Média Építészeti Díja 2016

Média Építészeti Díja 2016

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

November 7-től a közönség is szavazhat a legkiemelkedőbb építészeti munkákra, amelyek a nemzetközi zsűri döntése értelmében a magyar építészet legjobbjai 2016-ban.

mediaepiteszetidija2016 720


“A magyar építészet az élvonalba tartozik.” - fogalmazott Indira van't Klooster, az A10 magazin holland főszerkesztője, a Média Építészeti Díjának előzsűrijének elnöke. Idén a nemzetközi szakmai zsűri 5 tervet és 6 épületet juttatott a döntőbe, amelyet 2016. december 11-én 17 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendeznek meg. Az epiteszforum.hu idén 12. éve rendezi meg a díjat, amelyre 91 épülettel és 67 tervvel neveztek.

Az előzsűri értékelése szerint a benyújtott pályázatok bizonyítják, hogy a magyar építészek és ügyfeleik tudják, hogy hogyan navigáljanak okosan és jó érzékkel a modernizmus, kortárs irányzatok, tradícionalizmus és kézművesség uralkodó szelei közt, a krízis sújtotta Európában. Mindeközben nem félnek égető társadalmi problémákat felvetni, és ezekre jól átgondolt fenntartható válaszokat adni. A munkákat a nyilvános díjátadón látványos prezentációk keretében mutatják be alkotóik az ország vezető médiájának képviselői és a nagy nyilvánosság előtt. A döntő zsűrijében helyet foglalnak az MTVA Bartók Rádió, Index, Népszabadság, Magyar Nemzet, Mandiner, Design Terminál, vs.hu, HírTV, TrendFM, Karc FM, Heti Válasz és Turizmus Trend/Vendég & Hotel képviselői. Az összesen 2,1 millió forint összdíjazású és értékes nyereményekkel kiegészített eseményen a két fődíj mellett több különdíjat és közönségdíjakat is kiosztanak. Ezeken a linkeken lehet szavazni a Média Építészeti Díja 2016-os közönségdíjára terv és épület kategóriákban. A díjátadóra jegyek november 7-től kaphatók a Ticketportalon.

Az előzsűri a döntőbe jutott épületeteket és terveket eltérő bírálati szempontok alapján választotta ki. A kiválasztott épületekben közös, hogy fontos mai témákat feszegetnek: átalakítás, örökség, lakhatás, fenntarthatóság, kézművesség, emellett mindegyikben fellelhető a bátorság és egy-egy nagy gesztus. Az épület kategóriában döntőjébe jutott az Ózdi gyártelep rehabilitáció, a Rudapithecus Látványtár a Majomszigeten, a CEU új belvárosi épületegyüttese, az Arkt Művészeti Ellátó, a Time Box: pavilonok a Mikháza Régészeti Parkban, illetve a debreceni Szent György templom.

A tervek esetében a 4 tagú szakmai előzsűri nem azt tekintette legfőbb szempontnak, hogy jó épület válna-e a pályázatokból, hanem a témákat, amelyekre felhívják a figyelmet. A jövő építészei érdeklődésük központjának választották a nukleáris hulladék, munkanélküliség, egyenlőtlenség, helyi dzsentrifikáció és örökség kérdéseit, és ezekre adtak friss és meggyőző építészeti javaslatokat. A terv kategória döntőjébe a Napfényműterem a Magdolna-negyedben, a Csontváry Múzeum, a Mesterségek Műhelye Tiszavasváriban, a Nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges tároló látogatóközpont és DEMO Labor valamint a Salgó vára: egy nem vár rekonstrukció című pályamunkák jutottak.

Az epiteszforum.hu a gálaeseményt idén is egy elismert, nagyra becsült mester köszöntésével kezdi: Török Ferenc a ma élő építészgeneráció egyik legfontosabb alakja, akinek szellemi holdudvarából kerültek ki a jelenleg alkotó legjobb szakemberek.

A közönségdíjas terv kiválasztásának első körében november 7-től az epiteszforum.hu olvasói szavaznak a finalistákra terv és épület kategóriákban. A szavazás második köre az Urániában lesz: az ott összegyűlt közönség szavazatai fogják eldönteni, hogy ki kapja a Média Építészeti Díja Közönségdíját. Az index.hu-n zajló internetes szavazás győztese a portál különdíját kapja meg.

Idén először adják át a zsűri különdíját valamint a Lechner Tudásközpont épületrekonstrukciós különdíját is, amelyet a legjobb 1945 után épült épület rekonstrukciója kap meg. A díjjal a Tudásközpont fel szeretné hívni a figyelmet Magyarország II. világháború utáni építészeti örökségének fontosságára - a különdíjra november 15. éjfélig még lehet jelentkezni, azokkal az épületekkel és tervekkel is, amelyeket a Média Építészeti Díjára nem regisztráltak.

A Média Építészeti Díja abból a célból jött létre, hogy áttörje a kommunikációs korlátot az építészek és nagy nyilvánosság között, a magyar közéleti, kulturális színteret megcélozva. Ezért kér fel az epiteszforum.hu minden évben ismert médiaszereplőkből álló, nem szakmai zsűrit, hogy elemezze és díjazza a döntőbe került épületeket és terveket.

Média Építészeti Díja esemény: 2016. december 11. 17:00. Uránia Nemzeti Filmszínház Budapest

Nemzetközi előzsűri: Indira van't Klooster - A10 magazin, Anna Yudina - Monitor magazin, Florian Heilmeyer - Uncube, Beleznay Éva - a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alelnöke

A zsűri elnöke: Devich Márton - MTVA Bartók Rádió

A 2016-os MÉD zsűrije: Böszörményi-Nagy Gergely - Design Terminál, Földes András - Index, Kántor Viola - HírTV, Dr. Komáromi Balázs - Trend FM, Mohácsi Szilvia - Karc FM, Pion István - Magyar Nemzet, Rajcsányi Gellért - Mandiner, Szalai Anna - Népszabadság, Sümegi Noémi - Heti Válasz, Száraz István - vs.hu, Vágó Ágnes - Turizmus Trend / Vendég & Hotel

Szakmai bírálók: Bardóczi Sándor tájépítész, Dúll Andrea környezetpszichológus, Martinkó József design- és építészetkritikus

Díjak:

  • MÉD Épület kategória - Mapei Kft.
  • MÉD Terv kategória – Canon Inc.
  • MÉD Épület Kategória Közönségdíj - HB Reavis Real Estate
  • MÉD Terv Kategória Közönségdíj - LAFARGE
  • MÉD Zsűri Különdíja - CRH
  • Austrotherm Energiahatékonysági Különdíj
  • Europa Design Belsőépítészeti Különdíj
  • Index Közönségdíj – Dornbracht



Legjobb 1945 után Épült Épület Rekonstrukciója Különdíja - Lechner Tudásközpont

Támogatók: Austrotherm, Europa Design, Lechner Tudásközpont, HB Reavis Real Estate, Lafarge, Mapei, Canon, Nemzeti Kulturális Alap, Dornbracht, CRH

Ózdi gyártelep rehabilitáció

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.