Szoba kilátással - nyári konyha, terasz

Szoba kilátással - nyári konyha, terasz

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sokan vágyunk olyan otthonra, ami több, mint egyszerű lakhely. Ahol néhány lépésnyire a praktikus lakóterektől romantikus környezetben, időben akár több évtizedet visszasétálva, öntöttvas sparhelden melegíthetjük meg a töltött káposztát, és árnyas kertben, karcsú pohárból vörösbort kortyolgathatunk, ha éppen úgy tartja kedvünk. Ahol érezzük, múlt nélkül szegényebb a jelen.

 

16

 

 

Így tervezzünk kültéri konyhát

A nyári konyhát a kert olyan részébe építsük meg, hogy az a lakóépülettel szerves egységet alkothasson. Így sok felesleges szaladgálástól kímélhetjük meg magunkat. Divattól függetlenül igyekezzünk olyan építőanyagokat használni, amelyek a ház jellegzetes anyagaival megegyeznek. Válasszunk olyan berendezést, ami a mi éghajlati viszonyainknak megfelelően egész évben kint maadhat, hiszen a féltető csupán annyi védelmet ad, ami az egyszerűen megmunkált bútoroknak kell. A fedett területet lehet finomabb kővel, például süttői mészkő lappal burkolni, de a szabad ég alatti felületekre válasszunk inkább az időjárás viszontagságait tűrő terméskövet, bazalt kockakövet, klinkertéglát vagy beton burkolóelemet.Az is jó, ha egy ház folyamatosan nyerheti el formáját, és együtt változik gazdái élethelyzetével. Nincsenek örökre bebetonozva a falak, megkövetelve a hozzá illő stílust vagy stílustalanságot. Pergolát behálózó lilaakáccal árnyékolt terasszal, nyári sütögető hellyel bővülhet, vagy külön bejáratú szobával egészülhet ki egy ház. A kert ugyancsak kimeríthetetlen lehetőségeket rejt. Barátoktól ránk maradt maradék kővel kirakott kerti utat rakhatunk ki, amely fa hűsében megbújó kerti padhoz vezet. Az elmúlt harminc esztendőben ezt a régi szentendrei nyaralót többször átépítették, korszerűsítették, mindig a négytagú család igényeinek megfelelően. Hogy milyen lehetett a ház új korában, a tizenkilencedik század utolsó éveiben - Egy megsárgult fényképet őriztek az örökösök, ami jómódról tanúskodott. Huszadik századvégi tulajdonosai az omladozó házban megérezték a szépséget, az évek lenyomataként rárakódott toldozgatások, ilyen-olyan beépítések csak gazdagították varázsát. Igyekeztek hangulatában hűek maradni a régihez, úgy, hogy korszerű mai otthon születhessen. Egyik legsikerültebb hozzáépítés a sátortetős épülethez illesztett nyári konyha. A ház ürömi kővel burkolt homlokzatának támaszkodik az enyhe dölésszögű tetővel fedett toldaléképület, amelynek egy részét nyerskőből rakták, hogy védelmet nyújtson az uralkodó széltől. A nyári konyha másik fele bazalt kockakővel burkolt teraszra és a kertre nyitott. A masszív tölgyfa asztal és pad már teljesen a tuják és orgonabokrok tövébe került. Agyagcserépben tarka petúnia illatozik az asztalon, a konyhába nyúló kiskertbe sokszínű Pistike virágot ültettek. Az egynyári virágokat határoló támfal padként használható, kemény faborítását kilim párnák teszik kényelmessé. A nagyanyáink korát idéző sparheld és mosdóállvány, a piros zománcos fazekak, csatos üvegek és díszes fűszertartók mind-mind a hangulat kedvéért kerültek ide.

Szoba a kertre

A másik figyelemreméltó hozzáépítés a háziasszony saját szobájának kialakítása. Mivel más lehetőség nem állt rendelkezésre, és az eredeti épülethez nem illet volna a tetőszerkezet bonyolítása, ezért a különszoba egyszerű lapostetős tömbként jelenik meg. Az üvegajtó melletti napsütötte helyre dúsan virágzó növényegyüttes került. A magasabb fehér és sárga százszorszépvirágú margaréta előtt mutatós színösszeállítású kompozíció sikeredett jól ismert egynyári növényekből: ila futópetúnia keveredik a piros, bordó és lilásrózsaszín muskátlival, s a zöldek széles skáláját a középen díszlő napsárga bársonyvirág csoportja koronázza. A szigorú szabályokat ne e helyütt keressük, és valljuk be, sokkal izgalmasabb is, ha a kidobásra szánt zománcos fazekat, a napszítta fadézsát, gyagcserepeket és régi kosarakat ültethetjük be virágokkal. A díszcsalán a levelével díszít, és a félárnyékos helyet szereti. A piacon fellelhető valamennyi fajtából vásároltak egyet vendéglátóink, és abból állították össze a kis növényszigetet.

Különszoba

A dél felé hatalmas üvegfallal nyitott épületrész az eredeti házfallal L-alakú kertrészletet és védett teraszt zár közre. Az elhúzható üvegajtó akadálytalan kilátást biztosít a kertre, inden évszakban szép látvánnyal gazdagítva a teret. A saját szoba berendezése továbbviszi az egész ház hangulatát. A két ablak köré tervezett könyvespolc nyitott és zárt részein elfér lakójának minden kedves könyve, a régi kerti asztal pedig tökéletesen szolgál íróasztalként. A forgófotelben könnyen irányíthatjuk tekintetünket a panorámára, és gyönyörködhetünk a kertben. Az ágyon hasalva kényelmesen lehet olvasni, és pihenésként merengeni az idő múlásán, amit az üvegfalon túli világ, mint lassan pergő film jelenít meg.

Kő kövön

A szürke színű bazalt kockakőburkolatot általában városi környezetben útburkolatként látjuk, pedig ezek a kövek nemcsak felületburkolásra, de virágágy határolására is remekül használhatók - vidéki kertekben
éppúgy, mint városi udvarokban. Párhuzamos csíkokba rakva a kövezet vezeti a tekintetet, és virágokkal szegélyezve ösvényként irányít a pihenőhelyre. Az újonnan épült szoba előtt napsugaras elrendezésben a sugaras forma középponja vált hangsúlyossá. A tér fallal határos sarkába kerek asztalka mellé két régi kerti széket tettek. A szabadtéri reggelizőhelyet csupán egy kis falrész és az üveg tolóajtó választja el a benti világtól. A külső meszelt, vakolt fal folytatásában belül meghagyták az eredeti téglafalat, és lemeszelték.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.