Győr, a találkozások városa

Samsung Galaxy S III
Az ezeréves Telki az új évezredben
Természetközeli szennyvíztisztítás

Győr, a találkozások városa olyan város, ahol otthonos körülmények között találkoznak az évezredes kulturális hagyományok a modern, csúcstechnológiára épülő iparral, az értékek megőrzése és gyarapítása itt jól megfér egymás mellett. a jövőbeni fejlődés egyik legnagyobb garanciája, hogy a győriek a magukénak érzik városukat.

 

 

A rendszerváltás után rengeteg teendője volt az önkormányzatnak, számos, a polgárok komfortérzetét javító intézkedésre, átfogó programra jelentkezett igény. Az elmúlt tíz évben e lakossági igényeknek sikerült is megfelelni. Balogh József et, Győr város polgármesterét arról kérdeztük, mit tett az önkormányzat azért, hogy mindez megvalósulhasson.

 

Gyakorlatilag 1993-94-től vált egyre hangsúlyosabb szemponttá a helyi politikában a város komfortosabbá, lakájosabbá, otthonosabbá tétele. Ennek köszönhetően felgyorsult az infrastruktúra fejlesztése, 1998-ra, a hazai nagyvárosok között elsőként Győr és vonzáskörzete teljes területén sikeresen befejeződött a közművesítés. A következő feladat a közművesítések során feldúlt úthálózat rendbetétele volt. A puszta rendbe tételen azonban túl is léptünk, hiszen közlekedni mindenki közlekedik, és nem mindegy, hogy ennek feltételei mennyire korszerűek, milyen biztonságosak, nem is szólva Győr nagy forgalmi terhelést eredményező régióközponti szerepéről. Két éve egy nagyobb szabású útfelújítási, csomópont-korszerűsítési programot hirdettünk meg, amelynek mára látványos, a lakosság egészének közérzetében is jól érezhető eredményei születtek. Tavaly 25 kilométernyi útpálya felújítást végeztünk el, az idén ehhez még további 8-10 kilométernyit újítunk fel. Tavaly négy csomópon-korszerűsítést kezdtük meg, ezeket ez év elején át is adtuk, az idén még további három új csomópont születik. A forgalomcsillapító intézkedéseknek köszönhetően csökkent a baleseti kockázat a gyalogosokra és a kerékpáros forgalomra nézve is; az iskolák, óvodák, templomok előtt, ahol lehetett, jelzőlámpás, illetve körforgalmi csomópontokat, vagy korszerű gyalogos-átkelőhelyeket alakítottunk ki. A közlekedési feltételek javításához jelentősen hozzájárult az is, hogy 1998-ban és 2000-ben új közúti felül- illetve aluljárót adtunk át, a Bécs-Budapest vasútvonalon. Ezekkel a munkákkal nem csak a közlekedési viszonyokat javítottuk jelentősen, hanem a város képét, rendezettségét is.

 

Virágos város

 

Öt éve, a pápalátogatás óta virágosítunk, jó szakembergárdával, ízlésesen és mérsékelt költségigénnyel. A virágosítási program költségeinek meghatározó részét az önkormányzat viseli, de komoly támogatást kapunk a lakosságtól és a civil szervezetektől is. Azóta folyamatosan a magyar virágosítási verseny élén állunk, amit 2000-ben a városok kategóriájában meg is nyertünk. Ebben az évben, a nemzetközi megmérettetésben Győr képviseli a magyar városokat. A közterületeken lévő parkok, ligetek karbantartása, minőségének biztosítása is folyamatos. A fásítási program részeként 2000-2001-ben kétezer fát ültetünk el.

 

