„Töltsd meg célokkal”

„Töltsd meg célokkal”

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Különös ember Száraz Dénes. A színész minden nap felméri önmagát, és szigorúan szembenéz a tükrével. Ha rossz, amit lát, akkor javít rajta, ha jó, akkor sem elégedett. Legalábbis nem hosszú időre. Minden napot új feladatként él meg, és a tőle telhető legjobban szeretné befejezni.

 

02

 

A Jóban rosszban című televíziós sorozat tette nagyon ismertté, de nem ez a jellemző rá. Nehezen talált rá arra az útra, amely most messze vezet, és konokul ragaszkodik hozzá. – Érsekújvári vagyok, a szüleim több generációs tanárok, és talán szerették volna, hogy én is az legyek, de soha nem erőszakolták rám a döntést. Tizenhárom éves korom óta pontosan tudtam, hogy színész szeretnék lenni, és nem mondom, hogy ezért mindent meg is tettem, de nem volt más célom. Édesanyám elfogadta, édesapám viszont aggódott – nem a pálya miatt, sokkal inkább attól tartott, hogy túlságosan körülményes és nehéz lesz már a kezdés is. És igaza is lett.

Dénes mehetett volna Pozsonyba is színészetet tanulni, de ott nincs magyar nyelvű oktatás. – Apám Budapesten járt egyetemre, és sokszor voltunk itt – megszerettem, ide is felvételiztem 18 évesen, csak éppen nagyon nem volt önbizalmam. Persze nem vettek fel. De én akkor már Budapesten éltem, és jelentkeztem a Nemzeti Akadémiára, a Gór Nagy Mária Színi Tanodába, a Bárkába és az Új Színház stúdiójába. Mind a négy helyre felvettek, én az Akadémiát választottam, és onnan is indultam a következő megmérettetésre az egyetemen, ami ismét nem sikerült. Elkeseredett voltam, de beletörődtem a sorsba, hittem, hogy a dolgok alakulása valami általam talán fel sem fogható valóság. Harmadjára felvettek, Máté Gábor és Horvai István osztályába kerültem, ami alapvetően remek volt, csak éppen én nem tudtam felvenni a fordulatszámot. Két évig tartott, mire rájöttem, milyen útra is kell térnem, addig csak kínlódtam. Idő kellett ahhoz, hogy felismerjem, mennyire igaz a módszer, ahogyan Máté Gábor terelgetett: hagyta, hogy magam jöjjek rá, merre kell mennem.

A végzés után Dénesért nem tolongtak a színházak, de ő ezt nem is bánta. – Két évig szabadúszó voltam, és jól kezdődött a dolog. Alföldi Róbert rendezte darabban játszottam, a Tháliában, és nagyon hirtelen belecsöppentem a színházcsinálásba. Amikor valaminek vége volt, máris jött a következő feladat, megjártam jó néhány színházat, és rengeteg tapasztalatot szereztem. Az volt az igazi iskola.

Aztán következett négy év társulati tagság Székesfehérváron, ahol már érett színészként dolgozott, és megismerkedett későbbi feleségével, Csizmadia Ildikóval is. – Felnőtt lettem, minden értelemben. Kialakult bennem az akarat, merre tartsak, és ezt minden általam ismert és elfogadott technikával meg is őriztem. Nem elég az, hogy az ember belebújik esténként más ember bőrébe, kell az is, hogy erős legyen, egészséges, tiszta gondolatú. Nekem a sport biztosítja mindezt, és teszem a dolgom ezen a téren is, még akkor is, ha néha nehéz felkelni, és elmenni a Komjádi uszodába, hogy leússzam a három kilométeres penzumot.

Ildikóval közel hat évig vártak a házassággal, s talán várnának is még, ha időközben nem érkezett volna meg Dani, a most kilenc hónapos kis srác, aki sok mindent megváltoztatott. – Nekem nagyon más lett az életem – mondja Ildikó. – Kevesebbet vagyok színpadon, és az anyaság mellett egyre inkább érdekelnek más dolgok is. Harmadéves vagyok az ELTE természettudományi szakán, és tanító leszek. Azt nem tudom, hogy dolgozom is majd ezen a pályán, de gyanítom, hogy nem hagyom ki. Hiszen ez majdnem olyan, mint a színészet, a katedrán egyszemélyes darabot kell előadnom nap mint nap, és sohasem ugyanúgy.

Dénes időközben az Új Színházba szerződött, ahol remek szerepek vártak rá. Amikor az igazgató, Márta István elhagyta a színházat, ő is így tett. – Újra szabadúszó lettem. Most éppen a Bárka Színházban próbálom az Anna Kareninát, Vronszkij szerepét kaptam meg, és ahogy régen is, most is jönnek sorra a feladatok. Sűrű napokat élek, hiszen férj és apa vagyok, dolgozom és sportolok. Úgy érzem, mindenem megvan, itt a családom, egészséges vagyok, jól érzem magam abban, amit teszek. És vannak terveim, és céljaim – ezek nélkül üressé válna az élet.

"Az emberek gyakran mondják: semmim sincs, holott tele vannak tárgyakkal és nagy vágyakkal. Úgy érzem, nekem mindenem megvan."

citromfű teával

A házaspár természet iránti szeretetét nem csak az jelzi, hogy a bérelt lakás ablakai egy erdőre nyílnak, ahonnan friss és tiszta levegő árad. Organikus anyagokkal veszik körbe magukat, mint az a cserép teáskészlet is, amelyet rendszeresen használnak. Dénes a tudója a legjobb citromfű teának, amelynek nem csak az illata, de az íze is fantasztikus.

a kardok a hegyet jelentik

Kazahsztánba is eljutottam, hogy megmásszam a Szellemek hegyének több mind 7 ezer méteres csúcsát – 6100 méterig jutottam, nem sikerült. Huszonnyolc napig voltam a hegyen, többnyire egyedül, s enyém volt mind a szépséges világ, ami körülvett. Aztán, ahogy vége lett, a volt fővárosban, Almatiban sétálgatva egy asszony az utcán felkínált nekem három gyönyörű kardot. Megvettem. És ezek a kardok, áttételesen a Tien-sant hegyet jelentik számomra, akárhányszor rájuk nézek – átélem újra és újra, amikor egyedül ültem a sátorban, körülöttem vihar tombolt, és annyira közel voltam az éghez.

A japán írásjelek fontos dolgokat üzennek: a kedvességet, a szeretetet, az erőfeszítést és a bölcsességet jelenítik meg. Ha egyszer saját lakásunk lesz, akkor keleti stílusban szeretném berendezni, mert nagyon tiszta, nagyon célszerű és nagyon szeretetteljes.

"Triatlonozok, és versenyekre is járok. A regensburgi Iron Man megmérettetésen érmet is kaptam. Sosem leszek az első tíz között, de nekem az a fontos, hogy önmagamat tudjam felülmúlni, magamhoz képest akarjak egyre jobb és jobb lenni. Minden téren. A triatlonhoz kellett ez a szuper bicikli."

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}