gyerekszoba

Szafari a szobában

07A Dekorella lakberendezési és dekorációs blogot régóta figyelemmel követjük a szerkesztőség berkein belül. Szerzője, Varga Emese hangulatos írásaival, szép fotókkal nyújt ötleteket a barátságos otthon megteremtéséhez, barkácsoláshoz. Bár Emese a szó szoros értelmében nem szakmabeli, otthonukat nagy lelkesedéssel csinosítja, szépítgeti, és időnként ebből is mutat ízelítőt a blogon. A gyerekszoba különösen jó terepnek bizonyult a kibontakozásához, így kislánya, Livianna szobáját sok-sok dekorációs ötlettel színesítette.

Tapétához a szobát

07Anett és Krisztián szerencsés gyermekek: Budapest kertvárosi részén, egy nagy családi házban élnek, ahol számukra is jókora méretű szobát rendeztek be szüleik, Joó Annamária segítségével. A színvilág tekintetében határozott elképzeléseket és néhány meglévő bútordarabot igyekezett a lakberendező harmóniába hozni az új tapétákkal, textilekkel, úgy, hogy abban a gyerekek igazán otthon érezhessék magukat. A tágas térnek köszönhetően a funkciók elkülönülhetnek, ráadásul ruhásszekrények sem terhelik a látványt: a ruhaneműk és ritkán használt holmik a szobákból nyíló gardróbokban kapnak helyet.

Vidéki mese

02

Budapestet és közvetlen vonzáskörzetét hátrahagyva nyugodtabbá válik az élet. A tempó csökkentésével módunk lesz kitárni érzékszerveinket a környezet felé: a város zaja helyett a természet hangjait halljuk, a füst helyett friss levegőt szívunk. A falvakban a gyermekek önfeledten játszanak a kertben vagy akár az utcán, és kis barátaikhoz bármikor átszaladhatnak. Eszter és Zoltán, a fiatal házaspár éppen ilyen környezetben szerette volna felnevelni csemetéit, így lányuk mesebirodalma egy falusi, sokat látott vályogház tetőterében kapott helyet.

Alex kapitány fedélzete

01Lovagok és kalózok. Alex, a hétéves kisfiú érdeklődése régóta kitartóan forog e két „mesterség”, és természetesen a harc, a fegyverek körül. Mivel mindkét téma izgalmas, nem volt egyszerű a döntés a tematikusnak álmodott szoba kialakításánál. Végül a tenger urai arattak győzelmet, méghozzá akkor, amikor Alex és lakberendező édesanyja meglátták a kalózos bútorcsaládot. Azonnal tudták: ez a nyerő! A bútordarabok beszerzése után jött a legizgalmasabb feladat: a kiegészítők segítségével kalózosra, vagányra, de mégis kisfiúsra hangolni a teret.

Vörös és fekete

04Az ismert és népszerű televíziós riporter, Dorogi Gabriella ritkán enged bepillantást a magánéletébe, magazinunkkal azonban nem először tesz kivételt. Korábbi lapszámunkban láthatták már budapesti otthonát, így fia szobáját is. Az akkor még kisiskolás gyermekből mára öntudatos kamasz lett, és ennek megfelelően szobája is átlényegült. A lakberendezésben is járatos Gabi egy dzsúdótábor ideje alatt változtatta át Andris szobáját, a vörös és a fekete színnek adva főszerepet.

Színpárosok testvéreknek

06„Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?” Nyáron bizony senki! Javában tombol a nyár, a két gyerekszoba tulajdonosa, Hanna és Ábel is „kivette” rendes évi szabadságát, és vidáman, önfeledten töltik a szünidőt. Legnagyobb sajnálatukra ez az időszak sem tart örökké, ősz közeledtével ismét visszaülnek majd az iskolapadba. Addig is, míg ők a szabadban sütkéreznek, kukkantsunk be birodalmukba, és lessük meg tanulósarkukat is, ami az alvás és a játék mellett a gyerekszoba legfontosabb tevékenységének, az otthoni tanulásnak is a helyszíne.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.