Simulékony és csendes

Simulékony és csendes

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Madách Színház színésze, Nagy Sándor messziről indult, magasra érkezett. Valamikor lelkész szeretett volna lenni, ma sem érti, hogyan lett belőle mégis művész. Pörgős életet él, ezért a magánéletben vigyáz a nyugalmára, olyan csöndre vágyik, amelyben tisztán hallhatók a hangok.

 

 

A teát úgy tudom élvezni, mint egy jó színházi szerepet…

 

Nagy Sándor egy apró, Szabolcs-Szatmár megyei falucskában, Fényeslitkén nőtt fel. – Családi házban laktunk, óriási kerttel, az udvarban sok állat, ló, kutya, macska, csirke és egyéb baromfiak – lehetett kergetni őket. A legteljesebb szabadságban telt a gyerekkorom, fociztunk az utcán, lebicikliztünk a Tisza partra, pattogtattuk a köveket a folyó vizén, bújócskáztunk… Ezen a településen mindenki ismerte egymást, körülöttünk pedig mind rokonok laktak, így aztán édesanyám mindig pontosan tudta, a falu melyik részén tartózkodom éppen, és mit csinálok. Rendes kiskölyök voltam, semmi extra – nem vágytam nagy pillanatokra, éltem a mindennapokat. Reformátusok vagyunk, karácsonykor verseltünk a templomban – én mindig iszonyú lámpalázas voltam, úgy kellett rábeszélni a szereplésre. Nem volt bennem semmi magamutogatási vágy, sőt, egy időben lelkipásztor szerettem volna lenni. Később, ahogy kezdtem megismerni az életet, inkább orvosnak mentem volna. A sorsát azonban senki sem kerülheti el. Édesapám egy zenekarban, a Glóriában gitározott és énekelt, gyakran felléptek bálokon. Vett nekem egy szintetizátort, amelyen minden segítség nélkül, magam tanultam meg játszani, és 13 évesen már én is lagzikban húztam a talpalávalót. Méghozzá nagyon lelkesen! Gimnáziumba Kisvárdán jártam, ahol volt egy színtársulat, a Doktorock, amely inkább zenei formáció volt, mint prózai társulat. Egyszer meghívtak statisztának az István a király című előadásba, jó bulinak tűnt, elvállaltam. Ekkor érintett meg a színház varázsa. Tizenötéves voltam…

Berendeztem otthon egy kis stúdiót, s kazettás magnóra énekeltem fel a musical dalokat, az Elisabeth-et, a Józsefet, és kezdtem úgy érezni, hogy nekem a főiskolán van a helyem. Jelentkeztem is, de a felkészületlenségem miatt nem vettek fel. A zene azonban akkor már az életem része lett. Felvettem a kapcsolatot Toldy Máriával, szerettem volna a tanítványa lenni. Elmentem hozzá a ballagási öltönyömben, és a Valahol Európában című musicalből adtam elő egy dalt. Két és fél évig voltam a tanítványa, és valahogy kezdett kirajzolódni a jövőm. Bekerültem Miklós Tibor Piccoló Színházába, és játszottam a Madách Színházban is, a Nyomorultakban. És harmadjára felvettek a színművészeti egyetemre is. Olyan osztálytársaim voltak, mint Dolhai Attila, Tompos Kátya, Peller Anna… fantasztikus évek vártak rám.

  • 001
  • 003
  • 004

A színész a diploma megszerzése után a Madách Színház társulatának tagja lett. – Úgy érzem, a helyes úton járok. És vannak elágazások is, mint például az Adagio formáció, négy cédét adtunk ki, és felléptünk az egész országban. Lett egy önálló albumom is, a Szavak. Nincsenek eget rengető vágyaim – szeretnék jó darabokban, jó rendezőkkel sokat játszani, szeretnék egészséges maradni, családot alapítani. Ez utóbbihoz egyelőre még a biztos háttér megteremtésén munkálkodom.

Számomra az otthon azt jelenti, ahonnan el lehet indulni, és ahová meg lehet térni, és biztonságot ad. Nem szeretem a túl divatos, látványos berendezéseket, nekem nyugalom kell, az otthonom tudjon feloldani, ha bennem ez éppen nincs meg. Ez pedig a mi hivatásunkban gyakran előfordul. Igyekszem nem a két végén égetni a gyertyát, szeretek elmélyülni, a feladataimra koncentrálni, és nem akarok kirakatban élni. Ha az ember folyamatosan zajjal veszi körül magát, soha nem hallhatja meg a belső csendjét – ezért fontos, hogy az otthon simulékony legyen. Mert ez nagy segítség ahhoz, hogy tudjam, merre van a helyes irány.

"Szívesen teázom, a nap minden szakában, és szeretem azt gondolni, hogy értek is az ízekhez. A bárpult nálam nem csak alkoholos italokat rejt, hanem különféle, nagyszerű teákat, amelyeket a hangulatom szerint tudok válogatni."

egy térben, egységben

A nappali és a konyha nyolcvan négyzetméter, és tökéletesen harmonizál. Az uralkodó szín a sötétbarna, amelyet kellemesen egészít ki – és egyben a két funkciót el is választja – a világosbarna gránit járólap a konyha részen, és a sötét tónusú parketta a nappali-étkező területén. A tér napfényben fürdik a hatalmas ablakoknak köszönhetően. A konyhasarkot bárpult választja el, illetve köti össze a tér más pontjaival, amelynek egyik részén harminc rekeszes bortartó állvány, a másik oldalon a mosogatógép és a hulladékgyűjtő kapott helyet. Egybefüggő felső szekrénysor helyett üveglappal zárt polcos szekrénykék kerültek a falra, amelyek könnyedek, szinte lebegnek. A cél az volt, hogy hagyjuk lélegezni a négyzetmétereket, a falakat. A lakás egységének megteremtésében nem titkolom, nagy segítségemre volt Nagy Rita belsőépítész.

"Az étkező súlyos asztala és a kényelmes székek az állandóság illúzióját keltik. Jó ide leülni, és élvezni az étkeket."

 

 

elmélyülés

A nappali déli fekvésű, a garnitúra huzata bőrhatású textília, bézs színe harmonizál a többi berendezéssel. A több részből álló kanapé súlyos és biztonságos, heverészni is lehet rajta. Az ablak mellett még egy trükk, ami plusz színt visz az egyterűségbe: szeletelt, rozsdaszínű gránitkövek adnak hangsúlyt a falnak, és alkotnak szép kontrasztot a fénnyel. Az enteriőrhöz tartozik még egy súlyos, tömörfa asztal is, és egy különleges állólámpa, amelynek fényénél kellemes és jó hangulatú esti beszélgetések zajlanak. A fekete „nyugi-ágy” igazi luxus, külön és zavartalan teret kapott a nappaliban néhány növény társaságában.

férfiasan bonyolult

A húsz négyzetméteres fürdőszoba berendezését uralja a wellness szolgáltatásokat nyújtó zuhanykabin, amelynek jobb és bal oldalán helyezték el a széles, könnyen átlátható tárolófiókokkal felszerelt mosdópultokat. Igazi különlegesség a fa keretbe foglalt masszázskád, emberes, 180 centiméteres mérettel. A díszítő álmennyezet a zuhanykabin formáját követi, és süllyesztett fényforrásokkal világítja meg a teret.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}