Belső utazás

Belső utazás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gundel Takács Gáborral szinte minden nap találkozunk a képernyőn. Olyan közkedvelt műsorokat vezetett, mint a Játék határok nélkül és az Áll az alku. Legutóbb az István, a király című musical szereplőválogatásának műsorával, a Társulattal töltötte ki a televíziónézők estéit, júniusban pedig a futball Európa-bajnokság egyik közvetítője volt. Rendkívül elfoglalt, családszerető ember, aki fontosnak tartja, hogy minél többet beszélgessen a gyermekeivel. Második otthonában, a Magyar Televízió teraszán beszélgettünk vele.

 

 

Édesapám állatorvos volt, négyéves koromig egy major, az Imre-major volt az otthonunk, Balatonfenyvestől néhány kilométerre, délre. Igazi vidéki kis ház volt, falusi udvarral és állatokkal. Halovány emlékeim vannak róla, villanások, fotószerű képek. Az egyik ilyen emlékképem, hogy hosszú órákra bezártak a tyúkólba, de mint később kiderült, a szüleim szerint csupán alig egy-két perc volt az egész. Gyermekfejjel mindent másképpen látunk és érzékelünk, jóval monumentálisabbak a dolgok. Az Imre-majori ház is évekig úgy élt az emlékezetemben, mint egy hatalmas épület. Tizenkilenc éves koromban ellátogattunk egykori otthonunkba nosztalgiázni, és nem akartam hinni a szememnek: mennyire más valójában, mint ami az emlékezetemben élt. Érdekes, hogy ugyanaz az életszituáció fogadott bennünket, amiben mi éltünk. Akkor is egy fiatal állatorvos lakott a házban a családjával. Megható volt.

 

Aztán az apai nagymamám megbetegedett, és mi Budapestre, a Péterffy Sándor utcai kórház szomszédságába költöztünk, édesapám „szülői házába”. Ott éltünk az apai nagyapámmal. Gyönyörű, nagy, klasszikus polgári lakás volt, óriási belmagassággal, gipszstukkó díszítéssel a mennyezeten. Ez a lakás ma az édesanyám otthona, a nagyapám többezer kötetes könyvtárával és régi bútorokkal berendezve.
A vidéki élet igazán soha sem hiányzott, mégis vágytam arra, hogy kertes házam legyen. A családommal vásároltunk egy nyolcvan százalékos készültségi fokon lévő házat a főváros szomszédságában, így aztán mi dönthettük el, hogy hová kerüljenek
a falak, és milyenek legyenek a burkolatok. Egy légtérben hagytuk a nappalit, az étkezőt és a konyhát, a falakat meg antik hatásúra festettük. A feleségemnek nagyon jó érzéke van a lakberendezéshez, úgyhogy sikerült megvalósítanunk a vágyainkat. Egy földszintes, kedves mediterrán ház a miénk.
A mediterrán világ közel áll a lelkemhez. Szeretem a mi kis országunkat, de egy tengerpart nagyon hiányzik. Ha azt kérdezné valaki, hogyan képzelem el öreg napjaimat, akkor azt mondanám: egy hajón cirkálva az Adria és az Égei-tenger görög szigetvilága között. Néha átugranék Máltára… Hajó, víz, szigetek, napsütés és, finomabbnál finomabb tengeri ételek. Mi kell még!
Annak idején, amikor az Imre-majorban laktunk, az édesapám az ottani emberektől sohasem fogadott el pénzt. Imádta a régi kacatokat, így inkább megkérte a háziakat, hadd menjen fel a padlásra a kidobásra ítélt lomok közé, keresgélni. Ott aztán összeszedett minden vackot: korsót, törött pengéjű kardot… A háziak még hálásak is voltak, hogy a doktor úr elviszi a sok kacatot. Apám pedig boldog volt újdonsült szerzeményeivel. Hát ezt, a régiségek iránti rajongást én bizony örököltem tőle! Nagy bolhapiacra járó vagyok. Bármerre is járok a világon, első utam a bolhapiacra vezet. Gyűjtöm a régi pénzérméket, képes vagyok órákon át kotorászni a különféle érmékkel teli dobozokban. Az az igazi! Bécsben a Flohmarkt állandó úti célom, és Rómában a folyópart melletti Porta Porteset is nagyon szeretem. A házunk telis-tele van az általam vásárolt, nagy becsben tartott darabokkal. A nappalinkban van egy dupla üveglapú asztalunk, amelybe fiókok csúsznak be, így látni a „kincses rekeszekben” megbújó, régiség-piacokon vásárolt apróságokat.
A régi kacatok mellett rengeteg könyvünk van. Úgy neveltek, hogyha bármi kérdésem volt, az apám vagy a nagyapám
a könyvespolcra mutatott, és azt mondta, vegyem le a megfelelő könyvet, és nézzek utána. Én is igyekszem a három gyermekemet ebben a szellemben nevelni. A feleségem oroszlánrészt vállal a családban, hiszen az én életem rendkívül hektikus, kiszámíthatatlan, hogy mikor kell külföldre utaznom. De igyekszem minél több időt tölteni a családommal. A gyerekeim, hála Istennek, mostanra elég jól tolerálják az utazásaimat. A gyereknevelésben és a családi életben fontosnak tartom, hogy sokat beszélgessünk, hisz a mai világban a gyerekeket nagyon sok inger éri, mi pedig tanuljuk „ezt a világot”, hisz nem ebben nőttünk fel. A beszélgetések során derül ki számunkra, hogy mi történik velük az iskolában, és mi foglalkoztatja éppen őket. Mivel a város mellett lakunk, elég sok időt töltünk autóban, és ez remek alkalmat kínál a beszélgetésekre. Próbálunk egyfajta értékrendet adni a gyermekeinknek, hogy megtanulják, mi az erkölcs, és mi a tartás.
Nagyon szeretek utazni! Nyitott vagyok az idegen kultúrákra, imádok távoli városokban barangolni, és megélni az ottani élettempót. Ebben az évben sokat utazom. Júniusban a futball Európa-bajnokságon közvetítettem, majd Kínában az olimpián lesz dolgom. Kínában ez idáig még nem jártam, csupán egy vietnámi utazásom során a folyó túlpartjáról láttam a földjét, úgyhogy nagy kaland lesz! Kettőezerháromig szinte megállás nélkül dolgoztam. Mögöttem volt tizenöt év kemény munka, négy és fél év hajnali kelés, mert a Danubius Rádió reggeli műsorát vezettem, és megállás nélkül televízióztam. Akkor azt mondtam, hogy muszáj visszavennem a tempóból. Ahogy telnek az évek, az ember rájön, mennyire fontos néha kikapcsolni. Mára megengedhetem magamnak, hogy csak olyan munkát vállaljak el, amiben örömömet lelem.
Célkitűzés azért mindig kell! A delphoi jósdában, amikor megkérdezik a jövőt, a válasz az, hogy ismerd meg önmagad. Ez a feladat még hátravan számomra. Egy belső utazás…

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.