Belső utazás

Belső utazás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gundel Takács Gáborral szinte minden nap találkozunk a képernyőn. Olyan közkedvelt műsorokat vezetett, mint a Játék határok nélkül és az Áll az alku. Legutóbb az István, a király című musical szereplőválogatásának műsorával, a Társulattal töltötte ki a televíziónézők estéit, júniusban pedig a futball Európa-bajnokság egyik közvetítője volt. Rendkívül elfoglalt, családszerető ember, aki fontosnak tartja, hogy minél többet beszélgessen a gyermekeivel. Második otthonában, a Magyar Televízió teraszán beszélgettünk vele.

 

 

Édesapám állatorvos volt, négyéves koromig egy major, az Imre-major volt az otthonunk, Balatonfenyvestől néhány kilométerre, délre. Igazi vidéki kis ház volt, falusi udvarral és állatokkal. Halovány emlékeim vannak róla, villanások, fotószerű képek. Az egyik ilyen emlékképem, hogy hosszú órákra bezártak a tyúkólba, de mint később kiderült, a szüleim szerint csupán alig egy-két perc volt az egész. Gyermekfejjel mindent másképpen látunk és érzékelünk, jóval monumentálisabbak a dolgok. Az Imre-majori ház is évekig úgy élt az emlékezetemben, mint egy hatalmas épület. Tizenkilenc éves koromban ellátogattunk egykori otthonunkba nosztalgiázni, és nem akartam hinni a szememnek: mennyire más valójában, mint ami az emlékezetemben élt. Érdekes, hogy ugyanaz az életszituáció fogadott bennünket, amiben mi éltünk. Akkor is egy fiatal állatorvos lakott a házban a családjával. Megható volt.

 

Aztán az apai nagymamám megbetegedett, és mi Budapestre, a Péterffy Sándor utcai kórház szomszédságába költöztünk, édesapám „szülői házába”. Ott éltünk az apai nagyapámmal. Gyönyörű, nagy, klasszikus polgári lakás volt, óriási belmagassággal, gipszstukkó díszítéssel a mennyezeten. Ez a lakás ma az édesanyám otthona, a nagyapám többezer kötetes könyvtárával és régi bútorokkal berendezve.
A vidéki élet igazán soha sem hiányzott, mégis vágytam arra, hogy kertes házam legyen. A családommal vásároltunk egy nyolcvan százalékos készültségi fokon lévő házat a főváros szomszédságában, így aztán mi dönthettük el, hogy hová kerüljenek
a falak, és milyenek legyenek a burkolatok. Egy légtérben hagytuk a nappalit, az étkezőt és a konyhát, a falakat meg antik hatásúra festettük. A feleségemnek nagyon jó érzéke van a lakberendezéshez, úgyhogy sikerült megvalósítanunk a vágyainkat. Egy földszintes, kedves mediterrán ház a miénk.
A mediterrán világ közel áll a lelkemhez. Szeretem a mi kis országunkat, de egy tengerpart nagyon hiányzik. Ha azt kérdezné valaki, hogyan képzelem el öreg napjaimat, akkor azt mondanám: egy hajón cirkálva az Adria és az Égei-tenger görög szigetvilága között. Néha átugranék Máltára… Hajó, víz, szigetek, napsütés és, finomabbnál finomabb tengeri ételek. Mi kell még!
Annak idején, amikor az Imre-majorban laktunk, az édesapám az ottani emberektől sohasem fogadott el pénzt. Imádta a régi kacatokat, így inkább megkérte a háziakat, hadd menjen fel a padlásra a kidobásra ítélt lomok közé, keresgélni. Ott aztán összeszedett minden vackot: korsót, törött pengéjű kardot… A háziak még hálásak is voltak, hogy a doktor úr elviszi a sok kacatot. Apám pedig boldog volt újdonsült szerzeményeivel. Hát ezt, a régiségek iránti rajongást én bizony örököltem tőle! Nagy bolhapiacra járó vagyok. Bármerre is járok a világon, első utam a bolhapiacra vezet. Gyűjtöm a régi pénzérméket, képes vagyok órákon át kotorászni a különféle érmékkel teli dobozokban. Az az igazi! Bécsben a Flohmarkt állandó úti célom, és Rómában a folyópart melletti Porta Porteset is nagyon szeretem. A házunk telis-tele van az általam vásárolt, nagy becsben tartott darabokkal. A nappalinkban van egy dupla üveglapú asztalunk, amelybe fiókok csúsznak be, így látni a „kincses rekeszekben” megbújó, régiség-piacokon vásárolt apróságokat.
A régi kacatok mellett rengeteg könyvünk van. Úgy neveltek, hogyha bármi kérdésem volt, az apám vagy a nagyapám
a könyvespolcra mutatott, és azt mondta, vegyem le a megfelelő könyvet, és nézzek utána. Én is igyekszem a három gyermekemet ebben a szellemben nevelni. A feleségem oroszlánrészt vállal a családban, hiszen az én életem rendkívül hektikus, kiszámíthatatlan, hogy mikor kell külföldre utaznom. De igyekszem minél több időt tölteni a családommal. A gyerekeim, hála Istennek, mostanra elég jól tolerálják az utazásaimat. A gyereknevelésben és a családi életben fontosnak tartom, hogy sokat beszélgessünk, hisz a mai világban a gyerekeket nagyon sok inger éri, mi pedig tanuljuk „ezt a világot”, hisz nem ebben nőttünk fel. A beszélgetések során derül ki számunkra, hogy mi történik velük az iskolában, és mi foglalkoztatja éppen őket. Mivel a város mellett lakunk, elég sok időt töltünk autóban, és ez remek alkalmat kínál a beszélgetésekre. Próbálunk egyfajta értékrendet adni a gyermekeinknek, hogy megtanulják, mi az erkölcs, és mi a tartás.
Nagyon szeretek utazni! Nyitott vagyok az idegen kultúrákra, imádok távoli városokban barangolni, és megélni az ottani élettempót. Ebben az évben sokat utazom. Júniusban a futball Európa-bajnokságon közvetítettem, majd Kínában az olimpián lesz dolgom. Kínában ez idáig még nem jártam, csupán egy vietnámi utazásom során a folyó túlpartjáról láttam a földjét, úgyhogy nagy kaland lesz! Kettőezerháromig szinte megállás nélkül dolgoztam. Mögöttem volt tizenöt év kemény munka, négy és fél év hajnali kelés, mert a Danubius Rádió reggeli műsorát vezettem, és megállás nélkül televízióztam. Akkor azt mondtam, hogy muszáj visszavennem a tempóból. Ahogy telnek az évek, az ember rájön, mennyire fontos néha kikapcsolni. Mára megengedhetem magamnak, hogy csak olyan munkát vállaljak el, amiben örömömet lelem.
Célkitűzés azért mindig kell! A delphoi jósdában, amikor megkérdezik a jövőt, a válasz az, hogy ismerd meg önmagad. Ez a feladat még hátravan számomra. Egy belső utazás…

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}