Családi összmunkával

Családi összmunkával

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Így könnyű! – mondhatnánk, hiszen egy lakberendezőnek könnyebb a saját otthonában is szép és praktikus gyerekszobát berendezni. Ugyanakkor a lakás elrendezéséből fakadó feladatokkal, például a mozdíthatatlan tartóoszloppal Krisztinának is meg kellett küzdenie. A család apraja-nagyja együtt dekorált, festett, fúrt-faragott Ené szobájában.

 

01

 

Szabó-Vedress Krisztina eredetileg közgazdász, ám elvégzett egy lakberendező iskolát is, és kislánya, Ené megszületése után nem habozott tovább, belefogott régi álmának megvalósításába: lakberendezőként kezdett dolgozni. Rendezett már be természetgyógyászati rendelőt, óvodát, szépségszalont is, az egyik első „munkadarabja” a saját otthonuk volt. A család mostani lakóterülete két egymás melletti lakás összenyitásával keletkezett – ezért tartozik például extra nagy terasz hozzá. Krisztináék elképzelése az volt, hogy a család életének változását, alakulását rugalmasan kövesse a lakberendezés is. A négyéves kislány egy másik szobában lakott kétéves koráig. Miután kinőtte régi szobáját, az gardróbszobává változott, ő pedig átköltözött a mostani helyére. Ez a szoba nagyobb, napsütötte, és a teraszra is van kijárata, mindemellett akadt megoldandó feladat a berendezkedés során.

„Az ágy melletti oszlopot sajnos nem lehet mozdítani – meséli Krisztina –, de a magasba emelt ágyat szinte e köré építettük, ettől pedig funkciót kapott. Felül van a fekvőfelületet, alul pedig kis kuckót alakítottunk ki. Így tulajdonképpen még jól is jött az oszlop: elválasztja térben az ágyat, illetve a kuckó jelleget is erősíti. A falvédő praktikus, mutatós színfolt, harmadrészt pedig a rávarrt zsebekkel játéktartóként is megállja a helyét.

A szoba egyik ablaka – és pontosan az ágy melletti – északi, a teraszra nyílik. Itt falvédővel és vastag függönnyel gondoskodtak a hővédelemről. A másik ablakra fehér fényáteresztő roló került. A tárolást, mint örök problémát, egy méretre készített, végtelen sok kihúzható fiókot tartalmazó szekrénykével oldották meg, amelybe a legótól a babáig szinte minden elfér, és rendrakásra szoktatja Enét.

A gyerekszoba praktikus dísze egy nagy, színes világtérkép is. Bár még nem jár iskolába Ené, már ismerkedik a földrészekkel. És mennyivel könnyebb megtanulni az országok elhelyezkedését, ha meg lehet keresni, hogy hova utazott egy-egy ismerős…

A szoba díszítésekor ugyan markáns, narancsos-lilás-rózsaszínes színvilágot teremtettek Enének, ezek mégsem harsányak vagy hivalkodóak, hiszen fehér a bútorok alapszíne, a fal pedig tört-fehér. Kriszta anyaként és lakberendezőként is a visszafogottabb színárnyalatok híve, emellett a praktikum és az élhető környezet kialakítása mindenkor fő szempontja a tervezés során. 

Fontos tudnivalót említ: a mintás tapétát gyerekszobába nem javasolja. Ennek nemcsak esztétikai oka van, hanem az is ellene szól, hogy a két-hároméves korban egyre erősödő fantázia, gyermeki képzelet a legszelídebb mesealakból is képes szörnyet varázsolni éjszaka.

