Fűtenger ösvényekkel

Fűtenger ösvényekkel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha Judit kimegy a pilisszentlászlói rétre, vagy elkóborol a falu környéki erdőkben, mást is lát, mint a természetkedvelő ember. Hiszen a fák alatt ott van a mohákból, zuzmókból, apró virágokból egy szőnyeg. A réten pedig ott a fűtenger, számtalan apró élettel, s ha feltámad a szél, ösvényeket rajzol a fuszálak közé. Mi is lenne ez más, mint a legtermészetesebb szőnyeg?

futengeroesvenyekkel 720


Gulyás Judit Nívó díjas textiltervező szőnyegekről és szőnyegekkel álmodik. Különleges álmok ezek, a természet ihlette csodák, amelyek beköltözhetnek otthonainkba. Legutóbb a szentendrei Erdész Galériában csodálhatták meg az érdeklődők az alkotásait.

– Városi lány voltam – meséli a művész. – A kőrengetegben a dolga után siető ember. A szüleimnek köszönhetem, hogy nagyon hamar mást is észrevehettem a világból. Mind a ketten nagy rajongói a természetnek, Pilisszentlászlón volt egy telkük, virágos ágyásokat, sziklakerteket hoztak létre, s mi a bátyámmal nagy örömmel segítettünk. A természet iránti szeretetem alighanem innen datálódik, annyira, hogy immár 25 éve én is ebben a faluban élek. Ez jelenti számomra a nyugalmat, az élhető világot, a munkámhoz az ihletet.

Judit mindig remekül rajzolt, ezért szülei beíratták az úgynevezett Kisképzőbe, a Török Pál utcába. – Az érettségi évében sem éreztem igazán a pontos irányt, merre is induljak – meséli Judit. Aztán egyszer meghívtak egy gobelin művész otthonába, és amikor megláttam a ragyogó színekkel „megfestett” képeket, azt mondtam: ez az, ez kell nekem! S abban a pillanatban ráálltam a magam útjára, ahol azóta is haladok.

Az akkor még Iparművészeti Főiskolára felvételizve kéziszövő- falikép készítő szakon végzett, majd mesterdiplomát szerzett, most pedig a doktori disszertációja védésére készül.

– A főiskolai tanulmányaim során minden műfajból kaptunk ízelítőt. Számomra a kísérleti technikák jelentették a legnagyobb örömet, hiszen szeretek mindig új ösvényeket felfedezni, kitaposni, s aztán elkalandozni más utak felé. Egyszer láttam egy légifelvételt, s onnan fentről csodásan tiszta volt a világ, a rétek, szántók, erdők, mintha csak szépséges szőnyegek lettek volna, üdék és kopottak, szép rajzolatokkal. Persze, amikor elhatároztam, hogy szőnyegeket készítek, még véletlenül sem gondoltam arra, hogy ez a megszokott formában működjön. Ki akartam emelni ebből, feloldani a statikusságát, s kerestem a technikát, amellyel mindezt meg tudom valósítani. Ez pedig a hand tufting, azaz a kézi tűzés volt, amely akkoriban egyedülállónak számított Magyarországon, és még ma sem művelik sokan. A mesterdiploma megszerzésének idején részt vettem egy szőnyegtervezési pályázaton, ahol első díjat nyertem. Jutalmul részt vehettem egy francia-német-svájci körúton. A franciaországi manufaktúra pedig – mily csodálatosak is a véletlenek! – egy hand tufting műhely volt! Elbűvölt. Hazatérve viszont a valósággal kellett szembenéznem, sorra zártak be a textilgyárak, és az emberek nem lakáskultúrával foglalkoztak, sokkal fontosabb volt kicserélni a Trabantot a Zsigulira, mert ez jelentette akkoriban az előrelépést.

Judit négy évig a Magyar Televízió művészeti szerkesztőjeként dolgozott, s várt. A lehetőség pedig 1998-ban jött el, egy hand tufting műhelyben elkezdett dolgozni, mára saját textil manufaktúrája.

– Ma már fontos a lakberendezés is az emberek számára, igényesek a bútorra, a hozzáillő tapétára, szőnyegekre, amelyeket már nem csúsztatnak a szekrények alá, hanem önálló életet élnek, meghatározó berendezéseivé váltak az otthonoknak. Egy nemzeti parkban lakom, gyönyörű természeti környezetben, mindig új és újabb ötleteket ad a tervezéshez, megidézek egy rétet, labirintusokat álmodok, vagy éppen egy, az erdőben látott zúzmó ihlet meg. S hogy mit szeretnék? Ugyanezt, életem végéig, még nagyobb volumenben, még több formában, színben.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}