„Töltsd meg célokkal”

„Töltsd meg célokkal”

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Különös ember Száraz Dénes. A színész minden nap felméri önmagát, és szigorúan szembenéz a tükrével. Ha rossz, amit lát, akkor javít rajta, ha jó, akkor sem elégedett. Legalábbis nem hosszú időre. Minden napot új feladatként él meg, és a tőle telhető legjobban szeretné befejezni.

 

02

 

A Jóban rosszban című televíziós sorozat tette nagyon ismertté, de nem ez a jellemző rá. Nehezen talált rá arra az útra, amely most messze vezet, és konokul ragaszkodik hozzá. – Érsekújvári vagyok, a szüleim több generációs tanárok, és talán szerették volna, hogy én is az legyek, de soha nem erőszakolták rám a döntést. Tizenhárom éves korom óta pontosan tudtam, hogy színész szeretnék lenni, és nem mondom, hogy ezért mindent meg is tettem, de nem volt más célom. Édesanyám elfogadta, édesapám viszont aggódott – nem a pálya miatt, sokkal inkább attól tartott, hogy túlságosan körülményes és nehéz lesz már a kezdés is. És igaza is lett.

Dénes mehetett volna Pozsonyba is színészetet tanulni, de ott nincs magyar nyelvű oktatás. – Apám Budapesten járt egyetemre, és sokszor voltunk itt – megszerettem, ide is felvételiztem 18 évesen, csak éppen nagyon nem volt önbizalmam. Persze nem vettek fel. De én akkor már Budapesten éltem, és jelentkeztem a Nemzeti Akadémiára, a Gór Nagy Mária Színi Tanodába, a Bárkába és az Új Színház stúdiójába. Mind a négy helyre felvettek, én az Akadémiát választottam, és onnan is indultam a következő megmérettetésre az egyetemen, ami ismét nem sikerült. Elkeseredett voltam, de beletörődtem a sorsba, hittem, hogy a dolgok alakulása valami általam talán fel sem fogható valóság. Harmadjára felvettek, Máté Gábor és Horvai István osztályába kerültem, ami alapvetően remek volt, csak éppen én nem tudtam felvenni a fordulatszámot. Két évig tartott, mire rájöttem, milyen útra is kell térnem, addig csak kínlódtam. Idő kellett ahhoz, hogy felismerjem, mennyire igaz a módszer, ahogyan Máté Gábor terelgetett: hagyta, hogy magam jöjjek rá, merre kell mennem.

A végzés után Dénesért nem tolongtak a színházak, de ő ezt nem is bánta. – Két évig szabadúszó voltam, és jól kezdődött a dolog. Alföldi Róbert rendezte darabban játszottam, a Tháliában, és nagyon hirtelen belecsöppentem a színházcsinálásba. Amikor valaminek vége volt, máris jött a következő feladat, megjártam jó néhány színházat, és rengeteg tapasztalatot szereztem. Az volt az igazi iskola.

Aztán következett négy év társulati tagság Székesfehérváron, ahol már érett színészként dolgozott, és megismerkedett későbbi feleségével, Csizmadia Ildikóval is. – Felnőtt lettem, minden értelemben. Kialakult bennem az akarat, merre tartsak, és ezt minden általam ismert és elfogadott technikával meg is őriztem. Nem elég az, hogy az ember belebújik esténként más ember bőrébe, kell az is, hogy erős legyen, egészséges, tiszta gondolatú. Nekem a sport biztosítja mindezt, és teszem a dolgom ezen a téren is, még akkor is, ha néha nehéz felkelni, és elmenni a Komjádi uszodába, hogy leússzam a három kilométeres penzumot.

Ildikóval közel hat évig vártak a házassággal, s talán várnának is még, ha időközben nem érkezett volna meg Dani, a most kilenc hónapos kis srác, aki sok mindent megváltoztatott. – Nekem nagyon más lett az életem – mondja Ildikó. – Kevesebbet vagyok színpadon, és az anyaság mellett egyre inkább érdekelnek más dolgok is. Harmadéves vagyok az ELTE természettudományi szakán, és tanító leszek. Azt nem tudom, hogy dolgozom is majd ezen a pályán, de gyanítom, hogy nem hagyom ki. Hiszen ez majdnem olyan, mint a színészet, a katedrán egyszemélyes darabot kell előadnom nap mint nap, és sohasem ugyanúgy.

Dénes időközben az Új Színházba szerződött, ahol remek szerepek vártak rá. Amikor az igazgató, Márta István elhagyta a színházat, ő is így tett. – Újra szabadúszó lettem. Most éppen a Bárka Színházban próbálom az Anna Kareninát, Vronszkij szerepét kaptam meg, és ahogy régen is, most is jönnek sorra a feladatok. Sűrű napokat élek, hiszen férj és apa vagyok, dolgozom és sportolok. Úgy érzem, mindenem megvan, itt a családom, egészséges vagyok, jól érzem magam abban, amit teszek. És vannak terveim, és céljaim – ezek nélkül üressé válna az élet.

"Az emberek gyakran mondják: semmim sincs, holott tele vannak tárgyakkal és nagy vágyakkal. Úgy érzem, nekem mindenem megvan."

citromfű teával

A házaspár természet iránti szeretetét nem csak az jelzi, hogy a bérelt lakás ablakai egy erdőre nyílnak, ahonnan friss és tiszta levegő árad. Organikus anyagokkal veszik körbe magukat, mint az a cserép teáskészlet is, amelyet rendszeresen használnak. Dénes a tudója a legjobb citromfű teának, amelynek nem csak az illata, de az íze is fantasztikus.

a kardok a hegyet jelentik

Kazahsztánba is eljutottam, hogy megmásszam a Szellemek hegyének több mind 7 ezer méteres csúcsát – 6100 méterig jutottam, nem sikerült. Huszonnyolc napig voltam a hegyen, többnyire egyedül, s enyém volt mind a szépséges világ, ami körülvett. Aztán, ahogy vége lett, a volt fővárosban, Almatiban sétálgatva egy asszony az utcán felkínált nekem három gyönyörű kardot. Megvettem. És ezek a kardok, áttételesen a Tien-sant hegyet jelentik számomra, akárhányszor rájuk nézek – átélem újra és újra, amikor egyedül ültem a sátorban, körülöttem vihar tombolt, és annyira közel voltam az éghez.

A japán írásjelek fontos dolgokat üzennek: a kedvességet, a szeretetet, az erőfeszítést és a bölcsességet jelenítik meg. Ha egyszer saját lakásunk lesz, akkor keleti stílusban szeretném berendezni, mert nagyon tiszta, nagyon célszerű és nagyon szeretetteljes.

"Triatlonozok, és versenyekre is járok. A regensburgi Iron Man megmérettetésen érmet is kaptam. Sosem leszek az első tíz között, de nekem az a fontos, hogy önmagamat tudjam felülmúlni, magamhoz képest akarjak egyre jobb és jobb lenni. Minden téren. A triatlonhoz kellett ez a szuper bicikli."

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.