Tiszta képlet

Tiszta képlet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Buja, ártéri zsombékosra nyíló panoráma. Sok-sok, identitászavarral küszködő, mediterrán álruhát viselő falusi ház a magyar prérin. Köztük egy-két, elvétve, de mind sűrűbben felbukkanó, másfajta építészetet hirdető lakóépület. Szemmel látható érvelés a tiszta építészeti képletek védelmében.

 

08

 

A házak – szemben az összes többi fogyasztási cikkel – még ma sem néhány évre, hanem évtizedekre kerülnek a tulajdonos birtokába. Egy-egy épületegyüttes hosszú időre meghatározza azt a vizuális közeget, amelyben mozgunk. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sebességgel változik körülöttünk minden, elég abszurd elgondolni, hogy száz év múlva is olyan házak között sétálgatnak leszármazottaink, amilyenek most tömegével épülnek. Gyerekeink a számítógépes játékok és fantasyfilmek látványvilágán nevelkednek – nem feltétlenül azonosulnak majd örömmel a lépten-nyomon felbukkanó mediterrán feelinggel.
Jó érzés, ha az építésznek sikerül olyan épület létrehozásában segédkeznie, amely illusztrálja ugyan a progresszív kortárs szemléletet, de a megbízó is örömét leli benne. Ehhez nem elég felütni a kortárs építészet katalógusát, és sorban alkalmazni az ott látottakat – empátia is szükséges annak belátására, hogy a lakó a házban elsősorban élni akar, és csak másodsorban reprezentálni.

A bemutatott épület megformálása ezt a szemléletet tükrözi: tömeg- és térformálása egyszerű és logikus. Szokatlanul tágasak a közlekedő terek – ez újdonság a kiszolgáló négyzetméterekkel spóroló hagyományos szemlélethez képest. A hajdani nívós otthonokban az előszobának nem csak funkcionális szerepe volt: méltó felvezetést adott a reprezentatív tereknek. Ebben a házban jól komponált a rávezetés. Már a belépés pillanatában feltárul az a hosszanti tengely, amelynek végpontja a kert. Nem szűk csövön araszoltunk előre; a „lépcsőház” terét nagy üvegfelületek tágítják. Innen tovább haladva kitágul a belső tér – a kert felé pedig hatalmas üvegfelületekkel nyílik meg. A reprezentatív terek láncolatának „végpontja” a nappali, ahol értelmet és ellenpontozást kap az eddigi tiszta építészeti képlet. Szép kövér nénik fürdőruhás testét plasztikusan ábrázoló, plakátszínekben pompázó festmények alatt (a háziasszony művei) padlizsánlila és mély ibolyaszín bársonyba bújtatott neobarokk ülőgarnitúra áll. Most örülök igazán, hogy reggel a lila pulóvert választottam, bár alakom benne kísértetiesen rímel a festmények hangulatára. De a padlizsán és ibolya izgalmas együttese feledteti ebbéli bánatomat, és örül a szívem, hogy megint tanultam valami újat.

A reklámgrafikus hölgy és párja nem csak az esztétikai kritériumok tekintetében volt céltudatos és határozott, hasonló elszántsággal tartotta kézben az építkezés műszaki irányítását is. Kérésükre az eredetileg tervezett monolit vasbeton födémet könnyűszerkezetből építették meg, alatta mennyezethűtést biztosító gipszkarton burkolattal. Az ehhez szükséges keringtetett vizet két fúrt kút biztosítja. A házban padlófűtés üzemel, amely jelenleg gáz alapú, de geotermikus bázisra is átállítható. A teherhordó falak Ytong téglából készültek, amely kétszintes épület esetén megfelelő teherbírású, és kiváló hőszigetelést biztosít. Ezek a nem látható részletek legalább annyira hozzájárulnak a lakás komfortérzetéhez és értékéhez, mit a lakók által áhított és megvalósított miliő: az átlátható, tágas terek és tiszta formák világa, amelyben saját belső világuk köszön vissza kézzel fogható formában, nap mint nap.

 

  

Az esztétika, tömegképzés és működetés terén ma már a lakóépületek tervezésében is más – az európai trendhez közelítő irányok – mutatkoznak, tegyük hozzá: szerencsére. Közülük az energetikai szempontok sokszor felülírják az egyéb igényeket. Az egyszerű formákkal és anyaghasználattal megalkotott épület könnyedén teljesíti az illeszkedés fontos szempontját, ugyanakkor éppen az egyszerűsége révén tűnik ki a mai heterogén közegből. Az eltérő formanyelv nem drágítja az építkezést, viszont magas minőséget követel – persze ezzel is a megbízó érdekeit szolgálja. Az ilyen épület a jövő számára készül.

szojak balazs
Szoják Balázs
építész

 

így készült a nappali födémje

Ez a födém nálunk még szokatlan, speciális könnyűszerkezetes technológiával készült. Míg a kétszintes traktusban monolit beton födém választja el a szinteket, az étkező és nappali fölé préselt, ragasztott fatartók kerültek. 

A harántirányú gerendázatot alul-felül OSB-4 speciális tömörségű lemez borítja, erre két réteg fólia és cinklemezfedés került. Belül az OSB réteg alatt szintén speciális, hűtőcsövekkel szerelt gipszkarton burkolat készült. A mennyezethűtés jobb klimatizálást jelent, és energiatakarékosabb, mint a hagyományos légkondicionáló berendezés használata.
Az Isocell cellulóz hőszigeteléssel az OSB burkolatok közti teljes teret kitöltötték. A lemezbe fúrt lyukakon át befújásos technológiával résmentes szigetelést készítettek.

így tervezzünk üvegtéglát a homlokzatba

A fürdőszoba minimál világához jól illik a szórtan elhelyezett üvegtéglák játékos ritmusa. A terv szerint az egész falfelület üvegtéglából készült volna, de a nagy hőveszteség kivédése miatt a háziasszony ötlete nyomán változtattak. Az Ytong falba a nyílásokat fűrésszel pontosan lehetett vágni, a „minőségi” munka a burkolókra hárult, akik a csempével követték a nyílásokat. A páralecsapódás, és így a penészedés elkerülésére két réteg üvegtéglát építettek be, a külső és a belső felületen is a homlokzat síkjába.

Szeretjük az átlátható, tiszta, tágas tereket. Fantasztikus érzés saját „műtermet” birtokolni itthon – mondja a reklámgrafikus hölgy. Fontosnak tartjuk a megújuló energiák felhasználását. Nyáron napenergia melegíti a vizet nálunk. A téglát és a szigetelést is úgy választottuk, hogy minél jobban hőszigeteljenek. Szeretjük a ház intenzív kapcsolatát a természettel. 
Hátra van még az árnyékolók beépítése, és a nappali terét is szeretnénk akusztikailag „barátságosabbá”, kevésbé visszhangossá tenni. Nem könnyű feladat, mert függönyt nem akarunk, szőnyeg pedig a padlófűtés miatt nem jöhet szóba.

 

  A tulajdonosok életviteléből és szemléletéből egyértelműen következett, hogy csakis letisztult formavilágú házban tudták elképzelni életüket. A tervezőt határozott elképzelésekkel keresték fel, és a munka során végig partnerként működtek közre az épület létrehozásában. Ez segítette a tervezőket abban, hogy az alaprajzi alakítást, a tömeg- és részletformálást tekintetve a kortárs életérzést kifejező építészeti nyelvet használjanak.  
 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}