Bevárom a lelkemet

Bevárom a lelkemet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Berkes János operaénekes igazi reneszánsz ember. Kimagasló tehetségű művész, aki a Toscától a Bohéméleten és Traviátán át a Bánk Bán-ig énekli a legnagyobb tenorszerepeket. Sydneytől Tokióig Bejárta a világ operaszínpadait. Életét a múlt és a család mérhetetlen tisztelete és szeretete vezérli.

 

 

A Pesti Broadwayn nőttem fel. Ha kinéztem az ablakon, az Operett Színházra és a Moulin Rouge-ra láttam rá. Eleinte olyan társbérletben laktunk, amely lakás eredeti tulajdonosa Joób Dániel, az Operaház egykori igazgatója volt. Örülök, hogy ismerhettem a nagy öreget. Édesapám az Operaház kórusában énekelt, úgyhogy a zene mindig jelen volt, és fontos szerepet töltött be az életünkben.

 

Burokban cseperedtem fel, mondhatni kibélelt gyermekkorom volt, testvérrel, szülőkkel, nagyszülőkkel. A családunkban például soha senki nem vált el, ami ma már szinte kuriózum. Az unoka?nagyszülő kapcsolat meghatározó volt az életemben, ettől az élménytől egyetlen gyereket sem szabadna megfosztani.
Nálunk a múlt és az ősök mérhetetlen tisztelete nagyon fontos volt, a múlt számomra olyan, mint a szentírás, nélküle minden és mindenki gyökértelen. Nincs is annál csodálatosabb a világon, mint amikor a konyhában a nagy család körülüli az asztalt! Nem véletlen, hogy régen a konyha a családok életében központi szerepet töltött be, a legfontosabb dolgok mind ott dőltek el. Az emberi kapcsolatokban, barátságokban is jelentős szerepe volt, hisz ételt adni a másiknak a legnagyobb szeretetet jelentette. Nekünk is nagy konyhánk van, de nem bánnám, ha még ennél is nagyobb lenne. Tennék bele egy díványt is, amelyre ebéd után leheveredhetnék.

Kerülöm a modernséget, inkább hagyománytisztelő vagyok. Érdekes módon, ahogyan eljár az ember feje felett az idő, úgy idéződnek fel az emlékek, élmények, és egyre jobban vágyódunk utánuk. Gyermekkoromban a nagyszüleimnél vidéken például volt kemence. A kemence egyszerű építmény, és én egyre inkább az egyszerű dolgokra törekszem, egy karosszékre, egy díványra - Nem vágyom többre. Szeretem, ha egy háznak vastag falai vannak, valahogy nyugtatóan hat rám. De a legpihentetőbb, ha a házban van egy kör alakú, szép, nagy búboskemence. Lehet benne kenyeret sütni, befeküdni a sutba, és kitart száz-kétszáz évig. Olyan, mint az anyaméh: gömbölyű, befogadó, melegséget sugároz. Bizonyára ebben a vágyban benne van az ősi tűzhöz való ragaszkodás. Családi tűzhely, háztűznéző - Ezek a szavak réges-régóta léteznek, és jóval több és fajsúlyosabb a jelentésük. Szentkuthy Miklós mondta egyszer: - Krisztustól napjainkig ez csak weekend".
A kert sarkában építettünk egy fedett szaletlit, és spanyolsaroknak neveztük el. A diólevél hullásáig ott zajlik az életünk. Ebédek, vacsorák, születésnapok, vendég-ségek - Krúdy a bibliám. A vendégek fogadása és jól tartása fontos dolog számomra. Esténként egy pohárka bor társaságában szeretek a kertben megpihenni, de a legnagyobb kikapcsolódás, ha leheveredek. Márciusban, amikor az első tavaszi napsugarak próbálgatják az erejüket, bebugyolálom magam egy plédbe, és kiülök a nyugágyba.
A neves énekes, Leo Slezak mondta egyszer: - Egy tenorista vagy a színpadon áll, vagy otthon fekszik. - Ezt azzal szoktam kiegészíteni, hogy ráadásként én még füvet is nyírok. Slezaknak igaza volt, valóban, amikor az ember órákon át próbál a színpadon, csak arra vágyik, hogy hazamenjen és leheveredjék.
Soha nem felejtem el amit akkor éreztem, amikor beköltöztünk első önálló otthonunkba. Mindössze másfél szoba volt, de a miénk. Első reggel felébredtünk, verőfényes napsütésben, kinéztünk az ablakon, és azt mondtuk: ez a mi otthonunk. Ahhoz tudnám hasonlítani leginkább ezt az érzést, mint amikor karácsony első reggelén felébredt a kisgyerek, és mosolygó lélekkel felsóhajtott: Jé, kaptam színes ceruzát!
Sajnálom a mai fiatalokat, mert kimarad az életükből a klasszikus játék. A számítógép átvette a társasjátékok és az építőkockák helyét. Gyermekkorom meghatározója volt például a gombfoci... az valami csuda dolog! Megvan még a régi gombfocicsapatom, de néhány éve csináltam újakat. Ha néha úgy adódik, játszunk is a barátaimmal. Azt hiszem, a gombfocival együtt sikerült megőriztem a gyermeki lelkemet is.
Kellemes, nyugodt világra vágyódom! Kávéházak teraszán üldögélni, jókat beszélgetni, ráérősen sétálni - Visszasírom a régi időket. Annak idején a szüleim nagy társasági életet éltek. Megültük a névnapokat, készültünk rá, és a lelkünket ünneplőbe öltöztettük. Az ünnepekre szükség van, legyen az születésnap vagy karácsony, és a rákészülés ugyanolyan fontos, mint az ünnep utáni lecsengés. Akkoriban az emberek összejöttek, házimuzsikáltak, kamarakoncerteket adtak. Hagyták, hogy a saját menetükben múljanak a dolgok. A mai világban mindig mindenki rohan valahová. És ez már megállíthatatlan világjelenség, pedig egy kis - Pató Pálság" elkelne az embereknek. Hisz mi értelme van a rohanásnak?! Az életben hagyni kell megtörténni a dolgokat. Egyes természeti népek például gyaloglásuk során egyszer csak leülnek, és egy ideig nem hajlandók továbbmenni. Úgy mondják, bevárják a lelküket.
Talán nem ártana, ha néha mi is ezt tennénk. Megpihennénk, és megvárnánk a lelkünket.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}