Gipszkartonrendszerek

A szárazépítési eljárásokról, főképpen a gipszkartonrendszerekről sok helyütt azt olvashatjuk, hogy ezek képezik a harmadik évezred új építészeti technológiáját. Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy belső terek kialakítását lehetővé tévő olcsóbb, tisztább, gyorsabb módszer nem ismeretes.

 

 

A gipszkarton teherhordásra csak igen korlátozottan alkalmas, ezért legfőképpen szerkezetkész építmények belső tereinek kialakításához lehet igen hasznos segédeszköz.

 

Előnyei között első helyen szokás említeni biztonságos voltát. A gipszkarton ugyanis lényegében nem más, mint két kartonlap közé préselt gipsz. A gipsz (karton) 20 százaléka vegyileg megkötött víz, ami tűzvédelmi szempontból rendkívül előnyös. De ugyanilyen súllyal eshet latba az a tény is, hogy a gipszkarton habarcs előállítása nélkül, szárazon szerelhető, majd fugázható és festhető, azaz a munkahely tiszta marad.
A további előnyöket csak röviden soroljuk fel: gyorsan használatba vehető belső teret eredményez (nincs száradási idő). Jó hő- és hangszigetelő képességű; de e tulajdonságait főképpen két rétegben szerelve, különösen pedig ásványi gyapotból készült szigetelőanyag és/vagy légréteg közbeiktatásával bizonyítja. A fához hasonlóan hővezető képessége rossz, kedvező a klimatizáló hatása is (nedvesebb időben pórusai magába szívják a levegő páráját, szárazabb időben ugyanezt viszszapárologtatja): így lakóinak jó közérzetet biztosít.
A fentieknek némiképp ellentmond az a tény, hogy a gipszkarton falak a lakásban szokásos terhek elviselésére alkalmasak. Meg kell ugyanis különböztetni a nagyobb súlyú eszközöket (bojler, kazán, mosdó) az inkább dekorációs célokat szolgáló berendezési tárgyaktól (falikar, kép és hasonlók). Az előbbiekhez ún. épületgépészeti falat kell kialakítani a gipszkartonréteg mögött, míg az utóbbiak esetében hagyományos műanyag tiplivel, vagy kifejezetten gipszkarton-elemekhez gyártott fémdübel segítségével rögzíthetők a szóban forgó tárgyak.
Gipszkartont főképpen három esetben szoktak alkalmazni: nagyobb terek elválasztására (tegyük hozzá: a gipszkartonból készült falba nyílászáró is beilleszthető); mennyezetek burkolására, valamint tetőterek belső felületeinek kiképzésére.
Felmerül persze az a kérdés is: vizes helyiségekben (konyha, fürdőszoba) alkalmazható-e a gipszkarton térelválasztó. A válasz kedvező, a táblában kapható (de akár kézi fűrésszel is könnyen szabható) lapokat kétféle változatban árulják: az egyiket kifejezetten nedves légterű helyiségekben történő használatra szánták. Erre csempe vagy egyéb burkolat ugyanúgy felragasztható, mint hagyományos társaira.
A tetőtérben használt gipszkartont némiképp eltérően szokták rögzíteni, mint a másik két esetben: a tető belső síkját meghatározó szarufákra csavarozzák rá, oly módon természetesen, hogy fölötte megfelelő hőszigetelő (ásványi gyapot), párazáró (fólia), valamint (az átszellőzést biztosító) levegőréteget is kialakítanak.
Falak és mennyezetek esetében C és U profilú fémszerkezetek együttes alkalmazásával afféle laza térhálót alakítanak ki, amelyet a teherhordó szerkezetre rögzítenek tiplik és csavarok segítségével, majd a (lyukacsos) fémszálakra rögzítik a gipszkarton lemezeket önmetsző (azaz előfúrást nem igénylő) csavarok segítségével. A párhuzamos rögzítőelemeket egymástól legföljebb 60 cm-re szabad elhelyezni. Új falak esetében célszerű hangszigetelő anyagot is elhelyezni a gipszkarton két rétege közé (bár ez az anyag önmagában is meglehetősen jó hangelnyelést biztosít). Nagyobb mennyezeti felületek esetében – az elmozdulást, s ezáltal a repedések képződését megakadályozandó – célszerű két rétegben, egymáshoz képest eltolva rögzíteni a lapokat.
Egyes építőipari cégek egyébként komplett rendszerekben árulják a gipszkartonszerkezetek szereléséhez szükséges öszszetevőket, vagyis mást veszünk tetőtér-beépítés, új fal építése vagy mennyezetépítés esetén: az egymással kompatibilis szerkezeti egységek nagymértékben megkönnyíthetik munkánkat.
Újdonság Magyarországon az a falfűtési rendszer, amelyet szárazépítési megoldásokhoz alkalmaznak. A falszerkezetbe épített csőrendszer télen fűtésre alkalmas meleg vizet szállít, nyáron hideg vízzel töltve hűtésre használják.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop