Családi összmunkával

Családi összmunkával

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Így könnyű! – mondhatnánk, hiszen egy lakberendezőnek könnyebb a saját otthonában is szép és praktikus gyerekszobát berendezni. Ugyanakkor a lakás elrendezéséből fakadó feladatokkal, például a mozdíthatatlan tartóoszloppal Krisztinának is meg kellett küzdenie. A család apraja-nagyja együtt dekorált, festett, fúrt-faragott Ené szobájában.

 

01

 

Szabó-Vedress Krisztina eredetileg közgazdász, ám elvégzett egy lakberendező iskolát is, és kislánya, Ené megszületése után nem habozott tovább, belefogott régi álmának megvalósításába: lakberendezőként kezdett dolgozni. Rendezett már be természetgyógyászati rendelőt, óvodát, szépségszalont is, az egyik első „munkadarabja” a saját otthonuk volt. A család mostani lakóterülete két egymás melletti lakás összenyitásával keletkezett – ezért tartozik például extra nagy terasz hozzá. Krisztináék elképzelése az volt, hogy a család életének változását, alakulását rugalmasan kövesse a lakberendezés is. A négyéves kislány egy másik szobában lakott kétéves koráig. Miután kinőtte régi szobáját, az gardróbszobává változott, ő pedig átköltözött a mostani helyére. Ez a szoba nagyobb, napsütötte, és a teraszra is van kijárata, mindemellett akadt megoldandó feladat a berendezkedés során.

„Az ágy melletti oszlopot sajnos nem lehet mozdítani – meséli Krisztina –, de a magasba emelt ágyat szinte e köré építettük, ettől pedig funkciót kapott. Felül van a fekvőfelületet, alul pedig kis kuckót alakítottunk ki. Így tulajdonképpen még jól is jött az oszlop: elválasztja térben az ágyat, illetve a kuckó jelleget is erősíti. A falvédő praktikus, mutatós színfolt, harmadrészt pedig a rávarrt zsebekkel játéktartóként is megállja a helyét.

A szoba egyik ablaka – és pontosan az ágy melletti – északi, a teraszra nyílik. Itt falvédővel és vastag függönnyel gondoskodtak a hővédelemről. A másik ablakra fehér fényáteresztő roló került. A tárolást, mint örök problémát, egy méretre készített, végtelen sok kihúzható fiókot tartalmazó szekrénykével oldották meg, amelybe a legótól a babáig szinte minden elfér, és rendrakásra szoktatja Enét.

A gyerekszoba praktikus dísze egy nagy, színes világtérkép is. Bár még nem jár iskolába Ené, már ismerkedik a földrészekkel. És mennyivel könnyebb megtanulni az országok elhelyezkedését, ha meg lehet keresni, hogy hova utazott egy-egy ismerős…

A szoba díszítésekor ugyan markáns, narancsos-lilás-rózsaszínes színvilágot teremtettek Enének, ezek mégsem harsányak vagy hivalkodóak, hiszen fehér a bútorok alapszíne, a fal pedig tört-fehér. Kriszta anyaként és lakberendezőként is a visszafogottabb színárnyalatok híve, emellett a praktikum és az élhető környezet kialakítása mindenkor fő szempontja a tervezés során. 

Fontos tudnivalót említ: a mintás tapétát gyerekszobába nem javasolja. Ennek nemcsak esztétikai oka van, hanem az is ellene szól, hogy a két-hároméves korban egyre erősödő fantázia, gyermeki képzelet a legszelídebb mesealakból is képes szörnyet varázsolni éjszaka.

