Nagyvárosi oázisok

Nagyvárosi oázisok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tetőkert olyan élettér, amely ha megadatott, akkor az ember el sem tudja képzelni, hogyan élhetett addig nélküle. Zöld szobákkal nagyítja meg a lakás területét, s a tavaszi-nyári hónapokban az élet súlypontja át is helyeződhet oda. Budapest tetői felett másképp néz vissza ránk a város. Tartson velünk!

 

 

Az új építésű társasház tetőkertje Budapest szívében, egy csendes terézvárosi utcában található. A liftezés és a kétszintes lakás faburkolatú lépcsőinek megmászása után felérünk a tetőkertbe, amelyet a három éve itt élő, kétgyermekes építész-tájépítész házaspár valódi városi oázissá változtatott. Felettünk az ég, körülöttünk Budapest tetői, kilátással a Lehel-téri templomra, a Budai várra és a Hármashatár-hegyre. Kitágul a tér, friss levegőhöz jutunk, árad a napfény. A tetőkert szélein körülfutó egyedi formatervezésű, fém járórács és horganylemez növényültető ládákban elhelyezett zöld lombtömegek biztonságérzetet keltve választanak el az alattunk tátongó utcai mélységtől. A hol alacsonyabb, hol magasabb növények a legmegfelelőbb fény-árnyék-viszonyok és a kilátás biztosításának szándékára utalnak. Az alacsony cserjék és a kiültetett évelők között hangsúlyos pontot képeznek az ecetfák, amelyek jellemző habitusukkal és színes lombkoronáikkal egész évben díszítik a zöldtetőt. A nagy gonddal kiválasztott növénycsoportok burjánzását automata öntözőrendszer biztosítja. A felvezető trópusi faburkolatú lépcsők egy bambuszsávval határolt étkezőhelyhez vezetnek, ahol az asztalhoz ülve igazolva látszik a jó hangulatú családi és céges összejövetelek híre. A terasz végében kapott helyet az egyedi formatervezésű konyhapult, amelybe rozsdamentes grillezőt, mosogatót, illetve beépített szekrényeket helyeztek. Külső peremén fűszernövények, illatos évelők ültetőhelye bújik meg, kicsit arrébb pedig a saját termésű paradicsomot szüretelhetjük.

 

  • oazisok_f01
  • oazisok_f02
  • oazisok_f03

A kert három különböző pontjára kifeszíthető, nagy felületű „vászonvitorlával” oldották meg az árnyékolást, amely kellemes menedéket nyújt a nyári nap melege elől. A faburkolaton kívül eső részeken gondosan nyírt gyepfelületek teszik teljessé a kert érzést, és ebbe tavasztól őszig beletartozik az itt fogyasztott reggeli kávé, a nyugágyon való heverészés, a közös játék, a hazavitt munka, a családi vacsorák és a „budapesti éjszaka”.


 

Tervezőasztal

A tetőkert tervezése során kitüntetett helyen állt a nagy magasság-mélység érzékelhetőségének kiküszöbölése, amelyet korlát helyett növénykazettákkal oldottunk meg. Az automata öntözőrendszer kiépítésében kollégám, Pintér András volt a segítségünkre. Az épített elemek - kültéri pult, grillsütő, növénykazetták - tervezésébe az építészfeleség, Méhes Andrea is bekapcsolódott.

 A Kuhn András vezette Gardenworks táj- és kertépítész irodát édesapja, Kuhn László alapította az 1980-as években.

 

  • oazisok_a01
  • oazisok_a02
  • oazisok_a03


 

 

Jordán Klára kerttervező
Tervezőasztal
A tetőkertet a Citi Kert tervezte, dizájnját a neves belsőépítésszel, Mauricio Flores-szel alakítottuk ki, így tudott külső és belső megfelelő egyensúlyban maradni. A kert- és zöldfelület-tervezésben és -kivitelezésben, tetőkertek kialakításában fontos az értékteremtés. Egy kert vagy tetőkert hangsúlyos pontjai lehetnek a képző- vagy iparművészeti alkotások, amelyek egyedivé és emberközelivé teszik, hiszen örök életű darabokról van szó.
Jordán Klára a Kertészeti Egyetem kerttervező szakán végzett, a 2001-ben alapított Citi Kert Táj- és kertépítész Stúdió vezetője.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.