Az irodában is otthon vagyunk

Az irodában is otthon vagyunk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Igazán szerencsés az, aki otthona elkülönített részében fogadhatja ügyfeleit. A külön bejáratú terek lehetővé teszik, hogy akár a ház egységét szolgáló, azzal azonos stílusú munkahely szülessen, vagy épp ellenkezőleg: az iroda nemcsak építészetileg, de hangulatában is elváljon az otthontól.

 

 

A Krea Kortárs Művészeti Iskola másodéves lakberendező szakos hallgatóinak munkáiból válogattunk, amelyekben ügyvédi irodát terveztek art deco, illetve szecessziós stílusban. Ez a stíluskorszak önmagában is a klasszikus polgári miliő közvetítője lehet, de korunk minimál dizájnjával társítva igencsak izgalmas lehetőségeket kínál.

 

A nagy múltú jogász szakma tekintélye vizuálisan is mindig megjelent azokban a belső terekben, ahol képviseltette magát. Mindannyiunk számára ismerős a kép: óriási bőrfotelek, amelyek a kényelmet szolgáltatják, hatalmas íróasztal, amely - bár elhelyezése a párbeszédre utal - mégis a tekintélyről, a hierarchiáról szól.

 

 

Loch Csilla különböző léptékű, gazdag virágmintázattal élénkíti az elegáns geometriát. A fekete-fehér és halványsárga csíkos tapéta, a faburkolatok négyzetes betétei mellett erőteljes organikus hatás dinamizálja a belső tereket. Az iroda és a család intim szférájának valamennyi helyisége stílusban tökéletesen összehangolt. Az eredeti századfordulós bútorok mai környezetben, a kortárs dizájnnal összehangolva, friss életérzést sugároznak. Érdemes megfigyelni, ahogyan a jellegzetes virágmotívum más-más formában, de visszaköszön a lámpaernyőn, a tapétán, a szőnyegben vagy az ebédlő mozaikján.

 

 

Kunos Zsófia a szerkesztett geometria jegyében rendezte be ügyvédi irodáját.

 

A négyzetrácsos felületeken metszően éles kubus formájú bútorok a pontosságot és precizitást sugallják. Egyetlen középen függesztett csillárt sem találunk, álmennyezetbe épített rejtett világítás deríti a helyiségeket. A fogadótér svédpadlója, az iroda intarziás faburkolata melegségével ellensúlyozza a kemény felületeket és az ívek hiányát.

Hernyes Szabina tervdokumentációja jól mutatja, hogyan lehet a klasszikus életérzés ízig-vérig kortárs. A visszafogott színvilág a sötét-világos kontrasztjára épül, amelyben csak egy-egy szín kap komolyabb szerepet. A monokróm jelleg tiszta, áttekinthető vizuális élményt nyújt, nagyvonalú eleganciát sugároz. Megszokott hangulati szerepén túl a színezés a funkciók elválasztásának is eszköze. A tárgyaló végletekig leegyszerűsített asztala mellett egészen eltérő formájú és háttámlájú székek foglalnak helyet, mintha csak arra utalnának, hogy mennyire különböző személyiségek azok, akik itt leülnek. A szemközti falhoz támasztott életnagyságú tükör arisztokratikus eleganciát kölcsönöz a helyiségnek, csakúgy, mint a lendületes ívekből felépített csillár. Minden helyiségben tekintélyes méretű karoslámpák világítanak, ugyanazt a nagypolgári életérzést közvetítve, mint a klasszikus formavilágot követő függönyözés.

Kiss Emese bevezető stíluskollázsaival azt a hangulatot valósítja meg, ami az art deco mai alkalmazásának ékes példája. Az erős fény-árnyék kontrasztra épülő fekete-fehér, az óarany és a barna jellegzetes színvilágát vonultatja fel. Az ügyvédi irodába illő, statikus bőrbútorokat jól ellenpontozzák a kecses vonalú székek. A rejtett világítást tartalmazó lépcsőzetes álmennyezet keménységét a dekoratív art deco mintavilág lágyítja.

Láthatjuk hát, ki-ki mást emelt ki e klasszikus szakmát övező látványarzenálból. A kreatív megoldásoknak helye van a mégoly hagyományos múltú berendezések újraalkotásában is.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.