Erős nő, gondoskodó anya

Erős nő, gondoskodó anya

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kicsi faluból indult, hogy meghódítsa a nagyvárost. Sem rokona, sem ismerőse, sem boldog őse nem volt senkinek. Csakis magára számíthatott. És még mindarra, amit a szülői házból hozott magával. Szöllősi Györgyi, az M1 Híradó és Az Este műsorvezetője a vendéglátónk.

 

04

 

Szöllősi Györgyi erős nő. De nem az a fajta, aki le akarja győzni a férfiakat, sőt! Éppen a nőiességével ér el olyan eredményeket, amelyek tiszteletre méltóak. – Egy Duna menti kisfaluból származom – meséli –, ahol szerettem gyerek lenni. Mégis, egyfolytában arról álmodoztam, hogy jó lenne nagyon gyorsan felnőni, mert akkor azt tehetem, amit csak akarok. A szüleim eléggé szigorúak voltak, és viszonylag konzervatív nevelésben részesültem, ami oka lehetett ennek a felnövési vágynak, de semmiképpen sem lázadás. Anyukám és édesapám olyan alapot adott nekem, amelyért kimondhatatlanul hálás vagyok. Nagyon hamar elkerültem otthonról, 13 évesen kezdtem el a gimnáziumot Budapesten. Sokféle lehetőségem volt, merre is tartsak, de a legfontosabb az volt, hogy színésznő szeretnék lenni. És ha ez nem megy, akkor sportoló.

Györgyit felvették a Vörösmarthy Gimnázum dráma tagozatos osztályába, és megkezdte kollégiumi életét. – Kamasz voltam, sérülékeny korban, de erősnek éreztem magam, és tudtam, mit akarok. Minden egyenes útnak tűnt, kaptam kisebb szerepeket, és egyértelmű volt, hogy érettségi után jelentkezem a színművészetire. A második rosta után felajánlották, hogy menjek a Madách stúdiójába, elmentem. És azzal a lendülettel jelentkeztem az Új Színház stúdiójába is, ahová szintén felvettek. Egy darabig párhuzamosan csináltam mindkettőt, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem megy. Maradt a Madách…

És egy év sem kellett hozzá, hogy Györgyi rájöjjön, tévedés volt a nagy álom, belőle nem lesz elismert színésznő. – Sok mindenben csalódtam, a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan szerettem volna. Felismerésszerű volt a döntés, hogy itt a vége, más utat kell járnom. A Janus Pannonius Egyetem művelődésszervező és média szakára jelentkeztem, felvettek, de még két évig maradt a Madách is. Szerettem ott dolgozni, sőt, megtanultam dolgozni. Aztán elkezdődött a csodák sorozata. A diplomaosztás idején indult a Satellit tévé. Györgyi – férje biztatására – ide jelentkezett, felvették. – Híradóztam, Varga Mihály volt a főnököm, akitől nagyon sokat tanultam. Hamarosan saját műsorom is lett, aztán ahogy ez akkoriban lenni szokott, egyszer csak ingyen dolgoztam, majd a televízió is megszűnt. Átkerültem a Hír TV-hez, azt gondoltam, hogy még egyszer nem kerülhetek olyan helyzetbe, hogy ne legyen pénzem a megélhetésre, így elvállaltam két rádiós munkát is. Hajnalban keltem, éjszaka feküdtem, aludtam vagy öt órát, és kezdődött elölről minden. Jó volt. Pörögtem, imádtam dolgozni, és meg akartam felelni az elvárásoknak… Volt még néhány váltás, Duna TV, majd az MTVA, ahol ma is dolgozom.

A Duna TV-nél érezte először Györgyi, hogy a helyére került, és talán lehetne egy kicsit tovább is tekinteni a jövőben. – A férjem – Sebestyén Ákos felvételvezető – osztálytársam volt a gimnáziumban. A legjobb barátom. És a szerelmem. Ő már nagyon szeretett volna családot alapítani, de kivárta, amikor én is így éreztem. Jázmin születése után az értékrend megváltozott: eltűnt a munkamániás Györgyi, helyette ott lett az anya. Kicsit sandán, kineveztem magamnak kéthetente „anya napokat”, amikor nem vittem el az óvodába, hanem reggeltől estig együtt voltunk… Ma már nincsenek szakmailag nagy vágyaim, ott akarok megfelelni, ahol vagyok, az álmaim pedig tovább visznek.

