Talán az utolsó?

Talán az utolsó?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vendéglátóink rutinos építtetők, két egyetemista fiúkkal úgy hozta az életük, hogy ez immár az ötödik otthonuk. Pedig nem tervezték az építkezést, a fiúk azonban nagyon szeretnek otthon lenni, jöttek a barátnok is, és szuk lett a lakás. Telek után kellett nézni, s elköteleződöttségük okán csak passzívházról lehetett szó.

 

18

 

Megismerve a véges kőolajkészletek következményeit, környezettudatos vendéglátóink a függőség minimalizálására alternatív megoldásokat kerestek. A legegyszerűbbnek tűnt nem kitalálni valami újat, hanem kevesebbet fogyasztani mindenből, és erre a passzívház tökéletes megoldásnak bizonyult. A témába beleásták magukat, igazi nehézséget – ikerház lévén – a kéményépítő társtulajdonos meggyőzése jelentette. De ez az akadály is elhárult, és a stílus összehangolása után kezdődhetett a munka. Tájolás tekintetében az újonnan parcellázott telkek közül a legjobbat találták meg: a Testvérhegy–Hármashatárhegy és Csúcshegy panorámája páratlanul a lábuk előtt hever, és az ár-érték arányt is itt találták a legjobbnak.

A modernizmus volt a kiindulópont, készítettek egy képanyagot az elképzeléseikről, és két építésztől kértek vázlatokat. Az A3 Építész Kft. munkája nyerte el a tetszésüket – meséli vendéglátónk, és mosolyogva konstatálja a sikeres együttműködést Glück Endre tervező is, aki körünkben van. – Passzívháznál az a legfontosabb, hogy legyen egy jó terv és kiviteli terv, pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, legyen egy megbízható kivitelező és műszaki ellenőr. Egy-két minimális kivételt leszámítva minden a tervek szerint alakult. A gépészeti megoldás kiválasztása meghatározó költségtétel, és a ház jövőbeni élhetősége tekintetében sem mellékes. Alapfeltétel volt, hogy gázt nem kötnek be, a számítások alapján azonban kitűnt, hogy csak levegővel megnyugtatóan nem lehet kifűteni a házat, kiegészítő fűtés szükséges. Mivel a házban szinte mindenütt egységesen parketta van – még a mellékhelyiségekben is –, a kiegészítő fűtés a födémbe került mennyezetfűtésként. Passzívháznál nincs az a kicsi kandalló, ami pillanatok alatt túl ne fűtené a házat, így kémény nélküli bioetanol kandalló került a nappaliba az átmeneti időszakokra, ami látványnak sem utolsó. A szellőzőrendszer 200 méternyi talajkollektorát, ami előfűti a bejövő hideg levegőt, a passzívházburkon kívüli pince fala köré építették be. Télen mínuszok helyett már plusz 4–5 Celsius-fokos levegő jön be, nyáron pedig előhűtött levegő kerül a házba a szellőzőnyílásokon át.

Passzívháznál a legnagyobb kérdés a háztartási meleg víz előállítási módja. Alaposan végigszámolva elvetették a napkollektor beépítését, viszont napelemekkel áramot termelnek, eddig 200 kilowattórával többet is a család fogyasztásánál, ami visszatáplálódik hálózatba. Mivel a hőszivattyú áramfogyasztását geotarifaáron számolják, a visszatermelés gyakorlatilag ingyen biztosítja a működését. Bár még nem telt el egy teljes év a költözéstől, vendéglátóink a napelemek termelte többletárammal együtt úgy számolnak, hogy kb. 20–30 ezer forintba kerül a villanyszámla, a meleg víz és a fűtés éves költsége. Az elmúlt tél tesztelte először a házat hóval, vízzel, hideggel, és elégedetten állapították meg, hogy az minden szempontból kitűnőre vizsgázott.

 

   Rendkívül fontos számomra az energia- és környezettudatos szemlélet az építészetben. Mindemellett az épülettel életterünket alakítjuk, ahol a funkcionalitás és esztétikum sem kaphat másodrendű szerepet. Külön szerencse, amikor az építteto értékrendje és gondolkodása is hasonló. Ilyenkor az energiák nem egymás meggyőzésében vesznek el, hanem elindul a közös kreatív munka.  gluck endre
Glück Endre

 

Vidor Judit, a tanítónőként dolgozó háziasszony a hibátlan ízlésű ház lakberendezoje. Értheto, hogy korábbi lakásaikat miért vették meg tolük szívesen „tokkal-vonóval”. Tudását meg is alapozta egy lakberendező kurzussal, és ismerőseinek hobbiszinten ma is szívesen besegít. Minden stílust szeret, az antikot, a szép festményeket ugyanúgy, mint a népművészeti tárgyakat, és az elmaradhatatlan személyes emlékeket. A keretbe foglalt gyufacímke- gyűjtemény például édesapjáé volt. Számára tanítónoként fontos, hogy a kréta otthon is mindig kéznél legyen, és a tanterme is családias, jó hangulatú legyen.

 

  A beköltözés feszes volt, sok munka, így a külső színezés is csak ezután készült el. Örömünnepként élték meg, amikor lekerültek a takarófóliák, és végre kiláttak az ablakokon.  

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}