Ené vidám birodalma így készült

A gyerekszobára, sőt, az egész lakásra jellemző, hogy sok a Krisztináék által tervezett vagy készített tárgy, dekoráció.
Az ágykorlát mesefiguráit az édesapja faragta, a zsebes falvédőt pedig a divattervezo nagymama varrta. 
Krisztina festette a lépcső díszítését. A fehérre mázolt fán remekül mutat a sok vidám virágmotívum. 
A falakon különleges díszítősor fut végig, ami szintén saját készítésű. Egy kellően vastag pemzlivel és határozott mozdulattal „körbeszaladtak” Krisztáék a szobában, és az így kapott színcsíkra csillogó, színes dekorelemeket ragasztottak. Hobbiboltokban színesebbnél színesebb kellékeket választhatunk a dekoráláshoz.

Így lehet a szoba praktikus és vidám

Az állólámpát – ami gyakorlatilag a szobára jellemző összes vidám színtónust felvonultatja – szintén Krisztina készítette: egy egyszerű rizslámpát befestett és apró dekorelemekkel díszített.
A jókora gardróbszekrény is díszévé vált a szobának. Annyi kellett csak, hogy csomagolópapírral feldobják az unalmas ajtófrontokat.
A műanyag, enyhén áttetsző tárolódobozok azért jók, mert nem kell feltétlenül szétrámolni a tartalmukat, ha keresünk valamit, ráadásul a tisztításuk is könnyű.
Mivel a gyerekek legszívesebben a szőnyegre kuporodva játszanak, gondoskodjunk megfelelő, lehetőség szerint irányítható fényforrásról.
A szoba díszítésekor ugyan markáns, narancsos-lilás-rózsaszínes színvilágot teremtettek Enének, ezek mégsem harsányak vagy hivalkodóak, hiszen fehér a bútorok alapszíne, a fal pedig törtfehér. Kriszta anyaként és lakberendezőként is a visszafogottabb színárnyalatok híve, emellett a praktikum és az élhető környezet kialakítása mindenkor fő szempontja a tervezés során.
Fontos tudnivalót említ: a mintás tapétát gyerekszobába nem javasolja. Ennek nemcsak esztétikai oka van, hanem az is ellene szól, hogy a két-hároméves korban egyre erősödő fantázia, gyermeki képzelet a legszelídebb mesealakból is képes szörnyet varázsolni éjszaka.

Mit mond a szakértő?

Dr. Balogh Andrea gyermekpszichológus is osztja lakberendező házigazdánk véleményét, miszerint gyerekszobába ne alkalmazzunk nagymintás tapétát, és ne fessünk nagy mesefigurákat a falra. Ugyancsak kerüljük az erős, élénk színek, mint a bordó, sötétkék, sötétzöld használatát. A nagy minták és a sötét tónusok ugyanis félelmet, szorongást kelthetnek a gyermekekben, főleg éjszaka, ha felébrednek. A falra festett „életnagyságú” mesefigurák, rajzfilmhősök is hasonló félelmeket ébreszthetnek, ha bealkonyul. Ajánlatosabb ezek helyett a natúr, világos színek, és az apró mintás bordűrök alkalmazása, amelyekkel harmonikus gyerekszobát teremthetünk, és a nyugodt alvást, környezetet is biztosítják.

Ahogy Ené is legszívesebben édesanyja közelében rajzol, úgy a legtöbb kisgyermek az anyukája közelében érzi magát biztonságban. Egészen három éves korukig nagyon szoros a kötődés, és traumaként, a feléjük irányuló szeretet hiányaként élik, élhetik meg az édesanyától való elszakadást. A leválás három-ötéves kor körül történik meg. Amennyiben erre a folyamatra a gyermek még nem készült fel, és sürgetik, viselkedésében változás következhet be: vagy próbál nagyon jó lenni, vagy éppen agresszív lesz, esetleg többet betegeskedik. Ezzel próbálja meg felhívni a figyelmet magára, kivívni a törődést és a szeretetet. A leválás jeleként figyelhetjük meg, ha gyermekünk próbál önállósodni, a saját lábára állni, magunk pedig úgy segíthetjük a folyamatot, ha nem neveljük burokban a gyermekünket. 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}