Ené vidám birodalma így készült

A gyerekszobára, sőt, az egész lakásra jellemző, hogy sok a Krisztináék által tervezett vagy készített tárgy, dekoráció.
Az ágykorlát mesefiguráit az édesapja faragta, a zsebes falvédőt pedig a divattervezo nagymama varrta. 
Krisztina festette a lépcső díszítését. A fehérre mázolt fán remekül mutat a sok vidám virágmotívum. 
A falakon különleges díszítősor fut végig, ami szintén saját készítésű. Egy kellően vastag pemzlivel és határozott mozdulattal „körbeszaladtak” Krisztáék a szobában, és az így kapott színcsíkra csillogó, színes dekorelemeket ragasztottak. Hobbiboltokban színesebbnél színesebb kellékeket választhatunk a dekoráláshoz.

Így lehet a szoba praktikus és vidám

Az állólámpát – ami gyakorlatilag a szobára jellemző összes vidám színtónust felvonultatja – szintén Krisztina készítette: egy egyszerű rizslámpát befestett és apró dekorelemekkel díszített.
A jókora gardróbszekrény is díszévé vált a szobának. Annyi kellett csak, hogy csomagolópapírral feldobják az unalmas ajtófrontokat.
A műanyag, enyhén áttetsző tárolódobozok azért jók, mert nem kell feltétlenül szétrámolni a tartalmukat, ha keresünk valamit, ráadásul a tisztításuk is könnyű.
Mivel a gyerekek legszívesebben a szőnyegre kuporodva játszanak, gondoskodjunk megfelelő, lehetőség szerint irányítható fényforrásról.
A szoba díszítésekor ugyan markáns, narancsos-lilás-rózsaszínes színvilágot teremtettek Enének, ezek mégsem harsányak vagy hivalkodóak, hiszen fehér a bútorok alapszíne, a fal pedig törtfehér. Kriszta anyaként és lakberendezőként is a visszafogottabb színárnyalatok híve, emellett a praktikum és az élhető környezet kialakítása mindenkor fő szempontja a tervezés során.
Fontos tudnivalót említ: a mintás tapétát gyerekszobába nem javasolja. Ennek nemcsak esztétikai oka van, hanem az is ellene szól, hogy a két-hároméves korban egyre erősödő fantázia, gyermeki képzelet a legszelídebb mesealakból is képes szörnyet varázsolni éjszaka.

Mit mond a szakértő?

Dr. Balogh Andrea gyermekpszichológus is osztja lakberendező házigazdánk véleményét, miszerint gyerekszobába ne alkalmazzunk nagymintás tapétát, és ne fessünk nagy mesefigurákat a falra. Ugyancsak kerüljük az erős, élénk színek, mint a bordó, sötétkék, sötétzöld használatát. A nagy minták és a sötét tónusok ugyanis félelmet, szorongást kelthetnek a gyermekekben, főleg éjszaka, ha felébrednek. A falra festett „életnagyságú” mesefigurák, rajzfilmhősök is hasonló félelmeket ébreszthetnek, ha bealkonyul. Ajánlatosabb ezek helyett a natúr, világos színek, és az apró mintás bordűrök alkalmazása, amelyekkel harmonikus gyerekszobát teremthetünk, és a nyugodt alvást, környezetet is biztosítják.

Ahogy Ené is legszívesebben édesanyja közelében rajzol, úgy a legtöbb kisgyermek az anyukája közelében érzi magát biztonságban. Egészen három éves korukig nagyon szoros a kötődés, és traumaként, a feléjük irányuló szeretet hiányaként élik, élhetik meg az édesanyától való elszakadást. A leválás három-ötéves kor körül történik meg. Amennyiben erre a folyamatra a gyermek még nem készült fel, és sürgetik, viselkedésében változás következhet be: vagy próbál nagyon jó lenni, vagy éppen agresszív lesz, esetleg többet betegeskedik. Ezzel próbálja meg felhívni a figyelmet magára, kivívni a törődést és a szeretetet. A leválás jeleként figyelhetjük meg, ha gyermekünk próbál önállósodni, a saját lábára állni, magunk pedig úgy segíthetjük a folyamatot, ha nem neveljük burokban a gyermekünket. 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.