Nyári estéken szívesen „füstölődünk” a tábortűz mellett egy kis meleget gyűjtve, ősszel azonban már készülhetünk a fűtésszezonra. Ideje átgondolni, milyen módokat kínál a modern fűtéstechnika arra, hogy takarékosan, biztonságosan fűthessünk. Elindulunk a kályhától, és megérkezünk a megújuló energiát hasznosító technológiág.
1. kályha, kandalló
A hagyományos fűtési megoldások helyiségenként, biztonságos zárt térben tartott tüzet és a füst elvezetését biztosítják, jó működés esetén. A tűz fenntartása, táplálása állandó felügyeletet igényel. Tartalék fűtésként továbbra is biztonságos megoldást kínálnak áramszünet, illetve gázellátás kimaradása esetén. Az egyszerű vaskályha, a nyitott, illetve zárt tűzterű kandalló, egy jól megépített cserépkályha mind-mind jó választás.
2. kazán+radiátor
Az otthonunk melegen tartására hagyományos megoldás a helyi kazánnal kialakított központi radiátoros fűtés. A kazánok fűtőanyaga lehet fa, szén, olaj és megújuló tüzelőanyag.
A fűtést a szobák levegőjét melegítő és sugárzó hőt is leadó, jellemzően ablakok alatt elhelyezett radiátorok biztosítják. A padló, a falak és a nyílászárók környezetében változó a levegő hőmérséklete, különösen a sarkokban hűvösebb. A jó komfortérzet kialakításához magasabb hőmérsékletet kell tehát biztosítanunk. A fűtőtestekbe jutó meleg víz hőmérséklete 40-60 Celsius-fok. A fűtőtesteket ellátó vezetékeket szabadon és a falban, padlóban rejtve is vezethetjük. Anyaguk lehet acélcső vagy rejtett kötés nélkül szerelt hőszigetelt réz, illetve gáztömör, többrétegű műanyag cső.
3. padlófűtés
A régi római hagyományokat felelevenítő, néhány évtizede elterjedőben lévő padlófűtés jó megoldást kínál a nappali használatú terek fűtésére. A speciálisan kialakított hőszigetelő szerelőlemezekre elhelyezett csőkígyóra hőelosztó betonréteg kerül, majd rá a magasabb hőmérsékletet elviselő padlóburkolat. A padlórendszerbe jutó meleg víz hőmérséklete alacsony, körülbelül 30-35 Celsius-fok. A rendszer felfűtése hosszabb időt vesz igénybe, használata a megszokottól eltérő gondolkodást igényel. (A meleg padlójú szobából a hideg folyosóra kilépni nem kellemes.) A hálószobába ne építtessünk ki padlófűtést, mert az ágy nagy felületen gátolja a hőleadást, a fűtés hőfokának lassú változása miatt pedig sokáig túl meleg a szoba. Osztó-gyűjtők kiépítésével lehetőség van több fűtési kör és eltérő hőfokú fűtővíz előállítására is, így radiátorokat és padlófűtést vegyesen használhatunk.
4. légcsatornás fűtés
Elfeledett rendszer a meleg levegő természetes keringtetésével kialakított fűtés. A választható tüzelőanyaggal működő kazán a légcsatornákkal összekötött helyiségek levegőjét fűti. A felszálló meleg levegő a mennyezetközeli rácsokon beáramlik, a nehezebb hűvös levegő a padló felett elhelyezett rácsokon visszaáramlik a kazánhoz. A rendszerhez előzetesen végiggondolt légjáratok kiépítése szükséges. E fűtési mód előnye, hogy nincs szükség hőleadókra, a természetes áramlást felhasználva ad meleget.
5. fal- és mennyezetfűtés
A belső felületen, a vakolat alatt elhelyezett vékony csőkígyóban keringtetett alacsony hőfokú meleg víz nagy felületen, egyenletesen adja át a meleget a helyiségekben. A vékony védőréteg rugalmasabb szabályozást, kisebb felfűtési időt jelent. Sokakban félelmet kelt a vezetékek sérülékenysége, s valóban, nagyobb előkészületet is igényel a képek, polcok elhelyezése, de a rejtett vezetékek „láthatóvá tételére”használhatunk hőérzékeny fóliát.
6. geotermikus és napenergia
Fűtésre szánt energiát szerencsés esetben maga a föld is biztosíthat. Az egész évben azonos meleget tartó mélyebb földrétegekből geotermikus energiát nyerhetünk, amelyet speciálisan kialakított rendszeren keresztül a hőleadókhoz csatlakoztatunk. Jó kiegészítést jelent a napenergia felhasználása is. Az épület tájolásával, az ablakok felületének helyes megválasztásával, a végiggondolt kiegészítő hőnyerőkkel sokat spórolhatunk, ezek azonban csak kiegészítik a biztos meleget adó rendszereket.
Bármelyik fűtési rendszert válasszuk is, csak szakemberek által készített kiviteli tervek alapján valósítsuk meg. Az elkészült rendszert a tervekben megadott értékeknek megfelelően beszabályozással igazíthatjuk az igényeinkhez.
+ 1. hőcserélő technológia
Az egyre nagyobb számban épülő passzívházak fűtéseként az általunk használt, hőt termelő berendezések, a szellőzésre felhasznált előmelegített levegő szolgálnak. Ez esetben a világítást, a süteménykészítést is „fűtőtestként” használhatjuk, természetesen csak időszakos működésük alatt. A valódi meleg biztosítására – az elhasznált és friss téli levegőt egy hőcserélőn átvezetve, kisebb hőveszteséggel, elektromos energia felhasználásával – előfűtött meleg levegőt juttatunk a szobákba.
{gallery}images/stories/verysimple/futes{/gallery}
Hozzászólások