Az építészet megfagyott zene

Az építészet megfagyott zene

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lehetett volna zenész, építész, színész, és még ki tudja, hányféle hivatás érintette meg. Ki is próbálta mindahányat, aztán most azt mondja önmagáról: zenész vagyok. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar népzene átörökítésében a XXI. századra, és a táncházmozgalom megteremtésében. Szerény ember mégis, akinek sokat számít, milyen környezetben él. Sebő Ferenc vendégei voltunk.

 

08

 

A szüleim egy szál ruhában tértek meg a háború sújtotta Európából, mindent újra kellett kezdeniük. Gerjén találtak ideiglenes otthonra, ám amikor én születtem, akkor az orvosok azt mondták, nehéz ügy lesz, kórházba kell mennie anyámnak, így hát a szülővárosom Szekszárd. De nem éltünk ott soha, a szüleim Székesfehérvárra költöztek, a színház utcájában laktunk egy hatalmas bérházban. Jó volt ott gyerekeskedni. Többnyire a nagymamám vigyázott rám, nevelt engem, felejthetetlenek azok a nyarak, amelyeket Agárdon tölthettem vele.

Ferenc a fehérvári zeneiskolába járt, ahol csellózni és zongorázni tanult. – Nem is tudom, miért írattak engem éppen ebbe az iskolába, hiszen a szüleim nem értettek a zenéhez, még énekelni sem hallottam őket soha. Nekem azonban tökéletes volt a választás. Mint minden kamasz, én sem tudtam, mi is leszek, ha nagy leszek? Rajzfilmrajzoló szerettem volna lenni – érdekes, az egyik fiam ezt a hivatást választotta –, de nagyanyám a betegágyán azt tanácsolta: legyek építész. Racionális foglalkozás, és mégis ott lapul benne a művészet, a megfagyott zene. Megfogadtam, és jelentkeztem a műszaki egyetemre. Azonnal belecsöppentem az Oberfrank Géza által dirigált diák szimfonikus zenekarba, ott ismertem meg Halmos Bélát, ő brácsázott, én csellóztam, később pedig gitározni tanultunk, és minden olyan hangszeren játszani, amelynek köze lehetett a népzenéhez.

1968-ban megszületett az a dal, amely megalapozta a későbbi Sebő együttest, és amely a mai napig olyan erőteljes, hogy szinte már senki sem tudja honnan, hogyan származik, csak éppen énekelik az emberek. – József Attila: Rejtelmek, ha zengenek című versét zenésítettük meg, és magunk sem hittük, hogy ez ilyen hatásos lesz. Eljátszhattam a dalt Kozmucza Flórának (akinek a költő a verset írta). Szép – mondta –, és olyan mosoly fénylett fel az arcán, hogy azt Mona Lisa is megirigyelhette volna. Óriási megtiszteltetés!

Ferenc három évig építészként is dolgozott. – Remek szakemberekkel, akik látták, hogy bennem nagyon is ott munkál a zene. Szente Ferenc aztán egy idő után azt mondta: neked a zenével kell foglalkoznod, és ha a küldetésed folytatásához az kell, hogy kirúgjalak, akkor meg is teszem! És megtette… A Sebő együttes pedig megkezdte diadalmenetét. – Kedvtelésből muzsikáltunk, és nem nagyon vettük észre, hogy befutottunk volna. Pedig így volt. Amikor megkezdődött a táncházmozgalom, annyira belemerültem a teendőkbe, hogy az érvényesülésre nem is gondoltam. Igazi hályogkovács módjára dolgoztunk, éjt nappallá téve, azt sem tudtuk, hogyan kell lemezt készíteni. Valami furcsa naivitás a mai napig is megvan bennem…

A zenésznek három gyermeke született az első házasságából. Az ifjabb Ferencből rendező lett, Rózsi látványtervező, Berlinben él, Laci pedig filmekhez készít animációt, ő is külföldön. – Második feleségem Zsuzsi régész, 18 éve élünk együtt. Társak vagyunk mindenben, gondolatokban, tettekben. A gyerekek már nem élnek velünk, de van két kutyánk: Malvin, az angol véreb, és Csipesz, a magyar vizsla. Nekik mindent szabad ebben a lakásban, megkérdőjelezhetetlen családtagok.

nappali Ganésával

A hatalmas ablakokon árad be a fény, egyértelműen kijelölve a megörökölt ülőgarnitúra helyét. A vörösréz asztalkán Ganésa, az elefántisten áll, amelyet Indiából hoztam egy hosszabb turnéról. Delhiben elkezdtem magyarázni a közönségnek, mit is jelent a Medvetánc című dalunk, sokan nevettek. Először nem értettem, aztán, kilépve az utcára, minden világossá vált – a sarkon ott állt egy medve a gazdájával, és táncolt! Az impozáns barokk velencei tükör megsokszorozza az ablakokat, olyan, mintha onnan is áradna a fény. A kényelmes hintaszéket egyszer már össze kellett szerelnünk, mert romokra hullott Malvin kutyám és alattam. Ő ugyanis egy kis pillangónak képzeli magát, egyszerűen az ölembe ugrott, és hanyatt estünk.

gondolatok helye

A lakás legnagyobb helyisége a könyvtár. Nemrégiben szántam el magam egy mennyezetig érő polcrendszerre, végre úgy tűnt, minden el is fér, kezelhető lesz a gyűjtemény. Aztán apósomtól megörököltük az ötezer kötetes könyvtárát… A hatalmas tömörfa asztal köré szervezett magas hátú székek kényelmesek, szükség is van rá, mert itt szoktunk dolgozni a társaimmal, nem egyszer hajnalig. Ezt bizonyítják az asztallapon árulkodó vörösborfoltok is, de én nem bánom, ettől válik testközelivé.

a zongora

A lakás berendezésénél általában hagyom, hogy Zsuzsi tobzódjon, de a zongora kivételt képez. Sokat jártam utána, hogy a legjobbat szerezzem meg. A tetején lévő Kossuth-díjat édesanyámnak viszem el a 90. születésnapjára – úgy érzem, őt illeti, hiszen évtizedekig elviselte, hogy a Wesselényi utcai lakásunkból próbatermet kreáltam. Szeretem, hogy a zongorán az emlékek kapnak helyet – fényképek az apám készítette csónakról, az egykori kutyáimról, akik már az égi mezőkön kergetik a nyulakat.

örökségek, emlékek

A feleségem, Zsuzsi, azt mondta, hogy én gyűjtögető vagyok, és ebben alighanem igaza is van. De az apósom, Bandi még inkább az volt, és sok tárgyat örököltünk meg tőle, amelyeket nagy becsben tartunk. Ilyen a kis japán szekreter. A ruhásszekrény magyar szecessziós bútor, darabokban érkezett hozzánk, egy értő asztalos varázsolta újjá. A kép a falon Kossuth Paulát ábrázolja, a feleségem dédmamáját.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.