Ház, amely körülölel

Mintha csak Toscanában járnánk: igazi mediterrán hangulat kívül, minden igényt kielégítő, rendkívül elegáns belső terek, gyönyörűen ápolt kert. Ráadásul a rezsi is legfeljebb déli szomszédainkéval vetekedhet, hiszen ennek a bruttó kétszáznyolcvan négyzetméteres családi háznak – amely a tulajdonosok szerint köréjük épült – a fűtésszámlája a legkeményebb télben sem haladta meg a havi kilencezer forintot! És gondolták volna, hogy ez a ház a nagy magyar Alföld peremén, Nagykáta egy eldugott kis utcájában áll?

Mindig izgalmas dolog, amikor egy építési vállalkozó a saját otthonát kezdi tervezgetni. „Amikor megérett bennünk a gondolat, hogy családi házat építsünk, fel sem merült bennem, hogy ezt ne Nagykátán tegyük, mivel minden érdekeltségünk, a munkánk, tágabb családunk ide köt bennünket– kezd a történetbe László. „A korábbi lakásunkat hátrahagytuk, amikor a család elkezdett terebélyesedni, úgy döntöttünk, tágasabb térre, nagyobb otthonra van szükségünk. (Benedek, a nagyobbik kisfiú most négyéves, a kisebbik Bence a cikk írásakor volt éppen kéthetes.) A tervezésnél abszolút a mi szempontjaink, a mi igényeink vezéreltek, egy maximálisan a családunkat szolgáló házat szerettünk volna, és ennek az alapelvnek rendeltünk alá mindent. Így bevallom, arra kevésbé figyeltünk, hogy az épület maradéktalanul megfeleljen a passzívház-követelményeknek, a minősítést sem csináltattuk meg, sokkal fontosabb volt a minőség, és azok a hihetetlenül alacsony rezsiköltségek, amelyek így is magukért beszélnek. A telket három éve vettük meg, nagyjából fél év volt a tervezés és az engedélyeztetés, ami azért (is) zajlott ennyire gyorsan, mert gyakorlatilag egy kész koncepcióval kerestem fel a tervezőt, mindent lerajzolva és beméretezve, tudva azt, hogy mik az építési szabályzatok, a helyi rendeletek, és hogy mit engednek meg a telek a méretéből és a fekvéséből adódóan.

Az engedélyeztetésnél az áramszolgáltatótól nem kaptunk a tartalék fűtésről szóló kizárólagosságot, így – bár a szellőztető rendszerről is tudjuk a házunkat annyira temperálni, hogy soha nem hűlne ki – kéménynek lenni kellett, amelybe végül egy fás kandallót kötöttünk. Mivel az épület hőszükséglete mindössze 7 kW, így a 8 kW teljesítményű Haas&Sohn kandallóval az egész házat bőven felfűtjük.”

„És hogy milyen itt élni?” – teszi fel a költői kérdést László. „Csak azt mondhatom, fantasztikus. A ház belső tere teljes mértékben Ági, a feleségem jó ízlését dicséri: ő válogatta össze gondosan a bútorokat, burkolatokat, tapétákat, lakástextileket, a falak színeit is ő álmodta meg. Ezért is passzol minden ennyire egymáshoz, és persze hozzánk. Egy biztos: ennek a háznak megvan a saját hangulata, és ez a hangulat mindig és mindenkor megegyezik a miénkkel.”

Az építő háza

Amikor mindenki arra panaszkodik, hogy milyen költségek mellett tudja fenntartani a házát, akkor én mélyen hallgatok – meséli László –, hiszen egy ekkora háznál havi nyolc-tízezer forint fűtésköltség, úgy gondolom, tényleg rendkívül alacsony. Ha összehasonlítom, mennyivel kerül többe a hőszivattyún és hőcserélős szellőzésen alapuló rendszer egy hagyományos gázüzemű fűtésnél, akkor kb. két-két és fél millió forint a különbség, viszont félmillió forint éves megtakarítással, ami azt jelenti, hogy négy-öt év alatt megtérül a beruházás.” A passzívházban való életet azonban meg kell tanulni: hiába van szellőztető rendszer, azért csak-csak előfordul, hogy huzamosabb időre nyitva felejt az ember egy ablakot, ám ez csupán berögződés kérdése. Ha odafigyelünk arra, hogy nem kell odafigyelni semmire, mert minden automatikusan működik, akkor nem lehet gond.

gépészet

A Helios hőcserélős szellőztető berendezését padló-, illetve mennyezetfűtéssel egészítették ki, utóbbi passzív hűtésre is képes. Ezt a két, 100 méteres talajszondával működő Wapor Line hőszivattyú szolgálja ki, amely a fűtés hulladékhőjéből állítja elő a háztartási meleg vizet. Az idei extrém hideg télen 24 Celsiusfokot tartottak az épületben, így egy év fűtési és hűtési költsége 110 000 forint volt. A számítások szerint, ha az épületet standard 21 Celsius-fokon üzemeltetnék, akkor a fűtésköltség csupán évi 70-80000 forintot tenne ki.

a tulajdonosok

A lakók egyben a ház építői is, hiszen Bukor László alapvetően építőipari generálkivitelezéssel foglalkozik. 1996-ban az édesapjával kezdett családi vállalkozásba a közeli Farmos községben, 1998-ban már Nagykátán is megnyitotta első üzletét, amely a csapágy-kereskedelemben érdekelt. Ma már azonban a fo hangsúlyt inkább az építőanyag kereskedelemre és magára az építésre fekteti.

szemlélet

„Úgy gondoltam, az építőipar nehéz idoszakában olyan irányvonalat kellene megcéloznunk, amely a jövőbe mutat, amelyre a válság idején is van igény, ez pedig nem más, mint az energiatakarékos építészet” – vallja Bukor László. „Igyekeztünk mindig figyelemmel kísérni az újdonságokat, beépíteni őket a profilunkba. A cél az, hogy a legnagyobb hatékonysággal működjenek a rendszereink, hogy az általunk felépített házak a lehető legkisebb energiaráfordítással legyenek üzemeltethetők. És hogy a „cipész cipojét” se érhesse szó, amikor építkezésbe fogtunk, mi magunk sem gondolkoztunk másban, mint környezetbarát és energiahatékony építési technológiákban.”

adatlap

Alapterület: bruttó 280 m2
Falazat: ProKoncept 40-es passzívház falazóelemek (20 cm grafitos EPS szigetelés kívül, 15 cm betonmag, 5 cm EPS belül)
Födém: E-gerendás, betonkefnis födémrendszer, a fűtés, hűtés és szellőzés csőrendszere a mennyezetben fut
Nyílászárók: 3-rétegű üvegezés, 90 mm-es tokprofil, U=0,6

A földszint legjellegzetesebb, legforgalmasabb helyisége, a nappali–étkező–konyha együttese közel ötven négyzetméter, körben rengeteg üvegfelülettel, és a teret szépen hangsúlyozó rejtett világítással.

„Feszített tempóban dolgozunk, a feleségem a bankszakmában, vezető pozícióban, így nincs arra időnk, hogy elutazzunk kipihenni a hétköznapok fáradalmait” – meséli László. „Mégis szeretnénk felfrissülni, relaxálni, és mivel a vizet szeretjük, úgy döntöttünk, építünk egy wellness szobát is. A majd’ 40 négyzetméteres helyiségben terveink szerint lesz jakuzzi, szauna és egy relaxsarok is.”