Az építészet megfagyott zene

Az építészet megfagyott zene

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lehetett volna zenész, építész, színész, és még ki tudja, hányféle hivatás érintette meg. Ki is próbálta mindahányat, aztán most azt mondja önmagáról: zenész vagyok. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar népzene átörökítésében a XXI. századra, és a táncházmozgalom megteremtésében. Szerény ember mégis, akinek sokat számít, milyen környezetben él. Sebő Ferenc vendégei voltunk.

 

08

 

A szüleim egy szál ruhában tértek meg a háború sújtotta Európából, mindent újra kellett kezdeniük. Gerjén találtak ideiglenes otthonra, ám amikor én születtem, akkor az orvosok azt mondták, nehéz ügy lesz, kórházba kell mennie anyámnak, így hát a szülővárosom Szekszárd. De nem éltünk ott soha, a szüleim Székesfehérvárra költöztek, a színház utcájában laktunk egy hatalmas bérházban. Jó volt ott gyerekeskedni. Többnyire a nagymamám vigyázott rám, nevelt engem, felejthetetlenek azok a nyarak, amelyeket Agárdon tölthettem vele.

Ferenc a fehérvári zeneiskolába járt, ahol csellózni és zongorázni tanult. – Nem is tudom, miért írattak engem éppen ebbe az iskolába, hiszen a szüleim nem értettek a zenéhez, még énekelni sem hallottam őket soha. Nekem azonban tökéletes volt a választás. Mint minden kamasz, én sem tudtam, mi is leszek, ha nagy leszek? Rajzfilmrajzoló szerettem volna lenni – érdekes, az egyik fiam ezt a hivatást választotta –, de nagyanyám a betegágyán azt tanácsolta: legyek építész. Racionális foglalkozás, és mégis ott lapul benne a művészet, a megfagyott zene. Megfogadtam, és jelentkeztem a műszaki egyetemre. Azonnal belecsöppentem az Oberfrank Géza által dirigált diák szimfonikus zenekarba, ott ismertem meg Halmos Bélát, ő brácsázott, én csellóztam, később pedig gitározni tanultunk, és minden olyan hangszeren játszani, amelynek köze lehetett a népzenéhez.

1968-ban megszületett az a dal, amely megalapozta a későbbi Sebő együttest, és amely a mai napig olyan erőteljes, hogy szinte már senki sem tudja honnan, hogyan származik, csak éppen énekelik az emberek. – József Attila: Rejtelmek, ha zengenek című versét zenésítettük meg, és magunk sem hittük, hogy ez ilyen hatásos lesz. Eljátszhattam a dalt Kozmucza Flórának (akinek a költő a verset írta). Szép – mondta –, és olyan mosoly fénylett fel az arcán, hogy azt Mona Lisa is megirigyelhette volna. Óriási megtiszteltetés!

Ferenc három évig építészként is dolgozott. – Remek szakemberekkel, akik látták, hogy bennem nagyon is ott munkál a zene. Szente Ferenc aztán egy idő után azt mondta: neked a zenével kell foglalkoznod, és ha a küldetésed folytatásához az kell, hogy kirúgjalak, akkor meg is teszem! És megtette… A Sebő együttes pedig megkezdte diadalmenetét. – Kedvtelésből muzsikáltunk, és nem nagyon vettük észre, hogy befutottunk volna. Pedig így volt. Amikor megkezdődött a táncházmozgalom, annyira belemerültem a teendőkbe, hogy az érvényesülésre nem is gondoltam. Igazi hályogkovács módjára dolgoztunk, éjt nappallá téve, azt sem tudtuk, hogyan kell lemezt készíteni. Valami furcsa naivitás a mai napig is megvan bennem…

A zenésznek három gyermeke született az első házasságából. Az ifjabb Ferencből rendező lett, Rózsi látványtervező, Berlinben él, Laci pedig filmekhez készít animációt, ő is külföldön. – Második feleségem Zsuzsi régész, 18 éve élünk együtt. Társak vagyunk mindenben, gondolatokban, tettekben. A gyerekek már nem élnek velünk, de van két kutyánk: Malvin, az angol véreb, és Csipesz, a magyar vizsla. Nekik mindent szabad ebben a lakásban, megkérdőjelezhetetlen családtagok.

nappali Ganésával

A hatalmas ablakokon árad be a fény, egyértelműen kijelölve a megörökölt ülőgarnitúra helyét. A vörösréz asztalkán Ganésa, az elefántisten áll, amelyet Indiából hoztam egy hosszabb turnéról. Delhiben elkezdtem magyarázni a közönségnek, mit is jelent a Medvetánc című dalunk, sokan nevettek. Először nem értettem, aztán, kilépve az utcára, minden világossá vált – a sarkon ott állt egy medve a gazdájával, és táncolt! Az impozáns barokk velencei tükör megsokszorozza az ablakokat, olyan, mintha onnan is áradna a fény. A kényelmes hintaszéket egyszer már össze kellett szerelnünk, mert romokra hullott Malvin kutyám és alattam. Ő ugyanis egy kis pillangónak képzeli magát, egyszerűen az ölembe ugrott, és hanyatt estünk.

gondolatok helye

A lakás legnagyobb helyisége a könyvtár. Nemrégiben szántam el magam egy mennyezetig érő polcrendszerre, végre úgy tűnt, minden el is fér, kezelhető lesz a gyűjtemény. Aztán apósomtól megörököltük az ötezer kötetes könyvtárát… A hatalmas tömörfa asztal köré szervezett magas hátú székek kényelmesek, szükség is van rá, mert itt szoktunk dolgozni a társaimmal, nem egyszer hajnalig. Ezt bizonyítják az asztallapon árulkodó vörösborfoltok is, de én nem bánom, ettől válik testközelivé.

a zongora

A lakás berendezésénél általában hagyom, hogy Zsuzsi tobzódjon, de a zongora kivételt képez. Sokat jártam utána, hogy a legjobbat szerezzem meg. A tetején lévő Kossuth-díjat édesanyámnak viszem el a 90. születésnapjára – úgy érzem, őt illeti, hiszen évtizedekig elviselte, hogy a Wesselényi utcai lakásunkból próbatermet kreáltam. Szeretem, hogy a zongorán az emlékek kapnak helyet – fényképek az apám készítette csónakról, az egykori kutyáimról, akik már az égi mezőkön kergetik a nyulakat.

örökségek, emlékek

A feleségem, Zsuzsi, azt mondta, hogy én gyűjtögető vagyok, és ebben alighanem igaza is van. De az apósom, Bandi még inkább az volt, és sok tárgyat örököltünk meg tőle, amelyeket nagy becsben tartunk. Ilyen a kis japán szekreter. A ruhásszekrény magyar szecessziós bútor, darabokban érkezett hozzánk, egy értő asztalos varázsolta újjá. A kép a falon Kossuth Paulát ábrázolja, a feleségem dédmamáját.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}