Egy ember, egy templom…

Egy ember, egy templom…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Volt egyszer, hol nem volt, a Dunakanyaron innen és túl, egy ember, aki nagyot mert álmodni, és az álmait meg is valósította. Akárcsak a mesében, van valaki, aki hisz az összefogás erejében, akinek fontosak az igaz értékek, a haza és a föld szeretete. Bethlen Farkassal, Verőce polgármesterével találkoztunk mesebeli birtokán.

 

 

A verőcei Lósi-völgy mesebeli domboldalában, egy nemesen egyszerű ház napsütötte teraszán, forró feketével és nagy szeretettel fogadott bennünket vendéglátónk. Semmi nagyzolás, semmi allűr, egy ünnepélyesen hétköznapi úriember mesélt nekünk számára fontos dolgokról, mi pedig, még ha csak pár órányira is, részesei lehettünk a történelemnek. A Bethlen-történelemnek. Könyvek segítségével, 1060 óta kísérhetjük figyelemmel a Bethlen-család életútját. Szinte egy időben jelent meg az Iktári gróf, valamint a bethleni Bethlen grófi család. A Bethlenek leszármazottai közül, Bethlen Béla Erdély utolsó kormánybiztosa igaz magyarként nem hagyta el hazáját még üldöztetésében sem, végsőkig kitartott elvei mellett, és koporsójaként is ugyanaz a hely szolgált, amely hajdan bölcsője volt. Örökségül hagyta maga után gyermekeinek, s unokáinak a magyarság szeretetét, a földhöz és a hithez való mély ragaszkodást. Ez utóbbi család leszármazottja Bethlen Farkas, aki méltán örvend nagy népszerűségnek a helyiek körében. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy immár negyedszerre választották meg Verőce polgármesterének. Vendéglátónk számára igen fontos a család, a hagyomány, valamint az idős emberek iránt érzett tisztelet, és ez valóban nem közhely. A mindennapokban példamutatóan teszi a dolgát, méltósággal, alázattal. Farkas vezetésével a falukassza gyarapodik, gombamód szaporodnak a sikeres vállalkozások, hiszen a jó szándékú vezetői támogatással nem titkolt célja, hogy helyben maradjon a fiatalság, amely értéket képvisel, forgalmat és persze bevételt teremt.

Egy elfoglalt, közkedvelt polgármesternek megfelelő, harmonikus háttér kell, ahová szívesen visszahúzódhat, nyugalommal takarózva, egy hely, ahol gondolattá érnek az álmok, és ahol a gondolatokból valóság születik.

„ 2009-ben egy verejtékcseppes délután megérintett egy gondolat: van, ahol az ember már nem tehet semmit, és ott csakis Isten a megoldás. Kell egy hely, ahol közösen imádkozhatunk a magyarságért, egymásért.” Bethlen Farkas álmai nyomán egy évvel később közös összefogásban megépült a Kárpát Haza Temploma. De épül itt más is: tíz éve a völgy ölelésében nyugvó istálló, amely örömteli lakóhelye a szeretett lovaknak. Öreg, sokat látott paripák, feketék, fehérek, barnák, ám egy közös bennük, kivétel nélkül mind kedvesek az ember szívének.

Nagyapám, tiszta lelkű emberként, mindig a jóra nevelt. Húsz év múltán értettem meg az üzenetet, miszerint minden embernek kötelessége a jóistentől kapott képességet becsületesen kiaknázni a maga és a köz javára.

Az évek múlásával már nem mindegy, hogy egy rohanó nap előtt a harmatos pirkadat, és végeztével a fáradt alkonyat hol éri az embert. Ehhez kellett ez az otthon, amely végül Farkas és építész lánya közös terveiből született meg. „Felemelő érzés itt ébredni, forró kakaóval ébreszteni legkisebb gyermekemet, majd napnyugtával esti mesét olvasva, elszunnyadni négyéves Áron fiam ölelésében.” Bethlen Farkas szavai melegséget hoznak a hűvös tavaszi délutánba. A vidék leírhatatlan tiszta bája, az érintetlen, szelíd domboldal mindnyájunk lelkének nyugalmat ajándékoz.

hagyományőrző közegben

Házigazdánk számára igen fontos értéket képvisel a természet közelsége, a hagyományőrző berendezés békés harmóniát alkot a családi emléktárgyakkal. A mennyezetet hangsúlyos fagerendák uralják, míg a világos hajópadló szelíd megjelenésével optikailag növeli a teret. Az egy légterű nappali-konyha középpontjául a különleges búbos kemence szolgál, amely hideg téli estéken jóleső melegséget varázsol a családi ebédlőasztal köré. Vendéglátónk szívesen gyakorolja az újrahasznosítás elvét: a családi fészek nagy részben újragondolt bútorokkal, kiegészítőkkel vált otthonossá. A fürdő, valamint a konyha burkolatát építkezéseken ottfelejtett tetőcserepek alkotják. A vaskos gerendák ölelésében az antik csillár is méltó helyére került. Mint ahogyan ez a ház is mutatja, az otthon értéke nem a pénztárca vastagságán, sokkal inkább az egyéniségből adódó harmónián múlik, és talán még fontosabb, hogy hangot is merjünk adni különleges érzékünknek.

 

A fennmaradt tárgyi emlékek közül sikerült megőrizni Bethlen István süvegét és botját.

 

 


tisztelet a felmenőknek

A gyökerekhez való ragaszkodást mi sem mutatja jobban, mint a tekintélyes szegletben felsorakoztatott családi ereklyék elrendezése. Itt kaptak méltó helyet a felmenők egyszerű fakeretekben pihenő fotói. A nagyszülők, valamint a szülők iránti mélységes tisztelet minden apróságban megmutatkozik. A csodás fali kart Farkas édesapja készíttette, amelynek ékességeként a Bethlen-család címere tündököl. A tekintélyt parancsoló öreg csizma sokat tudna mesélni, most mégis némán pihen a faragott parasztszék társaságában.

 

lovak és panzió

Harminchárom éve került ide az első ló, és bár kevés idő jut a munka mellett a pihenésre, olykor azért még sikerül vendéglátónknak kilovagolnia. Egy kedves lovász házaspár vezeti a tanyát, amely egyben panzióként is szolgál. Kicsik és nagyok közkedvelt színtere a verőcei Lósi-völgy, ahol az állatsimogatóban közel kerülhetnek a városi gyermekek is a birkákhoz, lovakhoz. E különleges atmoszférájú közegben sorra születnek a csodák…

 

 


 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}