Gondozott értékek
– Látványos volt az elmúlt két évben a karácsonyi díszkivilágítás, amikor is negyvenezer égő egyszerre gyulladt fel a város főutcáján és a Városháza előtti téren. De Győr felújított, komfortossá tett műemléki épületeit nem csak alkalmi jelleggel, hanem folyamatosan – igaz, más típusú – díszkivilágítással látjuk el, ami még energiatakarékos is. Teljesen nyugat-európai színvonalúvá tettük a belváros főutcáját, a hozzá tartozó tereket. Aki Győrben jár, az láthatja az 1995 óta tartó, nagy arányú felújítási munkálatok eredményeit, Szép példája ennek az Eszterházy-palota, de magukat a lakóházakat is rendbe tettük, és megkezdtük a nagy múltú, patinás Széchenyi tér teljes rekonstrukcióját is. Ugyancsak az otthonossá tételt szolgálja, hogy 1994 vége óta tizenhat köztéri szobrot, szökő- és ivókutat állítottunk fel a város különböző pontjain. A sétálók, a belvárosban gyönyörködők kényelmére míves padokat helyeztünk ki.
A város-fejlesztés új irányai
– Az idei városfejlesztési programok fő témája a sportlétesítmények rekonstrukciója, korszerűvé tétele. Győr lokálpatriótáinak évszázados és jogos álma egy egyetem, ami úgy tűnik, a szükséges akkreditációs eljárások befejeztével végre megvalósul. Támogatandó a folyamatot, határozta el a város egy többfunkciós Egyetemi Csarnok építését a főiskola számára.
Ön szerint milyen ebben a városban élni?
– Nemrég egy országos közvélemény-kutatásban a győri lakosság a megkérdezettek közül első helyre tette a város lakályosságát, lakhatóságát. A jó közérzethez hozzátartozik az is, hogy munkanélküliség mindössze 4-4,5 százalékos, jó a közlekedési helyzet, a közbiztonság, és tekintélyes nagyságú, a folyamatos karbantartó munkák eredményeként kitűnő állapotban lévő műemlékállománnyal rendelkezünk. A parkok, zöld területek gondozottak, a lakosság aktív részvételének is hála, a virágosítási versenyben is élen járunk. Jelentősen javultak a levegőtisztasági viszonyok, részben az autópálya elkerülő szakaszának, részben az ipari üzemekre vonatkozó szigorú környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően, amelyeket a cégek lehetőségeik szerint igyekeznek is betartani. A környezetkímélő technológiák alkalmazásának, illetve a cégek, üzemek Győri Nemzetközi Ipari Parkba csábításának köszönhetően a város levegője tisztább, mint tizenöt évvel ezelőtt. Úgy vélem, nyugodtan kijelenthetjük: az országos átlagnál is jobb itt élni. Minden adott ahhoz, hogy a város polgárai otthon érezzék magukat Győrben.
– Az önkormányzat a fejlesztési koncepciójában rögzítette, hogy a modernizációt ötvözni kell a hagyománytisztelettel – mondja Németh Iván, Győr főépítésze. Győr történelmi város, ami szerencsés módon műemlékekben gazdag. A belváros például olyan egyedülálló műemlékegyüttes, amely az országban az elsők között vált összefüggő műemléki jelentőségű területté. A város arculatát ez a történelmi belváros határozza meg a mai napig, a szabadidő-, a termál- és a konferenciaturizmusban is nagy szerepet játszik.
A – 70-es évektől kezdődő belváros-rekonstrukció megtartotta a városszerkezetet, az épületvagyont úgy, hogy nem csak az utcai homlokzatokat hozták rendbe, hanem teljes mértékben sikerült megőrizni a belsőépítészeti értékeket is. A belső felújítások nyomán összkomfortos lakásokat kaptak eredményül. Külföldiek is szívesen laknak a belvárosban, mert nagyon kulturált, igényes lakókörzetté vált.
– Építészetileg mekkora szerepet játszanak a folyók –
– Győrnek nagyon szép a természeti fekvése, a Szigetköz keleti csücske mellett fekszik, nem véletlen, hogy a folyók városaként is emlegetik. Figyelmet fordít erre a városszerkezeti terv is: a folyók egyúttal a várost átszelő zöld folyosók. A város és a természetes víz kapcsolata a Rába folyó és a belváros közös szakaszán a legintenzívebb.
Győr persze iparváros is. Zajlik a helyi iparban egy szerkezetváltás, ami miatt korábbi iparterületek szabadulnak fel. Új hasznosítás szempontjából a Rába Vagon és Gépgyár volt vasúti járműgyárának területe a legkiemelkedőbb. Ennek a belváros mellett fekvő területnek a hasznosítása a várostervezés új, aktuális témája. Átépítése lakóterületté, intézményközponttá válása lehetőséget ad arra, hogy a belvárosnak ez az oldala is legalább a rábapartihoz hasonló színvonalon épülhessen ki, vagyis a Duna közelebb kerülhessen” a városhoz.
– Milyen követelmények elé állítja a közelgő EU-csatlakozás a szakembereket?
– Legfontosabb alapelv a területtakarékosság. Ez azt is jelenti, hogy nem nő határtalanul a beépítésre szánt területek nagysága, sokkal inkább a közterületek minőségére helyezzük a hangsúlyt. Szeretnénk, ha ez utóbbiak olyan színvonalúak lennének, hogy akár az osztrák közterületekkel való összehasonlításban is megállnák a helyüket.
