Beltéri növénydekoráció

Beltéri növénydekoráció

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A belsőépítészet fejlődésével új értelmezést nyernek a szobanövények és a kaspók is, amelyek stílusos párosításban belső tereink élő szobraivá válnak. A kaspók gyártói igazodnak a legújabb trendekhez, így semmi akadálya annak, hogy az előszobától a fürdőszobáig tökéletes legyen a hangulat. Egy jó stílusérzékű szakember pedig lenyűgöző kompozíciót alkothat, hozzájárulva az életminőségünkhöz.

 

13

 

Ha mi magunk nem is gondolunk a beltéri növényekre, amikor berendezzük, csinosítjuk otthonunkat, de a körültekintő szakemberek, belsőépítészek, kerttervezők azonban egyre inkább számolnak velük a tervezés során. A növényeknek ugyanis megfelelő helyre és térre van szükségük. Ha nem szalasztjuk el a lehetőséget, és időben gondolkodunk, attraktív megoldásokkal bővíthetjük házunk vagy lakásunk belső tereit, nem kell megalkudnunk a „kimaradt helyekkel“ a növények elhelyezésénél.
A kaspó kiválasztásánál a környező anyagokat, színeket, textúrákat, hangulatot és stílust kell figyelnünk. A kaspónak valamihez mindig passzolnia kell. A forgalmazóknál mindenféle anyaggal találkozhatunk: az alumínium, koracél, kerámia, plasztik mellett egyéb, természetes anyagokból is készülnek dekoratív virágtartók. Sőt, akár képzőművészek által kézzel készített remekműveket is vásárolhatunk.
A növények kiválasztásánál az alapvető kritérium a helyiségben uralkodó fényviszony, a hőmérséklet és a páratartalom. Ha ezekhez nem alkalmazkodunk, kedvenceink hamar megbetegszenek, vagy akár tönkre is mennek. A külső körülmények alapján összeválogatott növények közül a stílus, az elérni kívánt hangulat a következő lépés a választásban. Ezután már csak a fenntartási igényt, illetve olyan speciális szempontokat kell figyelembe vennünk, mint például hogy a gyermekek által használt és hozzáférhető helyeken a tövises, tüskés növények, mint a kaktuszok, nem éppen ajánlottak. A helyes kiválasztási folyamat eredménye mindig otthonunk kellemes, élő fénypontja lesz.

Tervezés 3D-ben

A tervezésben, az előkészületekben a 3D-s tervezőprogramok nagy segítséget nyújthatnak. Persze a belsőépítész munkájába már ekkor be kell kapcsolódnia a beltéri növénydekorációhoz is értő kertésznek. Drágább kaspó és növények vásárlásához mindenképpen ajánlott jól képzett szakember segítségét kérni, hiszen a rossz választás az anyagi káron (tönkrement növény) felül még egy felesleges „berendezési tárgyat” is eredményez.
Ha nem értünk a szobanövények ápolásához, először vásároljunk olcsóbb, kisebb növényeket, és ezeken „tanuljuk meg” az apró fortélyokat. A kaktuszok talán a legigénytelenebb növények; csak a minimális öntözésre és a hűvösebb helyen történő, öntözés nélküli teleltetésre kell odafigyelnünk.

A leggyakoribb hiba a növények túlöntözése. Ennek elkerülése és a kényelmes öntözés végett több gyártó kínál önöntöző szettet a kaspóihoz. Lényege, hogy a kaspón belül van egy növényültető doboz. Ez a kisebb kaspóknál perforált, így a kaspó alján lévő vízhez a gyökerek könnyen hozzájutnak az ültetődobozba tett kavicsrétegen át. A nagyobb kaspóknál az ültetődoboz alsó részében van a víztároló rész. A beültetést követően egy-másfél hónap felülről történő öntözés alatt a gyökerek belenőnek az alsó, vízfelszívó zónába, így a növényt már nem kell felülről öntöznünk, elég feltölteni az alsó víztározót, amelynek vízszintjét jelzőpálca mutatja. Így mindig tudjuk, hogy mikor kell újra feltölteni tartályt.

Mutasd az előszobád, megmondom ki vagy

Ez az a hely, ahonnan mindennap elindulunk a világba, majd megérkezünk, és vendégeinknek is ez adja otthonunkról az első benyomást. Ezért e helyiséget sem illik kihagyni a növénydekorációból. Ajtónyitáskor a téli beömlő hideg és a huzat azonban nem kis kihívás a növények kiválasztásánál, így ide leginkább a hasonlóan kitett éghajlati körülmények közül származó növények, például kaktuszok, szukkulensek valók.
kényelmes ínyencnek

Kényelmes ínyencnek

Mivel a konyhák legtöbb esetben napos tájolásúak, optimális otthonai lehetnek a napfényigényes fűszernövényeknek. A kaspókkal könnyen igazodhatunk a bútor stílusához és hangulatához. A kis cserepeknek könnyű helyet találni, a fűszernövényeket (citromfű, zsálya, tárkony, rozmaring, metélőhagyma, bazsalikom) pedig egyszerűen beszerezhetjük: minden évszakban, bármelyik nagyobb bevásárlóközpont zöldségosztályán megvásárolhatjuk őket.

Így ápoljuk az orchideát

Optimális körülmények között az orchideák fajtától függően akár három hónapig is virágozhatnak.
Nagyon törékeny, és szállítás közben könnyen megfázik a növény, ami a virágbimbók lehullásához vezethet. Az átültetésnél figyeljünk arra, hogy a léggyökerek ne sérüljenek meg, és csak speciális orchideaföldet használjunk.
A leggyakoribb hiba a túlöntözés. A növény a túl sok víztől is ledobhatja a bimbókat, majd a gyökerek is elrothadnak, ami tápanyaghiányhoz vezethet. Ha túlöntöztük a növényt, két-három hónapig vegyük minimálisra az öntözést, hogy a gyökerek regenerálódhassanak.
Az orchideatövek 3-6 hónapig pihennek elnyílás után, majd megfelelő gondozás mellett várhatjuk az újabb virágzást.

Dzsungelérzés a fürdőszobában

Gondos válogatással még a kis ablakokkal rendelkező, északi tájolású, sötétebb fürdőszobából is növényoázist varázsolhatunk. A párásabb levegőért a páfrányok kifejezetten hálásak, és kevesebb fénnyel is beérik. A zaminak becézett Zamioculcas zamiifolia (balra fent) nem szereti a tűző napot, teljesen igénytelen. Bár nem vízi növény, jól érzi magát a kád végében. A parafa mintájú kerámiakaspó (jobbra lent) meleg hangulatot teremt az aszparágusszal és a színezett, hántolt vesszőkkel. A papagájvirág (jobbra fent) viaszos, acélos levele harmonizál a koracél kaspóval, amit a kád látszó lefolyórendszeréhez választhatunk.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.