Kell egy álom

Kell egy álom

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ki ne kapná fel a fejét Fenyő Miklós énekes, zeneszerző, szövegíró nevének hallatán. Az általa alapított Hungária együttes zenéjén generációk nőttek fel. Õ az, aki képes a folytonos megújulásra, arra, hogy meglepje rajongótáborát. Ugyanolyan lendülettel készül a Sportarénában rendezendő december 29-iki koncertjére, mint tíz vagy akár huszonöt évvel ezelőtt, amikor is a Hotel Menthol című nagylemezük dalaira rock and rollozott a fél ország. Amolyan kortalan, örökifjú ember, akinek lelke mindig gyermeki marad.

 

 

Ki ne kapná fel a fejét Fenyő Miklós énekes, zeneszerző, szövegíró nevének hallatán. Az általa alapított Hungária együttes zenéjén generációk nőttek fel. Õ az, aki képes a folytonos megújulásra, arra, hogy meglepje rajongótáborát. Ugyanolyan lendülettel készül a Sportarénában rendezendő december 29-iki koncertjére, mint tíz vagy akár huszonöt évvel ezelőtt, amikor is a Hotel Menthol című nagylemezük dalaira rock and rollozott a fél ország. Amolyan kortalan, örökifjú ember, akinek lelke mindig gyermeki marad.

 


Oly sok mindent jelent nekem ez a környék, Újlipótváros, ahol élek. Itt születtem, majd itt jártam óvodába, iskolába. Ez a néhány hektár volt a színtere a várépítéseknek a homokozóban, a focizásoknak, a házibuliknak, az első szerelemnek… Én nosztalgikus beállítottságú ember vagyok. Dacára annak, hogy az elmúlt évtizedek alatt sok mindent átalakítottak itt, mégis minden a múltat hordozza, és kedves emlékeket idéz fel bennem. A korombéli srácokkal komoly „grundéletet” éltünk. Ezek a gyerekkori kapcsolatok szinte rokonsággá váltak, tucatnyi élmény kötődik ehhez az egy négyzetkilométerhez. Érdekes módon akkoriban az volt a szokás, hogy csakis a velünk egykorú társainkkal barátkoztunk. Aki egy-két évvel fiatalabb vagy idősebb volt, azt már nem vettük be a brancsba.
1956 novemberében a szüleimmel nekivágtunk a nagyvilágnak. Keleti-pályaudvar - Kapuvár - gyalogosan át a határon Ausztriába az első faluig, azután Bécs, majd New York… Nyolcéves voltam akkor, és hatalmas kalandnak éltem meg az egészet. Amerikában és Ausztráliában egyaránt voltak rokonaink, így mindkét irányban próbálkoztunk, hogy Bécsből merre menjünk tovább. Végül New York felé nyílt szabad út. A megérkezésünket követően először a Manhattan Towers nevű huszonötemeletes szállodában laktunk. Egyszerű hely volt, ám tökéletesen megfelelt addig, amíg a szüleim munkát nem kaptak. Később Queensbe költöztünk egy háromszobás lakásba, ami addig ismeretlen volt számomra: Pesten egy egyszoba-hallos lakásban nőttem fel, ahol ötödmagammal laktam, a nagynénémmel, nagybátyámmal és a szüleimmel. A Queens-i lakásunk olyan igazi otthon volt, cselédszobával és hatalmas konyhával, benne fridzsiderrel. Akkoriban Magyarországon a nagymamám jégszekrénybe pakolta a jeget, és álmodni sem mert róla, hogy ilyen márkás hűtőszekrénye legyen. Külön szobám volt, saját Admiral televízióval. Míg idehaza egész álló nap egy autó gördült végig az utcánkban, mi nyugodtan fociztunk az úttesten, mígnem valaki elkiáltotta magát, hogy AUTÓ, felkaptuk a labdát, megbámultuk a kocsit, majd folytattuk a játékot, addig odakint a szüleimnek két autója volt. Ez ottani viszonylatban nem volt nagy dolog, de a magyarországi helyzet tükrében nekünk annak tűnt. Gyorsan beilleszkedtem az ottani világba, viszont nagyon rossz érzés volt, hogy a szüleim hozzám képest jóval nehezebben boldogulnak. Iskolába jártam, és három-négy hónap alatt megtanultam a nyelvet, de éreztem, hogy nem örökre költöztünk Amerikába. Egyrészről otthon benne volt a levegőben, másrészről pedig ismertem a szüleimet, folyton szó volt róla, hogy nem biztos a New York-i maradásunk.
Végül négy év múltával visszajöttünk Európába. Frankfurtban leszálltunk a repülőgépről, apám megnézte, hová megy az első gép, ahol angolul beszélnek, és máris úton voltunk Manchester felé. Nyolc hónapot éltünk ott, majd a szüleim meghozták a döntést: hazajövünk Budapestre. Visszaköltöztünk a kis lakásba a nagynénémékhez, és ismét pesti srácként rúgtam a labdát. Tizenhárom éves voltam akkor, és két osztállyal visszafokoztak az iskolában, azzal az indokkal, hogy nem tudok rendesen magyarul. Onnét kezdődött igazándiból az életem!
Huszonöt évesen megnősültem, és elhagytam a szülői házat, ami azt jelentette, hogy átköltöztem néhány utcával odébb a feleségem szüleihez. Nekik sokkal nagyobb és szebb lakásuk volt, és nekünk is jutott benne hely. Aztán az évtizedek során néhányszor költöztünk, de mindig csak pár háznyira.
Eleinte a feleségem szüleinek a lakása volt az irányadó, hogy milyen is egy otthon, így koloniál bútorokkal rendezkedtünk be. Tíz év múltával rájöttem, hogy nem érzem jól magamat az ilyen stílusú bútorok között, és teljesen átrendeztem a lakásunkat rock and roll stílusban, ami egy kicsit túl „erősre” sikeredett. Később váltottunk art deco irányba. Ez is egyfajta nosztalgia nálam, függetlenül attól, hogy közben divatba jött ez a stílus. Furcsa módon erős nosztalgiával bírok a szüleim gyermekkorának világába, pedig én ott nem voltam jelen. Úgy vélem, az ízlésünk folyamatosan változik, formálódik, de ettől függetlenül az otthon lényege az, hogy oda jó legyen hazamenni.
Én nehéz ember vagyok, mert hamar megunok dolgokat. Megőrülök azért, hogy megszerezzek valamit, aztán amikor már birtoklom, abban a pillanatban ötven százalékot veszít az örömöm az értékéből. Például tavaly a születésnapomra megleptem magam egy ezerkilencszázötvenhatos évben gyártott gyönyörű wurlitzerrel. Pontosan olyannal, amilyet kilencévesen láttam Bécsben egy presszóban. Emlékszem, csodás színe volt, szólt belőle a rock and roll, én pedig szájtátva álltam előtte. Amikor sikerült beszereznem egy ugyanolyan darabot, eleinte minden nap hallgattam. Azután eltelt három hónap, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy már nem kapcsolom be.
Az életben kellenek az álmok, amelyekre vágyunk, legyünk tíz-, harminc-, vagy negyvenévesek. Van, ami örökre álom marad, és van, ami megvalósult álommá válik. Egy színes wurlitzerré, amely előtt valahol ott áll egy kilenc éves kisfiú, szájtátva…

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}