Somogyi Győző a Salföldön

Somogyi Győző a Salföldön

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Somogyi Győző festőművész szobái a paraszti életmód méltóságát és otthonosságát nyújtják a munkahely rendetlenségével együtt. Tévé, puha fotel nincs. Lakomáik színtere az oszlopos szőlőlugas: az asztalon bor, körötte kutyák hevernek, környékbeli gyerekek és unokák viháncolnak. A képek művésze a szavaknak is mestere: Felszentelt papként hét évig az igét hirdette.

 

 

Történt egykor, hogy kisgyermeke számára barátaival együtt nyaralási lehetőséget kerestek. Véletlenül, újsághirdetésben bukkantak a sosem hallott Salföldre. A faluba egyetlen földút vezetett, ivóvíz, telefon nem volt, két évvel korábban zárták be

 

az iskolát, a tanácsházát, szüntették meg

 

a helyi téeszt; a falut a nyolc kilométerre fekvő Badacsonytomajhoz kapcsolták. Megkezdődött a fiatalok városba menekülése, az üresen maradt házakat fillérekért vesztegették. Somogyi Győző és felesége, Korényi Dalma szobrászművész 1974-ben az első városi vásárlóként tűnt föl itt, sikerült huszonötezerről harmincezerre fölalkudniuk a ház vételárát. Az öreg parasztház akkor már három éve lakó nélkül állt, falai repedeztek, teteje jórészt hiányzott, az elhagyott portát szeméttelepnek használták.

 

? Öt évig nem is nyúltam a roggyant épülethez, nyaralónak használtuk - mondja. - Az egész napot az ábrahámhegyi strandon töltöttük, szerény igényű barátaim sokaságával. De közben lassan megismertük és megszerettük a falusi életet, csirkét, libát neveltünk; a szeméthegyet elhordtuk,

 

a helyén kis konyhakertet hoztunk létre,

 

