Harc a penész ellen

Télvíz idején sokak életét megkeseríti a falak nedvesedése, akellemetlen, dohos szag jelentkezése, majd ezt követoen a feketés penészfoltok képzodése. Egy lakás levegőjének relatív nedvességtartalma télen optimális esetben 50–60 százalék között van, homérséklete pedig 22 Celsius-fok. A családok azonban folyamatosan mosnak, ruhát szárítanak, főznek, fürdenek, növényeket locsolnak, amitől jelentősen megemelkedik a páratartalom. A kritikus 60–85 százalék elérésével a hidegebb felületekre kicsapódik a víz, ideális feltételeket teremtve a penész megtelepedésének.

Az átható szagot beveszik a bútorok, szőnyegek, függönyök, ruhák, s amellett, hogy rossz lesz a közérzetünk, a gyermekek és idősebbek egészségét fokozottabban támadják a spórák. A magas páratartalom következtében növekszik az ízületi, légúti és mozgásszervi megbetegedések veszélye. A megoldás kulcsa a helyes diagnosztika, az okok pontos feltárása, különben eredménytelenül harcolunk az újra és újra megtelepedő penész ellen a különböző, nagy hatékonyságú penészölő és lemosó szerek bevetésével, az ismétlodő mészalapú tisztasági festéssel. Érdemes referenciával rendelkezo szakemberhez fordulni az okok feltárása és megszüntetése érdekében.

Páraelvonó készülékek, elektromos párafalók
Mégis, milyen módszerekkel távolíthatjuk el otthonunkból a felesleges párát? Használhatunk külső energiaforrás nélkül működő, vegyszeres páraelvonó készülékeket, amelyekben azonban gyakran kell cserélni a tölteteket, üríteni a folyadéktartályt. Megbízhatóbbak a „kifordított hűtoszekrény” elvén működő elektromos párafalók. Ezeknél a beállított teljesítményfokozatnak megfelelő mértékben csapódik ki a levegő nedvessége a géperosen lehutött kondenzáló rácsának, lemezének felületén. A tartályban összegyűlt vizet szintén rendszeresen ki kell önteni, nehogy a parkettán, szőnyegen landoljon a felesleg. Biztos eredmény persze csak több készülék egyidejű üzemeltetésével érhető el a páraképződésnek erősebben kitett helyiségekben, elsősorban a konyhában, fürdőszobában, de népesebb család, gyakori vendégeskedés esetén a nappaliban, hálóban is. Ezen eszközök használatakor ellenben a valamit valamiért elv értelmében számolnunk kell a tetemesen megnövekedő áramfogyasztással.

Szabályozott szellőzés a pára ellen
A lakóhelyiségek nyílászáróiba vagy a falaiba akár utólagosan is beépíthetők légbevezetok, valamint a vizes helyiségekbe (fürdő, vécé, konyha) pára- és/vagy mozgásérzékelővel szabályozott, alacsony energiafogyasztású központi ventilátoros szellozési rendszer.

Nyílt égésterű készülékek biztonsága
Amennyiben az épületben a helyiségek levegőjét használó, nyílt égésterű tüzelőberendezés (gázbojler, kályha, kandalló) működik, ventilátoros rendszert tilos kiépíteni, mert a gépi elszívás a mérgező égéstermékeket visszahúzhatja a kéményből, ami életveszélyes! Ilyenkor erre a célra kifejlesztett növelt hozamú légbevezetokkel kell megoldani a tüzelőberendezés(ek) biztonságos légellátását. E speciális légbevezetők méretezése és típusának megválasztása szakember, gáztervezo feladata.

Társasházi, panelépületek problémái
Gyakori, hogy a több szintes lakóépületekben a 30-40 éves energiafaló tetőventilátorokat takarékosságból kikapcsolják. Pedig az elavult tetőventilátorok cseréjével, korszerű, akár napelemről is működtethető szelloztető motorok telepítésével nemcsak 80-90 százalékkal csökkentheto a rendszer villamosenergia-fogyasztása, de a nap 24 órájában működő, folyamatos és hatékony szellőzés biztosítható.

1. HA TÁMAD A VÍZ
AMENNYIBEN A HÁZ ALAPJÁNAK VÍZSZIGETELÉSE HIÁNYZIK VAGY HIÁNYOS, a talajvíz, talajpára, esővíz a hajszálcsövesség elvét kihasználva felszivárog a falakba. Melegebb hónapokban erősebben ázik a fal, mint télen, mivel melegben több víz tud elpárologni, így megnő az áramlás a fal szerkezetében. A feláramló víz ásványokat, sókat old ki a falból, és azok párolgáskor sóvirágok formájában kikristályosodnak a falakon. A salétromosodás a fal külső és belső oldalán egyaránt megfigyelhető, télen pedig kívül lefagy a vakolat.

2. VÉDELEM A TALAJVÍZ ELLEN
HATÁSOS VÉDELMET NYÚJTANAK a falazat vízszintes síkjába beütött, besajtolt rozsdamentes acéllemezek, vagy az alap közelében a falban kialakított furatokba nagy nyomáson bepréselt szilikon anyagok, amelyek fizikailag képeznek gátat a víz beáramlásának. Sokat segíthet a csapadékvíz távol tartása, elvezetése az épület közelébol.

3. FELKENHETŐ VÍZSZIGETELÉS SZÁMOS GYÁRTÓ KÍNÁL egy- vagy kétkomponensu, néhány milliméter vastagságban felkenhető vízszigeteléseket, illetve - centiméter vastagságban felhordandó vízzáró vakolatokat. Ezek ugyan nem szárítják ki a falazatot, de a belső felületet szárazon tartják, ha az említett védelem kiépítése után a lakók folyamatos szellőztetéssel gondoskodnak a páratartalom alacsony szinten tartásáról.

4. PÓRUSOS SZÁRÍTÓ VAKOLAT
UGYANEZ VONATKOZIK ARRA, ha a vízzáró szigetelés létrehozása után nagy párolgási felületet biztosító, pórusos szárító vakolat felvitelével próbáljuk tovább orvosolni a nedvesedést. Ez esetben is csökkenteni kell a levegő páratartalmát.