Otthonában mindenki szeretné jól érezni magát. Az új lakásba költözők egy részét azonban nem várt meglepetések érik. Kikapcsolódásra, pihenésre vágynak – sikertelenül. Életük, nyugalmuk mások életmódjától függ, mert hallják a szomszédban lakók élettevékenységeinek zajait.
Az otthonnal kapcsolatban többféle elvárás is megfogalmazható. Biztosítania kell például az életvitelhez szükséges tevékenységek feltételeit, meg kell védenie a környezetből érkező zavaró zajhatásoktól, annak érdekében, hogy a privát élet körülményei megteremthetőek legyenek. A jó közérzet kialakulásához a lakónak szabadon kell éreznie magát a lakásában, anélkül, hogy a szomszédok létével foglalkozna. Végül a lakás feladata lehetővé tenni az épületben lakók kellemes együttélését.
Az 1990-es évek elejétől úgy tűnt, kedvező változások lépnek fel a lakások akusztikai minőségében. Új, magas műszaki értékű építőanyagok és szerkezetek beépítése vált lehetővé, a lakók azonban ma mégis elégedetlenek. Mire vezethető ez vissza – A leggyakoribb ok az, hogy a lakás vásárlásakor a vevők nem követelik meg a lakás akusztikai minőségének bizonyítását. Előfordul az is, hogy az akusztikai követelményeknek megfelelő lakásoknál is tapasztalhatók zavaró mértékű áthallások. Ennek oka pedig az lehet, hogy megváltoztak a lakáshasználat feltételei.
A tényleges zajterhelés
A lakásban tartózkodókat a környezetből származó sokféle hanghatás éri, amelyek alapvetően két csoportra oszthatók: kellemes hanghatásokra, melyek a szobában folyó tevékenységek – zenehallgatás, beszélgetés – során keletkeznek, és a zajokra, amelyek zavaróan hatnak ránk.
Tervező építészeknek és a lakást kiválasztóknak egyaránt érdemes elgondolkodniuk azon, hogy egy lakószobában pihenni akaró embert a legegyszerűbb esetben is többféle zajhatás terheli egyszerre, például az épület külső környezetéből, a közlekedésből, a lépcsőházból, a folyosókról, az épületen belüli gépészeti berendezések zajai, a szomszéd lakásokból származó használati zajok, léghang és lépéshang eredetű zajok, amelyeket átlagosan három, egyes rosszul tervezett esetekben négy szomszéd – lakószobájával közös – lakáselválasztó szerkezetei sugároznak át. A lakók tényleges zajterhelését a felsorolt zajösszetevők együttes hatása, a lakások egymáshoz viszonyított elrendezése határozza meg.
A lakások használhatósága, akusztikai komfortja szempontjából meghatározó jelentőségű a lakóépület telepítési környezete. A külső környezetből a lakás helyiségeibe bejutó közlekedési zaj, mint alapzaj, egyrészt közvetlenül a lakás használhatóságát, a pihenés akusztikai feltételeit befolyásolja. Másrészt többlakásos épület esetében az alapzajt képező közlekedési zaj értéke befolyásolja a lakáselválasztás hangszigetelésének szubjektív megítélését is, a szomszéd lakásból származó beszéd érthetőségi viszonyait.
Vizsgálatok készültek a szükséges hangszigetelés értékének meghatározására, a beszédáthallás és a környezetből származó alapzaj értékeinek függvényében. A vizsgálatok eredményei alapján az alábbiak állapíthatók meg: a meglévő lakásállomány alacsony akusztikai minősége a magas alapzajszintek, illetve az alacsony akusztikai minőségű ablakok miatt nem okozott tömeges panaszokat.
Napjainkban mind gyakoribb a homlokzati szerkezetek hangszigetelése, az alacsony hő- és hangszigetelésű ablakok cseréje, illetve korszerű ablakok beépítése. Mindezek várhatóan az áthallási panaszok számának további növekedését fogja eredményezni. Az új magyar szabványban előírt minimális, R'w+C = 51 dB-es hangszigetelési kategória teljesülése esetében csendes környezetben, a szomszédban lakók legtöbb zajkeltése hallható lehet.