és persze egyre kevesebbet jártunk a vízre. Évek is eltelnek úgy, hogy nem fürdök
a Balatonban.
A nagykapu bizonyára azért van tárva-nyitva, mert a rackajuhokat nemrég hajtották ki a legelőre. Hirtelen kis csacsi ugrál elénk az anyja kíséretében, szőre a legfinomabb selyembársony. A szamár hagyja magát simogatni, nyakát nyújtja a gazdájának, sokáig moccanni sem akar a meghitt szorításban. Nem csoda, ha a jéghideg csobogót, mindjárt a kapu mellett, csak jóval később vettük észre, ilyen különleges fogadtatás mellett. A tiszta erdei forrás vizében madarak lubickolnak, és mi is leülünk egy percre, lemosni az út porát. Előttünk az öreg, háromosztatú tizenkilencedik század eleji paraszt ház (már rég műemlékké nyilvánították), toprongyos életére már semmi sem emlékeztet. Terméskőből rakott falait tenyérrel vakolták annak idején, azért olyan szép. A füstös konyhakürtője is a régi. A szépen csempézett zuhanyozó és az angol vécé jóleső kontraszt. A tisztaszoba falait katonaportrék díszítik, színes huszáregyenruhába öltözött férfiak néznek le ránk a múltból. Múzeumnak rendezi be Somogyi Győző ezt a házat, mi most az első komoly lépéseknek lehetünk a szemtanúi.
A porta aljából emelkedőn jutunk a kert végébe. Közben a köveken szinte hasra esem, úgy nézem a jobbra-balra vakítóan fehérlő épületeket: pajta, szénapadlás, lugas, raktár, kút, kápolna, lóbeállók, műterem, mellette istálló, juhkarám.
Egyszerre kerítés állja utunkat, ami újabb portát jelez, ugyancsak hófehér épületekkel.
- Ezt a szintén elhagyott második portát 1983-ban vettük meg. A két telken összesen tizenegy kisebb-nagyobb épület áll.
A leomlott kövek ezreit ástam ki a földből és építettem be saját kezűleg sorra mind, ahogy az újabb és újabb épületeket emeltem. Csak tornácoszlopból tizennyolcat raktam - segít eligazodni a gazda, miközben társa, Dalma hellyel kínál a lugasban, és forró kávét hoz kínai csészékben.
- 1984-ben építettem egy műtermet is; kőből, minden mérés és tervezés nélkül. Hogy hogyan, az jól látszik a pajta oromfalán és az ezerkétszáz négyszögöles telket körülvevő kerítésen. Persze a házfalakat annak idején is vakolták, a vízszintesen egymásra rakott termésköveket pelyvával kevert agyaggal erősítették egymáshoz.
A falak legalább hatvan centi vastagok, nyáron jó hűvösek, télen jól tartják a meleget.
- Látom, mesterien ért mindehhez, gondolom, szakkönyvekből tanulta?
- Nem. Benne lakva tanultam meg mindent, mert sokszor javítottam az öreg falakat, és az ilyenkor megmutatja magát. Én a népi építészetet először csak rajzoltam és fényképeztem.
- És ennyi elég volt?
- Nem. Ennyi nem volt elég. Mindig először cselekszem, és azután gondolkodom - fűzi hozzá őszinte, ritkán elcsíphető szolid mosolyával. - Fölraktam egy falat, ötször is leomlott. De hatodszorra megállt. Ránk szakadt ez a második porta is, bár nem gyűjtünk területeket, ez nekünk különben sok, az állatoknak pedig kevés. Ezért is vettünk még tizenöt hektár legelőt. A rackajuhok - közel száz darab - most is kinn legelnek a réten, és ott a karám is. Ez a második porta telekkönyvileg is Dalma birodalma, itt a műterme. Tető alá kellett hoztuk ezt a házat is, mert teteje egyáltalán nem volt. Ma sincs benn a víz, nem fűtheő, és azt hiszem, ebben az életben már nem készülünk el vele. De nincs is rá szükségünk. A gyerekeknek szerencsére saját házuk van, és a szüleink, a nagyszüleink sajnos mindörökre eltávoztak közülünk. Most ketten működtetjük ezt a háztartást, állatokkal, kerttel együtt. Nem régóta lett csak állandó segítségünk. Mindent így életben tartani öröm és kötelesség. Úgy érzem - és hallgat egy nagyot, szinte túl sokat - , inkább kötelesség. Mert kényelmesebb lenne most már föladni az állattartást.
Kérdőn nézek rá.
- Nézze - folytatja nehezebben - , annak idején, amikor az állatokat magam köré gyűjtöttem, úgy éreztem, valakinek ezt az életformát is meg kell őriznie.
Tíz évig a határban csak az én állataim legelésztek. Most már mások is legeltetnek, sokszor összeveszünk a területen. Akár ki is szállhatnék ebből a játékból, s több időt tölthetnék a műteremben. Hisz áthidaltam
a tíz nehéz esztendőt, talán segítettem másoknak is a példámmal, megtehetném, hogy húsz év után, mondjuk, elmennék nyaralni, mert szabadság azóta nem volt. Persze meg is halnék, ha nyaralnom kéne.
Műtermét az istálló mellé építette. Ez élete jelképe is lehetne. Pedig kiállításai láttán azt hihetné az ember, a festészet egész életét betölti, minden idejét lefoglalja. Tulajdonképpen nem értem, hogyan lehetséges ez a megosztottság az életében - Vagy ez csak a látszat - A Hadtörténeti Intézet szakemberei tanúsítják, hogy Somogyi Győző a magyar történelem minden csatáját pontosan ismeri, de nem csak a magyar hadtörténetből készült. Tudósi pontossággal rajzolja meg a csatajeleneteket. Már gyerekkora óta katonákat, lovakat rajzol és a huszáröltözetek minden zsinórjának és gombjának tudja a jelentését. Tiszt a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségben, titkára a Radeczky Huszár Egyesületnek és a Káli-medence Környezetvédelmi Társaságának.
- Egyébként huszár őrmester vagyok - Ilyen pezsgő társadalmi élet Budapesten soha nem vett körül. Ez a porta segít
a munkámban, mert részben ezt a világot festem. Az állatok társasága sokat jelent nekem. Úgy érzem, a világ közepén élek itt, a Káli-medencében.
- Valahol azt nyilatkozta: ide egy coca-cola reklám se teheti be a lábát, de az emeletes buszos turistanyájakat sem engedi be ez a társaság. Mondja, ezt hogyan csinálják -
- A régiek házait olyan emberek vették meg, akik - hozzám hasonlóan - beleszerettek a tájba. A magyar művészeti és szellemi élet jelesei vágytak arra, hogy itt telepedjenek le. Velük hoztuk létre ezt
a társaságot. Eredeti formában akartuk visszaállítani az épületeket.
Azóta kétszáz műemléket mentettünk meg a saját költségünkön. Megkerestük a kapcsolatot a természetvédelmi hatóságokkal. Mi kezdeményeztük, hogy ezt a tájat a nyolc falujával védetté nyilvánítsák.
És részben az is a mi kontónkra írható, hogy e régió nemzeti park lett.
A Káli-medence falvai megmenekültek. Eldőlt az is, hogy nem lesznek belőlük halott skanzenek. Kétszázhetvenen vagyunk, de ezt legalább hárommal be lehet szorozni, ők a családtagok és a barátok.
Szerkesztek, írok és rajzolok egy kis helyi újságot is, amit ugyanennyi címre küldök meg.
- Hol a kedvenc helye itthon -
- Itt, a szőlőlugasban, ahol most ülünk. Az igazság azonban az, hogy én nem szoktam itt üldögélni. Illetve vagy a műtermemben álldogálok, vagy a juhokat legeltetem.
- Lehet, hogy ezt nagyon rosszul teszi?
- Bizonyára, mert bölcs gondolatok születnének a szőlőfürtök alatt. Sose felejtem el azt a honvágyat, amit vagy huszonöt éve Görögországban éreztem.
Igazán ott nyílt rá a szemem Salföld mediterrán szépségére. Hiszen itt is kakukkfű illatú a mező, hatalmas szőlőfürtök teremnek a lugasban, ugyanolyan a füge és
a mandula, mint a görögök földjén! Ott is, nálunk is szárazon rakják a kőkerítést,
a pajtát, a boltíves pincét - és ugyanolyan tündöklően fehérlenek a meszelt falak.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.