhat, és ne legyen túl szabálytalan sem, mert az fekete lyukakat hoz létre a térben.

 

A jó világítás a sötét és világos foltok váltakozásán alapul. A fénytervezés elején - még a füvesítés vagy a növények betelepítése előtt - gondoljunk a vezetékezésre, a dugaljak elhelyezésére, a megfelelő szigetelésre és a lámpák felkapcsolási helyére, illetve módjára is. A lámpákat felkapcsolhatjuk a kapunál, a háznál, de működésbe hozhatjuk a garázsból, kocsiból vagy a házból távirányítóval is. Sőt arra is lehetőség van, hogy előre beprogramozott időben gyúljanak, illetve hunyjanak ki a fények.

 

A fényszórás lásson el balesetmegelőző szerepet is, de ne legyen túl figyelemfelkeltő, mert az ellenszenvet szül a környezetünkben élőkben, és vonzza a betörőket is.

 

A jól átgondolt terv megvalósításához hívjunk szakembert, aki gondoskodik arról, hogy fényeink ízlésesek legyenek, és ne változtassák az éjszakát nappallá.
Lámpáink stílusa harmonizáljon a kerttel, de az esztétikumnál legyen előbbrevaló a biztonság. A lámpa teste nappal jobban látszik, mint éjszaka, így arra ügyeljünk, hogy az napvilágnál tökéletesen illeszkedjen a kert stílusához. Ha mégis nagyon testes lenne, legyen olyan, amely szobordíszként magára vonja a figyelmet. A lámpa fénye magához vonzza a rovarokat, így ne tegyük közvetlenül az ülőhely mellé, vagy használjunk sárga fényű víkendizzót távoltartásukra.
A lámpaválasztásnál ügyeljünk arra is, hogy a bura teljes mértékben víz- és portaszító legyen, egy locsolás vagy esőzés ne okozhasson életveszélyt. Szabadtérbe csak olyan lámpát tehetünk, amelynek minimum IP 44-es jelölése van. A rovarok érzékenyebbek a kékes fényekre, így ilyen fényt a kert végébe tegyünk, hogy odavonzza a kellemetlenkedő repdesőket. Az ülőbútorok, medencék, házak patjára inkább sárgás, vöröses fényű világítótesteket helyezzünk. A tarka, színes fények mesterkéltnek, álságosnak és giccsesnek hathatnak, így legfeljebb kerti bulik alkalmával használjuk. Arról nem is szólva, hogy a színes fény torzítja a látást, a térérzékelést, így balesetveszélyes is. Ugyanezért fontos a káprázatmentesítés is.
Néhány színes levelű növény méltó arra, hogy esténként egyedi megvilágítást kapjon, ilyenek a tulipánfa, a liliomfa, a japánjuhar, az álciprus és a nyírfa is.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.