A házaspár végigjárta az együttélés lakhatási lehetőségeit, legutóbb Zuglóban találtak otthonra, és egy ideig úgy is érezték, végleges lesz. Aztán vágyakozni kezdtek egy családi házra. – Nem akartunk építkezni. Házat kerestünk a Duna közelében, de nem jártunk sikerrel. Végül ráakadtunk egy telekre, amely minden szempontból tökéletes volt. Egy év alatt épült fel a házunk, és most azt mondom, majdnem tökéletes. Ákos ízlése dominál a ház kialakításában, ő találta ki, hogy legyen nyitott tető mestergerendákkal. Györgyi a dunavecsei otthon natúr színeit és anyagait hozta magával, a kettőt összerakták, és kialakult.

"A natúr színek, a fa szeretetét a családi házból hoztam, ma is energiát ad az érzés"

szeretek főzni

A konyha tágas, világos, a tér kitágul magasan is, nincs álmennyezet, csak szép mestergerendák. A berendezést a család jó barátja tervezte meg, és találtak egy remek kivitelezőt is. A konyha praktikus része az L alakú pult, fölötte a cseppfalat téglákból alkották. Ákos ötlete volt, hogy széles ablakpárkányokat alakítsanak ki, így Györgyi itt tudja csíráztatni kis cserepekben a magokat.

napban fürdő étkező

A mindenféle jóval megrakott, méretes tálalószekrény a tér éke, natúr színe alkalmazkodik a berendezéshez. A hozzá tartozó asztal Ikea szerzemény, tökéletesen illeszkedik a színekhez. Györgyi nem akart trendi burkolatot, olyanra vágyott, ami könnyen tisztán tartható, nem csúszik, és nem lehet könnyen megunni. Az étkezőt egy parapetfal választja el a közlekedőtől.

a kevesebb több

Fontos volt, hogy a nappali tágas legyen, ne zsúfolják tele bútorokkal. A hatalmas, egész falat elfoglaló üveges ajtókon át a fény beragyog szinte a nap minden szakában. A házaspár kedveli a feketét, bordót és a natúr színeket – és most belépett a zöld is. Építtettek egy csodás cserépkályhát, ablakán át látni a tűz lobogását. És kialakítottak egy sutot is, ahová oda lehet kuporodni, élvezni a kályha melegét. Az ülőgarnitúra a régi lakásból való, egyszerű forma, alkalmazkodó színnel, mellette pedig ott áll egy kedves, bennszülött harcost ábrázoló szobor.

"Györgyiék figyeltek arra, hogy a legújabb trendeknek megfelelően alakítsák ki a házukat. Már a cserépkályha építése is erre utal, de ők ennél tovább is terveztek: a házon Baumit szigetelést alkalmaztak, amely annyira hatásos, hogy télen és nyáron is 19 Celsius-fokot tart. A tetőre napkollektor került, amely biztosítja a meleg vizet, és segíti a fűtést."

intim szféra

A szülők hálószobája megfelelően intim és funkcionális. Nincs televízió – a helyiség pihenésre szolgál. A terv még az, hogy az egyik falat plafonig érő gardróbszekrénnyel teszik tökéletessé. A fürdőszoba azért lett ilyen tágas, mert Györgyiék szerettek volna egy szaunának is helyet adni itt. Az ötletet elvetették, de a tér megmaradt, és ennek nagyon örülnek. Györgyi számára a reggeli készülődés maga a csoda, az ablakon beáradó fény, és ahogyan az a csempék színét változtatja, több mint elég ahhoz, hogy jó kedve legyen. A tervezés során sötét járólapot és világos falat képzeltek el, aztán egy csempeboltban meglátták ezt a burkolatot, amely egyszerre barna, zöld, kék, fekete és bézs – döntöttek. Ez lesz! A mosdókagylókat fa szekrényre ültették, fölé csodás tükröt tettek. A helyiség kényelme nagy fürdőkáddal teljes.

"Györgyi a hálóban élte ki a bordó szín iránti szeretetét. az ágy mellett egy saját kezűleg felújított faláda rejt személyes titkokat."

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}