Nem ellenőrzik
A lakás vásárlásakor a szerződést jogi ismeretekben jártas szakember készíti el, a pénzügyi lebonyolítást pedig banki szakemberek végzik. A kész lakás használhatóságát, használati értékét alapvetően meghatározó tényleges műszaki és akusztikai minőség meghatározását azonban jelenleg senki nem végzi el. Az akusztikai hibák nehezen határozhatók meg, és csak beköltözés után derülnek ki. A hibák oka és mértéke egyszerű esetben a tervek akusztikai értékelése alapján földeríthető, a tervezés és a kivitelezés együttes akusztikai eredménye azonban kizárólag helyszíni vizsgálatokkal állapítható meg.
Ma a jogszabályok előírásai alapján az épületek átadásakor, a használatba vételhez kapcsolódóan, kötelező jelleggel kizárólag zajvizsgálatokat végeznek. E vizsgálatok célja a zajhatárértékek teljesülésének ellenőrzése, eredményei azonban függetlenek a belső szerkezetek hangszigetelésétől. Miután nincs kötelező előírás a lakások közötti hangszigetelés meghatározására, a lakások akusztikai minőségét helyszíni vizsgálatokkal jelenleg nem is ellenőrzik, ilyen vizsgálatokra csak hibák meghatározásával kapcsolatos viták eldöntése, elsősorban bírósági perek keretében kerül sor.
A lakás vásárlásakor a jelenlegi gyakorlat szerint átadnak a vevőknek egy ún. műszaki tervdokumentációt, amely azonban egyáltalán nem tartalmazza a lakások akusztikai jellemzőit. Az esetek többségében a vásárlók ezt nem is kérik, nem törődnek a műszaki kérdésekkel, és elfogadják a lakást eladók esetleges szóbeli tájékoztatásait.
Akusztikai komfort
2007. április 1-jétől MSZ 15601-1:2007 Épületakusztika. 1. rész. Épületen belüli hangszigetelési követelmények címmel új magyar szabvány van érvényben. Az új szabvány lakások esetében kétféle hangszigetelési követelményértéket különböztet meg. A lakáshasználat minimális akusztikai minőségéhez tartozó hangszigetelési követelményérték teljesülése esetében a lakók egy része számára nem lesz panaszmentes a szeparáltság. Nagy eredmény mégis, hogy a szabvány erre a tényre fel is hívja a figyelmet.
A szabvány új fogalomként bevezeti az emelt szintű akusztikai komforthoz tartozó hangszigetelési követelményt. Ha ez teljesül, jól érzékelhetően csökkennek az áthallások.
Az emelt szintű hangszigetelési követelmények kielégítése a korábbi gyakorlattól eltérően csak igényes akusztikai tervezéssel és átgondolt szerkezetválasztással oldható meg.
Jó tanácsként addig is annyit: ha lakást vásárolunk, ellenőrizzük az akusztikai minőséget, amelyhez kérjük építész-épületakusztikus szakember segítségét, illetve a lakás átvételének feltételeként jelöljük meg az akusztikai minőség dokumentálását is.
Zajmérési eredmények
Zöldövezeti lakásban csukott ablakok mellett a nappali alapzaj 30-35 dBA. A hangszigetelési követelményeknek megfelelő többlakásos házban a környező három szomszéd zajos életviteléből származó zajhatás 33-45 dBA értékű is lehet, a szomszédok zajhatása tehát jól hallható. Zöldövezetben az alapzaj éjszaka 20-25 dBA értékre csökken. A lakáshasználat nappali és éjszakai időhatárainak eltolódása és a nagy teljesítményű elektroakusztikai berendezések – disco, tévé, házimozi – működése miatt egyes lakókat éjszaka az alapzajt 10-15 dB-lel meghaladó zajterhelés is érheti.
Hozzászólások