Ha egy átlagos, „kádárkocka” jellegű épület építőipari szigetelésére, kivitelezésére gyors előkalkulációt végzünk, hamar ráébredünk, hogy nem mindegy, mivel kezdjük házunk energiahatékony felújítását.
Az épületeken a leglátványosabb változást a külső falak utólagos szigetelése jelenti – ám sajnálatosan ez a legkevésbé gyorsan megtérülő beruházás. Egy normál méretű, minden különlegességet nélkülöző családi ház esetén kb. 160 négyzetméternyi homlokzatszigetelésre van szükség, 15 cm vastagságban. Ez 2023-ban a legalacsonyabb áron elérhető polisztirol szigetelőtáblák felhasználásával és a legjutányosabb munkadíjakkal sem úszható meg nettó 5 millió Ft-os költség alatt. És ez még csak a falszigetelés! A korszerűtlen ablakok, ajtók cseréje további tetemes költséget jelent, ám e két munkálatot mindenképpen együtt érdemes elvégeztetni.
Mi legyen a B terv? A tapasztalatok azt mutatják, hogy költséghatékonysági és gyors megtérülési szempontból a padlásfödém és a pincefödém együttes szigetelése javasolt. A kettő kombinációjával már ahhoz hasonlóan alacsony hőveszteség biztosítható, mint a teljes homlokzatszigeteléssel – azonban a kettő összköltsége nemhogy nem haladja meg, de meg sem közelíti a külső falnál kalkuláltakat!
Átlagos családi háznál nagyjából 100 négyzetméternyi padlásfödém szigetelésével kell számolni. Legegyszerűbb megoldásként (nem járható padlásfödémre) a legmagasabb hővezetési tényezőjű szálas ásványgyapot szigetelőanyagból 30 cm vastagság leterítése elégséges – alacsonyabb lambdájú anyagból ennél kevesebb is bőven elég. További előny, hogy a zárófödém szigetelése semmiféle szaktudást nem igényel, így a munkadíj megtakarítható. Költségét tekintve elvileg 400-500 ezer forint körüli összegből már kihozható.
A lakószint alatti fűtetlen (alulról hűlő) helyiségek födémje – eleve a helyiség földszint alatti elhelyezkedéséből, továbbá a használat céljából eredően is – számos fizikai-környezeti tényezőnek ki van téve. Az oda beépített szigetelőanyagnak lényegesen ellenállóbbnak és öntartónak kell lennie, mint egy egyszerű padlásfödém-szigetelés, ez pedig speciálisabb anyagválasztást igényel. A beépítendő szálas ásványgyapottábla így nyilván az alapnál magasabb kategória lesz, de egy pince mérete többnyire nem több 80 m²-nél, így ennek az épületrésznek a szigetelési költsége még profi anyagok felhasználásával sem haladja meg az egymillió forintot. Hozzá kell tenni, hogy a pincefödém szigetelési költségét az is nagyban befolyásolja, hogy milyen módszerrel történik a táblák rögzítése: dübellel vagy a jelenleg legkorszerűbb és kedvezőbb árú ragasztásos metódussal.
Több százezer forintban mérhető a különbség a két megoldás között! Előbbinél négyzetméterenként 4 dübellel, speciális fúrószerszámmal, kemény fizikai munkával számolva a munkadíj akár másfélszerese is lehet a könnyebben kezelhető, egyszerűen ragasztóval rögzíthető felrakás költségének (kb. 4 kg/m² ragasztóval számolva).
A legmodernebb URSA szigetelési módszerek nemcsak egyszerű és gyors kivitelezést ígérnek, de mind költséghatékonysági, mind minőségi (teljesítmény) szempontból kiemelkedőek.
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu
Hozzászólások