Bevárom a lelkemet

Bevárom a lelkemet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Berkes János operaénekes igazi reneszánsz ember. Kimagasló tehetségű művész, aki a Toscától a Bohéméleten és Traviátán át a Bánk Bán-ig énekli a legnagyobb tenorszerepeket. Sydneytől Tokióig Bejárta a világ operaszínpadait. Életét a múlt és a család mérhetetlen tisztelete és szeretete vezérli.

 

 

A Pesti Broadwayn nőttem fel. Ha kinéztem az ablakon, az Operett Színházra és a Moulin Rouge-ra láttam rá. Eleinte olyan társbérletben laktunk, amely lakás eredeti tulajdonosa Joób Dániel, az Operaház egykori igazgatója volt. Örülök, hogy ismerhettem a nagy öreget. Édesapám az Operaház kórusában énekelt, úgyhogy a zene mindig jelen volt, és fontos szerepet töltött be az életünkben.

 

Burokban cseperedtem fel, mondhatni kibélelt gyermekkorom volt, testvérrel, szülőkkel, nagyszülőkkel. A családunkban például soha senki nem vált el, ami ma már szinte kuriózum. Az unoka?nagyszülő kapcsolat meghatározó volt az életemben, ettől az élménytől egyetlen gyereket sem szabadna megfosztani.
Nálunk a múlt és az ősök mérhetetlen tisztelete nagyon fontos volt, a múlt számomra olyan, mint a szentírás, nélküle minden és mindenki gyökértelen. Nincs is annál csodálatosabb a világon, mint amikor a konyhában a nagy család körülüli az asztalt! Nem véletlen, hogy régen a konyha a családok életében központi szerepet töltött be, a legfontosabb dolgok mind ott dőltek el. Az emberi kapcsolatokban, barátságokban is jelentős szerepe volt, hisz ételt adni a másiknak a legnagyobb szeretetet jelentette. Nekünk is nagy konyhánk van, de nem bánnám, ha még ennél is nagyobb lenne. Tennék bele egy díványt is, amelyre ebéd után leheveredhetnék.

Kerülöm a modernséget, inkább hagyománytisztelő vagyok. Érdekes módon, ahogyan eljár az ember feje felett az idő, úgy idéződnek fel az emlékek, élmények, és egyre jobban vágyódunk utánuk. Gyermekkoromban a nagyszüleimnél vidéken például volt kemence. A kemence egyszerű építmény, és én egyre inkább az egyszerű dolgokra törekszem, egy karosszékre, egy díványra - Nem vágyom többre. Szeretem, ha egy háznak vastag falai vannak, valahogy nyugtatóan hat rám. De a legpihentetőbb, ha a házban van egy kör alakú, szép, nagy búboskemence. Lehet benne kenyeret sütni, befeküdni a sutba, és kitart száz-kétszáz évig. Olyan, mint az anyaméh: gömbölyű, befogadó, melegséget sugároz. Bizonyára ebben a vágyban benne van az ősi tűzhöz való ragaszkodás. Családi tűzhely, háztűznéző - Ezek a szavak réges-régóta léteznek, és jóval több és fajsúlyosabb a jelentésük. Szentkuthy Miklós mondta egyszer: - Krisztustól napjainkig ez csak weekend".
A kert sarkában építettünk egy fedett szaletlit, és spanyolsaroknak neveztük el. A diólevél hullásáig ott zajlik az életünk. Ebédek, vacsorák, születésnapok, vendég-ségek - Krúdy a bibliám. A vendégek fogadása és jól tartása fontos dolog számomra. Esténként egy pohárka bor társaságában szeretek a kertben megpihenni, de a legnagyobb kikapcsolódás, ha leheveredek. Márciusban, amikor az első tavaszi napsugarak próbálgatják az erejüket, bebugyolálom magam egy plédbe, és kiülök a nyugágyba.
A neves énekes, Leo Slezak mondta egyszer: - Egy tenorista vagy a színpadon áll, vagy otthon fekszik. - Ezt azzal szoktam kiegészíteni, hogy ráadásként én még füvet is nyírok. Slezaknak igaza volt, valóban, amikor az ember órákon át próbál a színpadon, csak arra vágyik, hogy hazamenjen és leheveredjék.
Soha nem felejtem el amit akkor éreztem, amikor beköltöztünk első önálló otthonunkba. Mindössze másfél szoba volt, de a miénk. Első reggel felébredtünk, verőfényes napsütésben, kinéztünk az ablakon, és azt mondtuk: ez a mi otthonunk. Ahhoz tudnám hasonlítani leginkább ezt az érzést, mint amikor karácsony első reggelén felébredt a kisgyerek, és mosolygó lélekkel felsóhajtott: Jé, kaptam színes ceruzát!
Sajnálom a mai fiatalokat, mert kimarad az életükből a klasszikus játék. A számítógép átvette a társasjátékok és az építőkockák helyét. Gyermekkorom meghatározója volt például a gombfoci... az valami csuda dolog! Megvan még a régi gombfocicsapatom, de néhány éve csináltam újakat. Ha néha úgy adódik, játszunk is a barátaimmal. Azt hiszem, a gombfocival együtt sikerült megőriztem a gyermeki lelkemet is.
Kellemes, nyugodt világra vágyódom! Kávéházak teraszán üldögélni, jókat beszélgetni, ráérősen sétálni - Visszasírom a régi időket. Annak idején a szüleim nagy társasági életet éltek. Megültük a névnapokat, készültünk rá, és a lelkünket ünneplőbe öltöztettük. Az ünnepekre szükség van, legyen az születésnap vagy karácsony, és a rákészülés ugyanolyan fontos, mint az ünnep utáni lecsengés. Akkoriban az emberek összejöttek, házimuzsikáltak, kamarakoncerteket adtak. Hagyták, hogy a saját menetükben múljanak a dolgok. A mai világban mindig mindenki rohan valahová. És ez már megállíthatatlan világjelenség, pedig egy kis - Pató Pálság" elkelne az embereknek. Hisz mi értelme van a rohanásnak?! Az életben hagyni kell megtörténni a dolgokat. Egyes természeti népek például gyaloglásuk során egyszer csak leülnek, és egy ideig nem hajlandók továbbmenni. Úgy mondják, bevárják a lelküket.
Talán nem ártana, ha néha mi is ezt tennénk. Megpihennénk, és megvárnánk a lelkünket.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}