Könnyen élhető konyhák és étkezők

Könnyen élhető konyhák és étkezők

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mai trendeket követő konyhákat és étkezőket leginkább a „kaméleon hatás” jellemzi. Ez nem jelent mást, minthogy a főzés és étkezés tere igyekszik belesimulni a nappali enteriőrjébe. Stílusa így mindig attól függ, hogy milyen a lakás többi része. Lehet elegáns, lehet galériaszerű, mint egy szalon, lehet természetes, mint egy kert vagy akár szigorú, mint egy iroda. Konyhánknak és étkezőnknek idén csak a képzelet szabhat határt!

konnyenelhetokonyhak 720

 

Konyha, szigettel
Az interneten található milliónyi pazar konyha képe láttán egyre többen kapnak kedvet egy ütős konyhasziget betervezéséhez. Az sem baj, ha sem színben, sem stílusban nem egyezik meg a sziget a konyha többi részével. Mivel egy térben álló bútordarabról beszélünk, így logikus, nem feltűnő anyagokban kellene gondolkodnunk – hogy minél tágasabbnak tűnjön a tér –, ám a gyakorlatban egyre inkább a feltűnő, kimondottan izgalmas látványvilág elérése a cél.


konnyenelhetokonyhak 1
NEOLITH

 

Zöld konyhák
A zöld szó ez esetben egyszerre értelmezendő a szó klasszikus és átvitt értelmében. Divatba jönnek a zöld különböző árnyalatai, mind a falon, mind a bútorokon, mind a konyhagépeken. A frontokon a fényes és matt, élénk és tompa, sötét és világos árnyalatok egyaránt hódítanak. Bátortalanabbak textilekkel és növényekkel vihetik be ezt a színt konyhájukba és étkezőjükbe.

Környezettudatosság
A zöld szín használata mellett a zöld gondolkodás, a környezettudatosság is egyre nagyobb hangsúlyt kap a lakberendezésben. Nemcsak a szelektív kukák kerülnek be a konyhákba, hanem a bútorok összetevői is egyre gyakrabban készülnek újrahasznosított anyagokból.


konnyenelhetokonyhak 2
POLI-FARBE


Konyhák és étkezők feketével
Amennyiben elegendő természetes és mesterséges fény áll rendelkezésre, és kellően bátrak is vagyunk, „fessük” feketére az egész konyhát: a bútort, a falat és akár a burkolatot is. Kevésbé bevállalós olvasók pedig próbálkozhatnak egy-egy fekete konyhagéppel, fekete elszívóval, fekete textilekkel vagy néhány fekete világítótesttel. A fekete-fehér mintás burkolatok, szőnyegek vagy tapéta pedig üde „színfoltjai" ezeknek a színtelen helyiségeknek.

konnyenelhetokonyhak 3
IKEA

Stílusos étkezők
Az étkezőkben és konyhákban mind gyakrabban hiányzik a burkolatváltás, ami elősegíti a két helyiség tökéletes összehangolását. A melegpadlók, vízálló laminált padlók és vinylek tovább erősítik az egyterű konyhák és étkezők szobahatását. Sokszor ez a burkolat a falra és a cseppfalra is fölmegy. Amennyiben pedig a hidegebb összhatásért rajongunk, de van padlófűtésünk, úgy műgyanta, beton vagy kőporcelán lapokban is gondolkodhatunk, amit azután meleg színekkel, tarka mintákkal tompíthatunk.

konnyenelhetokonyhak 4
BOCONCEPT

konnyenelhetokonyhak 5

HEPHAISTOS

 

TOP 5 TREND

konnyenelhetokonyhak 6

  • A LEGÚJABB TENDENCIA megtölti színekkel és élettel a tereket. Vége a szürke uralmának, és a fehér szekrények ideje is lejár. Mostantól feketében, kékben, zöldben és a gesztenye árnyalataiban is pompázhatnak ezek a helyiségek.
  • EGYRE FONTOSABBAK AZ ÖKO alapanyagok és a szelektív hulladékgyűjtés.
  • A ROZSDAMENTES ACÉL GÉPEKET a luxus konyhagépek, a konyhai felső szekrényeket pedig az üres falak váltják fel.
  • EGY IGAZÁN DIVATOS KONYHÁBAN „csak” egy konyhasziget és egy magas szekrényekkel teli fal van.
  • AZ ÉTKEZŐKBEN továbbra is divat az asztal körül elrendezett különböző stílusú székek sormintája, illetve a meghökkentő formájú, anyagú, akár kültéri székek, padok megjelenése is.

 

 

 
 
 
 
 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.