A közelmúltban épült lakótelepek színvonala átlagon felüli. Néhány peremkerület is rohamosan fejlődik, kezd belvárosias jelleget ölteni. A közterületek színvonalának emelésén kívül fontos alapelv még a hagyományőrzés, a természet közeli környezet kialakítása.
-Mi jellemzi ma a városépítést?
– Az előre gyártott házak kora után az emberekben él a vágy, hogy egyedi díszítésű, formájú otthonuk legyen. De ezeknek egymáshoz is illeszkedniük kell, ezért az építkezőknek, építtetőknek érdemes minden döntés előtt tanulmányozni a meglévő, élő hagyományokat. Volt egy szembefordulás a társadalomban a modernizmussal szemben, ez inkább az alacsonyabb szintű munkáknak, a tömeges építkezéseknek köszönhető. A mai, fiatal építészek újra visszafordulnak a modern építészet eredményei felé. A modernizmus újra fontos kiindulópont lett, de emellett hat az egészséges környezet elve is. Némi túlzással azt is mondhatnám, stílusalkotó elem lett a természeti környezet tisztelete.
Ingatlanárak, bérlakások
Győr a lakásárak, albérleti díjak drágaságát illetően az országos toplista előkelő helyét foglalja el. A városban található 46 ezer lakás kétharmada panel, a négyzetméterenkénti ár a magánszférában 150-200 ezer, az albérleti díjak 35-40 ezer forintra rúgnak.
A győri Lakás és Helyiség Iroda vezetője, Wajzer Gábor úgy véli, a szárnyaló ár-trendet csak úgy lehetne megfékezni, ha az Önkormányzat növelné a kínálatot. Ezt újabb és újabb önkormányzati bérlakások építésével, kialakításával lehetne elérni, azonban a források éves szinten mindössze 50-60 lakásnyi bővítést tesznek lehetővé, amivel Győr még így is az ország élvonalába tartozik.
Az ez évi költségvetésben a város önkormányzata 903 millió forintot irányzott elő különböző lakáscélú programok megvalósítására. Ezeknek a kiadásoknak jelentős része a további lakásépítésre alkalmas területek előkészítésére, az infrastruktúra kiépítésére fordítódik. Ilyen területek a családi házas beépítésű Révfalu, Ménfőcsanak, Kismegyer és Szabadhegy, ez utóbbi városrészben egy 30 méter magas 400 m³ űrtartalmú víztornyot is felhúznak. Az idén 66 lakás megépítését tervezte a város, ebből tizenhat szociális alapon odaítélendő, komfortos, vegyestüzelésű önkormányzati bérlakás, amelyeknek építése már javában tart. A készülő otthonokra mintegy négyszáz igénylés érkezett be.
– De állnak már a főfalak a Zöld utcában is, ahol az Integrál Rt. épít -természetesen téglából- egy ötvenlakásos ingatlant – tájékoztatta lapunkat a győri lakásiroda vezetője.
– Az építőnek is jobb, ha tömegével tudja értékesíteni ezeket az összkomfortos, különböző méretű lakásokat, az önkormányzat pedig szeretné megvásárolni azokat. Erre 100 millió forintot már elkülönítettünk, az idei évben pedig áthúzódó költségként további 100 milliót. Nemrég adtuk be a pályázatot a Széchenyi Terv alapján, hogy a vételárhoz szükséges teljes összeget meg tudjuk szerezni.
Bár sokan vannak, akiknek kifejezetten a vásárlás a céljuk, de a lakosság egy jelentős része lehetőségeihez kétségkívül közelebb áll az, hogy az önkormányzat által felvásárolt lakásokat vegyék bérbe. Egy 55 m²-es önkormányzati lakás havi bérleti díja 6-7000 Ft. Bár a bérlakásokat nem szociális alapon utalják ki, azért működik egy szociális szűrő.
Ehhez Wajzer Gábor még hozzáteszi:
– Az öt éve sikeresen működő előtakarékossági programunkban 300 lakással veszünk részt, minden helyre tíz jelentkező van. Arányaiban éves szinten több család jut így lakáshoz, mint szociális alapon. Öt évig a sikerrel pályázóknak lakhatási lehetőséget biztosítunk, ez idő alatt havonta egy bizonyos összeget, általában 30 ezer forintot kell félretenniük. Ez általában elég arra, hogy öt év után a fiatal párok, vagy a nyugdíj előtt álló idősebbek saját lakást vehessenek. A befektetéshez közhivatalként nem adhatunk és nem is adunk tanácsot.
A legtöbb beruházó nagyon gyorsan akarja megforgatni a pénzét. És ha ehhez megfelelő forrásokkal rendelkező vásárlóréteg mutatkozik, akkor bolond lenne bérbe adni lakásait. Egy 60 m²-es lakás a magánszférában 12 millió forint, ha nem számolunk az inflációval, átlag százezer forintos havi törlesztés mellet is tíz év alatt térül meg a befektetése. Arról nem beszélve, hogy hazánkban általában nem tudnak az emberek havi százezer forintos bérleti díjat kifizetni.
Persze vállalkozók a központi programok révén már igényelhetnek kamatmentes hitel-támogatást, de ez is tőkét igényel, és törleszteni is kell mindenképp rizikós dolog.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop