Az építészet megfagyott zene

Az építészet megfagyott zene

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lehetett volna zenész, építész, színész, és még ki tudja, hányféle hivatás érintette meg. Ki is próbálta mindahányat, aztán most azt mondja önmagáról: zenész vagyok. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar népzene átörökítésében a XXI. századra, és a táncházmozgalom megteremtésében. Szerény ember mégis, akinek sokat számít, milyen környezetben él. Sebő Ferenc vendégei voltunk.

 

08

 

A szüleim egy szál ruhában tértek meg a háború sújtotta Európából, mindent újra kellett kezdeniük. Gerjén találtak ideiglenes otthonra, ám amikor én születtem, akkor az orvosok azt mondták, nehéz ügy lesz, kórházba kell mennie anyámnak, így hát a szülővárosom Szekszárd. De nem éltünk ott soha, a szüleim Székesfehérvárra költöztek, a színház utcájában laktunk egy hatalmas bérházban. Jó volt ott gyerekeskedni. Többnyire a nagymamám vigyázott rám, nevelt engem, felejthetetlenek azok a nyarak, amelyeket Agárdon tölthettem vele.

Ferenc a fehérvári zeneiskolába járt, ahol csellózni és zongorázni tanult. – Nem is tudom, miért írattak engem éppen ebbe az iskolába, hiszen a szüleim nem értettek a zenéhez, még énekelni sem hallottam őket soha. Nekem azonban tökéletes volt a választás. Mint minden kamasz, én sem tudtam, mi is leszek, ha nagy leszek? Rajzfilmrajzoló szerettem volna lenni – érdekes, az egyik fiam ezt a hivatást választotta –, de nagyanyám a betegágyán azt tanácsolta: legyek építész. Racionális foglalkozás, és mégis ott lapul benne a művészet, a megfagyott zene. Megfogadtam, és jelentkeztem a műszaki egyetemre. Azonnal belecsöppentem az Oberfrank Géza által dirigált diák szimfonikus zenekarba, ott ismertem meg Halmos Bélát, ő brácsázott, én csellóztam, később pedig gitározni tanultunk, és minden olyan hangszeren játszani, amelynek köze lehetett a népzenéhez.

1968-ban megszületett az a dal, amely megalapozta a későbbi Sebő együttest, és amely a mai napig olyan erőteljes, hogy szinte már senki sem tudja honnan, hogyan származik, csak éppen énekelik az emberek. – József Attila: Rejtelmek, ha zengenek című versét zenésítettük meg, és magunk sem hittük, hogy ez ilyen hatásos lesz. Eljátszhattam a dalt Kozmucza Flórának (akinek a költő a verset írta). Szép – mondta –, és olyan mosoly fénylett fel az arcán, hogy azt Mona Lisa is megirigyelhette volna. Óriási megtiszteltetés!

Ferenc három évig építészként is dolgozott. – Remek szakemberekkel, akik látták, hogy bennem nagyon is ott munkál a zene. Szente Ferenc aztán egy idő után azt mondta: neked a zenével kell foglalkoznod, és ha a küldetésed folytatásához az kell, hogy kirúgjalak, akkor meg is teszem! És megtette… A Sebő együttes pedig megkezdte diadalmenetét. – Kedvtelésből muzsikáltunk, és nem nagyon vettük észre, hogy befutottunk volna. Pedig így volt. Amikor megkezdődött a táncházmozgalom, annyira belemerültem a teendőkbe, hogy az érvényesülésre nem is gondoltam. Igazi hályogkovács módjára dolgoztunk, éjt nappallá téve, azt sem tudtuk, hogyan kell lemezt készíteni. Valami furcsa naivitás a mai napig is megvan bennem…

A zenésznek három gyermeke született az első házasságából. Az ifjabb Ferencből rendező lett, Rózsi látványtervező, Berlinben él, Laci pedig filmekhez készít animációt, ő is külföldön. – Második feleségem Zsuzsi régész, 18 éve élünk együtt. Társak vagyunk mindenben, gondolatokban, tettekben. A gyerekek már nem élnek velünk, de van két kutyánk: Malvin, az angol véreb, és Csipesz, a magyar vizsla. Nekik mindent szabad ebben a lakásban, megkérdőjelezhetetlen családtagok.

nappali Ganésával

A hatalmas ablakokon árad be a fény, egyértelműen kijelölve a megörökölt ülőgarnitúra helyét. A vörösréz asztalkán Ganésa, az elefántisten áll, amelyet Indiából hoztam egy hosszabb turnéról. Delhiben elkezdtem magyarázni a közönségnek, mit is jelent a Medvetánc című dalunk, sokan nevettek. Először nem értettem, aztán, kilépve az utcára, minden világossá vált – a sarkon ott állt egy medve a gazdájával, és táncolt! Az impozáns barokk velencei tükör megsokszorozza az ablakokat, olyan, mintha onnan is áradna a fény. A kényelmes hintaszéket egyszer már össze kellett szerelnünk, mert romokra hullott Malvin kutyám és alattam. Ő ugyanis egy kis pillangónak képzeli magát, egyszerűen az ölembe ugrott, és hanyatt estünk.

gondolatok helye

A lakás legnagyobb helyisége a könyvtár. Nemrégiben szántam el magam egy mennyezetig érő polcrendszerre, végre úgy tűnt, minden el is fér, kezelhető lesz a gyűjtemény. Aztán apósomtól megörököltük az ötezer kötetes könyvtárát… A hatalmas tömörfa asztal köré szervezett magas hátú székek kényelmesek, szükség is van rá, mert itt szoktunk dolgozni a társaimmal, nem egyszer hajnalig. Ezt bizonyítják az asztallapon árulkodó vörösborfoltok is, de én nem bánom, ettől válik testközelivé.

a zongora

A lakás berendezésénél általában hagyom, hogy Zsuzsi tobzódjon, de a zongora kivételt képez. Sokat jártam utána, hogy a legjobbat szerezzem meg. A tetején lévő Kossuth-díjat édesanyámnak viszem el a 90. születésnapjára – úgy érzem, őt illeti, hiszen évtizedekig elviselte, hogy a Wesselényi utcai lakásunkból próbatermet kreáltam. Szeretem, hogy a zongorán az emlékek kapnak helyet – fényképek az apám készítette csónakról, az egykori kutyáimról, akik már az égi mezőkön kergetik a nyulakat.

örökségek, emlékek

A feleségem, Zsuzsi, azt mondta, hogy én gyűjtögető vagyok, és ebben alighanem igaza is van. De az apósom, Bandi még inkább az volt, és sok tárgyat örököltünk meg tőle, amelyeket nagy becsben tartunk. Ilyen a kis japán szekreter. A ruhásszekrény magyar szecessziós bútor, darabokban érkezett hozzánk, egy értő asztalos varázsolta újjá. A kép a falon Kossuth Paulát ábrázolja, a feleségem dédmamáját.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}