Testes formák

Testes formák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Évek óta tart a minimáldivat a fürdőszobában. A szaniterek első osztályú változatai egyre szögletesebbek, vaskosabbak, nélkülözik az íves, kanyarodó vonalakat, a túldíszítettséget. Sokadik éve már, hogy maga a forma a dísz.

 

 

Megváltozott az anyaghasználat is: a fa, mint a legnemesebb építőanyag beköltözött a vizes helyiségbe, és a különböző egzótáknak köszönhetően ma már padló- és falburkolatként, sőt szaniterek alapanyagaként is elterjedt. A legszebb famosdók és dézsakádak is remekül illeszkednek a letisztult vonalú környezetbe.

 

A kádak között egyre több a szabadon álló vagy dobogóba épített elem, míg a mosdók piacán a beépített és eléépített termékek mellett megjelent a ráültetett változat is. A csapok között kiemelkednek a cső a csőben formulák, az egykaros és kétkaros változatok, a zuhanytemplomok és a kádtöltő vízesések.

 

A vécék és bidék között egyre több a falra szerelt típus, de a pulttal egybeépített mosdók mellett a szabadon álló talpas, illetve szifontakarós típusok is reneszánszukat élik. A fürdőpultok között az egzotikus fafajták, az üveg és a gránit a legkedveltebbek. A burkolólapok terén talán még soha nem volt ilyen széles a választék. Nemcsak színben, mintában, hanem formában, méretben is hihetetlen a kínálat. Egy helyiségen belül is többszöri szín- és léptékváltás lehetséges, ráterelve a hangsúlyt egy szép tárgyra, vagy ily módon jelölve ki az egyes funkciókat. A mosdó, tükör, bútor együttese kiemelt szerephez jut a fürdőszobán belül, ezért természetes, hogy ez a burkolatkiosztásban is érvényesül. Ez a rész gyakran színben és/vagy méretben eltérő burkolatot kap, az összkép kialakításában pedig nagy szerepe van a vertikális, illetve horizontális irányok váltakozásainak

 

Amennyiben monokróm burkolatról beszélünk, a funkciók elkülönülését különféle méretű és matt, ill. fényes felületű lapok kombinálásával valósíthatjuk meg, esetleg virágmintával megbolondítva.
Nem ritka a 30×56, a 30×30 és a 60×60 burkolólapok használata, ezek szinte egybefüggő felületet képeznek, hiszen divatos a fuga nélküli illesztés. Ez a technika nagy odafigyelést, valamint pontos csempekiosztást követel meg, de az eredmény nem marad el: kő, illetve fa hatású, letisztult, elegáns felületet kapunk.
Hosszú évszázadok óta a fürdőkultúra része a mozaik. Talán éppen ez az időtlenség, ami folyamatosan foglalkoztatja a tervezőket. Legyen szó nagyméretű lapok mozaikszerű osztásáról, üvegmozaikról vagy keleti szőnyeg hatású egyedi padlóberakásról, a kapható termékek mindenki igényét kielégítik.
Szaniterek esetében nagy általánosságban véve maradtak a letisztult formák, de egyre nagyobb hangsúly jut a részletekre, apró, ötletes megoldásokra, ezáltal is egyedivé téve a fürdőszobát. Egyre több építész kalandozik el és tervez szanitereket vagy akár csaptelepeket. Ilyen együttműködés alakult ki az Axor-Hansgrohe és Antonio Citterio, illetve szintén az Axor valamint a Duravit és Philippe Starck között.
Napjaink fürdőszobáiban lényeges szempont a tucatmegoldásoktól való eltérés, a burkolatok széles méret- és színválasztéka, a „kevesebb több” elve, szem előtt tartva a praktikum, esztétikum, de mindenekelőtt az individuum igényeit.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.