Tippek a fűszernövények gondozásához

Tippek a fűszernövények gondozásához

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A frissen szedett fűszernövény sokkal ízletesebb, mint a száraz, mert az aromája erősebb és vitaminokban gazdag. Kertbe ültetve, de erkélyen vagy ablakban is nevelhetjük őket. Alábbi cikkünkben ehhez adunk néhány tanácsot olvasóinknak. Elég egyetlen ládika, ami az erkély megfelelő részén vagy az ablakpárkányon biztonságosan van elhelyezve. Az edény inkább lapos és széles, mint mély virágcserép legyen, ami alkalmas a fűszernövény neveléséhez.

 

fuszernoveny

 

A legalkalmasabb edény egy kemény falú növénynevelő konténer, ami kellő mennyiségű föld befogadására alkalmas. Ezek közül bármelyiket is választjuk, fontos, hogy a földtartó edény alján egy vagy több vízkivezető nyílás legyen. Ha esetleg nincs ilyen nyílás az edényen, egyszerű felhasítással vagy fúrással kell kialakítani. Ezek eltömődése ellen, alkalmas méretű cserépdarabok elfektetése után 1-2 centiméter vastag kavicsréteget terítsünk először az edény aljába, és csak utána töltsük fel majdnem színültig ehhez alkalmas, jó minőségű, lehetőleg tőzeges és kellően tápdús földkeverékkel.

Apró fűszeres kertünkbe kerülhetnek a rozmaring levágott és előzőleg nyirkos homokban,üvegborítás alatt meggyökereztetett kicsi hajtásdarabjai. Amelyiknek több töve van kiemelése után, tőosztással is szaporítható. A citromfű, borsmenta, zsálya, tárkony, kakukkfű, és metélőhagyma meglévő töveiből egyet vagy párat több részre lehet bontani, és az így nyert gyökeres növényutódok újból elültethetők. Apró petrezselyemgyökerekből és zellergumókból egyet-egyet cserépbe, ládába pedig többet is ültethetünk, egy-két ujjnyi távolságra egymástól. A csúcsrészük kb. 1 centiméterre álljon ki a földből. Ezekből rendszeres öntözés mellett, hamar szedhető zöld, ha pedig kimerülnek és legyengülnek újabb akár kiritkított egyedekből ki lehet cserélni őket. A kerti kapor és a metélőhagyma magjának vetése 2-3 hetes időközökkel ismételhető meg, hogy folyamatosan frisset szedhessünk. Fontos, hogy a kikelésüket követően 2-3 ujjnyira kiritkítsuk, hogy ne akadályozzák egymást a fejlődésben.

  • a-small-garden-in-a-small-balcony-3
  • blogg_uteliv_700
  • dsc01111
  • gardenbalcony
  • img-fuehling-kraeuter-2-700
  • pallet


A zsálya és a többi szaporítható fűszernövények esetében is gondoskodnunk kell a kelés utáni ritkításról. Különösen fontos, hogy soha ne száradjanak ki, de túlöntözöttek se legyenek. Növényvédelmet általában nem igényelnek, legfeljebb az időnkénti híg tápoldatozás lehet még hasznos. A számos hosszú életű fűszernövény mellett, érdemes a rövidebb élettartamúakkal is foglalkozni, ugyanis ezek élettartamuk alatt ételeinkbe kellemes friss ízeket varázsolhatnak.

  • interieursdeprovence_taschen
  • lizc5i-b78776706z1
  • nh-ma11-patio-container-garden-vertical
  • viadecorology2

 


Nem közömbös a fűszernövények szedési ideje sem. Ha a szedésre alkalmas állapotot már elérték, lehetőleg a reggeli órákban kerüljön rá sor, mert aromában ilyenkor a leggazdagabbak. Az egyes szedések alkalmával mindig csak annyit jó leszedni amennyit egyszerre fel is használunk. A felesleges mennyiséget jól szellőző anyagból készült zacskóban és zárható üvegedényben por formájában is eltárolhatjuk. Ha az apróra vágott növényt sóval bekeverjük, majd üvegbe tesszük, sokáig megőrzi frissességét, így főzésnél mindig friss fűszert használhatunk. Érdemes élni az ilyesfajta fűszernövény nevelési lehetőségeivel, hiszen az ezzel járó többletgondoskodás (pl. vetőmag vagy tőbeszerzés) költsége sokszorosan megtérül a mindig frissen kéznél levő fűszer használatával.

Sokan hajlamosak a javasoltnál többet adagolni a használatos növényvédő szerekből és gyomirtó készítményekből, nem gondolva arra, hogy ez milyen veszélyes a növényekre. Rendszerint nem veszik figyelembe a csomagoláson feltüntetett használati utasítást, így az előírtaktól eltérően nagyobb mennyiséget adagolnak a szerből. Ennek következtében megnő a növények levél- és hajtásrészeinek, illetve virágainak és gyümölcseinek perzselésveszélye, amely kisebb-nagyobb területen elbarnuló foltok formájában tűnik fel.

  • 71009herbs1
  • dscn0246
  • dscn0298
  • hanging-gardens2

  

Ugyanakkor a túladagolással a növényvédő szer semmivel sem véd hatásosabban a kártevőktől, kórokozóktól és gombabetegségekkel szemben, mint azt sokan gondolják. Sőt, a károsítók közül azok az egyedek, amelyek átvészelik a túl tömény kezelést, bizonyos védettséget szereznek az alkalmazott szerrel szemben. Utódaiknál ez odáig fajulhat, hogy - az egyébként jó növényvédő szer - teljesen hatását veszti. Nem szabad megvárni a káros élőlények elszaporodását, ezért amint észleltük a fertőzést, haladéktalanul el kell kezdeni ellenük a hatékony védekezést. Ekkor még elegendő lehet a megtámadott növényrészek vagy növényegyedek kezelése, ami viszonylag kevés anyagfelhasználással és munkával gyorsan megoldható. Gyakran még vegyszer igénybevétele sem szükséges a kórokozók megfékezéséhez, elegendő a fertőzött növényrész eltávolítása.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.