Az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) 42. §-a alapján a lakóingatlanoknál – telken belül – lakásonként legalább egy darab személygépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni. Ez történhet lakóépületen belüli tárolóban, illetve a kertben-szabadban, vagy önálló gépkocsitároló-épületben. A lakóépületben való elhelyezés is többféle módon történhet, a lakóépület földszintjén?lakószintjén, illetve az épület pinceszintjén. a kertben is elhelyezhetjük a gépkocsit nyitott beállóban, önálló gépkocsitároló-épületben, amely a terepszinten, illetve pinceszinten helyezkedhet el.
A gépkocsitároló telken belüli helye alapján (nem lakóépületben) is többféle elhelyezés lehetséges, így a lakóépület előtti, melletti vagy mögötti telekrészen, figyelembe véve az OTÉK, a Budapesti Városépítési Keretszabályzat (stb. telkenkénti, illetve építési övezetenkénti építési hely meghatározását. Hiszen telkünkön épületet csak építési helyen belül lehet elhelyezni, így sem elő-, sem oldal-, sem pedig hátsókertben nem lehetséges. Amikor valaki saját telkén belül kívánja gépkocsitárolási igényét megoldani, mérlegelnie kell néhány, nem elhanyagolható körülményt. Így igen lényeges kérdés a gépkocsitároló elérhetősége, használhatósága-megközelíthetősége, kapcsolata a közúttal, a lakással, az építés-létesítés költségei, értékállósága, komfortkövetelménye, értékviszonya stb. A garázs funkciója, elhelyezése. Mielőtt lakóépület építésébe kezdünk, számtalan vázlatot készítünk, fényképeket nézegetünk, rajzolgatunk, az építészt vázlattervek készítésével bízzuk meg, azaz próbáljuk a legkedvezőbb térkapcsolatokat létrehozni. Ugyancsak sokat foglalkozunk a lakószintekkel, beosztásukkal, ugyanakkor a gépkocsitárolóval, illetve az egyéb tárolók kialakításával már sokkal kevesebbet törődünk. Pedig e helyiségek igen fontos részei lakásunknak, kényelmünknek, és a használat során – amikor már nincs módunk az újragondolásra – kénytelenek vagyunk nap mint nap megkínlódni a rossz megoldással. Például a mostanság divatos, új lakóparkok közelében többnyire kevés gyalogosan is elérhető bevásárlási lehetőség kínálkozik, bevásárlásainkat szinte csak gépkocsival tudjuk megoldani. A bevásárlóközpontok parkolóiban könnyedén berakodhatunk gépkocsinkba, hiszen ott ez a kényelem is növeli a vásárlói kedvet, azaz a nagyobb bevétel növekedését. Miután kellőképpen felpakoltuk járművünket, következik a hazaszállítás, majd pedig az áruk lakásunk tárolóiban (kamra, tároló, hűtőszekrény stb.) történő elhelyezése. Mivel lakásunkban többnyire csak néhány négyzetméter helyet szánunk kamra-tároló részére, ezért célszerű a tárolást pince-, illetve garázsszinten megoldanunk.
Amennyiben a gépkocsitároló lakásunk, lakóépületünk részét képezi, szerencsés helyzetben lehetünk, hiszen gépkocsinkkal beállhatunk a garázsba, és innen kényelmesen kirakodhatunk a tárolókba, regálokba, polcokra. Célszerű tehát úgy alakítani a lakás-tároló és garázs alaprajzi kapcsolatát, hogy kialakulhasson a fent leírt lehetőség. E fenti példa is azt igazolja, hogy praktikus és kellemes, ha a lakóépületben alakítunk ki gépkocsitárolót, mert komfortfokozata jobb, mint az önálló melléképületben kialakított gépkocsitárolóé, hiszen télen még fűtés nélkül is melegebb, mint a szabadban épített önálló garázs.
Garázs a lakóépületen belül.
Nem elhanyagolható kérdés a garázs bekerülési költsége. Amennyiben a lakóépület része a garázs, és azzal azonos színvonalon kívánjuk megépíteni (például a garázs a lakóépület utca felőli oldalán helyezkedik el, anyaga azonos a lakóépület építőanyagaival stb.), igen magas – a lakóépülettel szinte azonos – fajlagos bekerülési költségekkel számolhatunk, de esztétikai értéke is ennek megfelelő. Előfordulhat az a furcsa helyzet is, hogy a gépkocsitároló többe kerül, mint a benne tárolni kívánt autó. Amennyiben a gépkocsitárolást a lakóépület pinceszintjén kívánjuk elhelyezni, akkor sem számíthatunk jelentősen kisebb bekerülési költségre, hiszen a pince igen drága szintnek minősül (alapozás, vízszigetelés stb.). Gondot jelent a pinceszintről való kiállás is, hiszen az építendő lakóépület építménymagassága maximált, így a tervezett földszinti padlóvonal szinte a terepszintre kerül, hogy elegendő teret nyerhessünk a tetőtérben is. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pince padlóvonala a terepszint alá olyan mélyre kerül, hogy az előkert mérete miatt kialakuló meredek kihajtót nem lehet használni. Igen gyakori, hogy az 5 méteres előkertben mintegy 2 méteres pinceszintre történő lehajtót építenek, amelyet nem, vagy igen nehezen lehet használni. A használhatóságot különösen a téli hó, a fagyok, a jegesedés nehezíti, ez a hibaforrás elektromos fűtőszál beépítésével javítható. Gondot jelenthet a nyári csapadék is: a lezúduló zápor, felhőszakadás előszeretettel ömlik be pincénkbe a gépkocsikihajtón, illetve az összefolyón keresztül a közcsatornából is. Természetesen ezek ellen védekezhetünk (visszacsapószelep beépítésével stb.), ezt a fajta garázselhelyezést azonban jobb elkerülni, hiszen nem jó látni autónkat hajóként úszni a pincegarázsban.
Garázs külön épületben.
Igen gyakori módja a gépkocsitárolásnak a külön épületben történő elhelyezés is, amely viszonylag kis anyagi ráfordítással megvalósítható. Ezen épületek anyagai és szerkezeti kialakításai egyszerűbbek lehetnek, falai olcsóbb, vékonyabb téglából is épülhetnek (illetve más anyagból is: acél, fa stb.), nem feltétlenül kell födémmel rendelkezniük, elegendő, ha a tetőzet adja a garázs mennyezetét.
Ennél a garázstípusnál az épületek megközelítése okoz gondot, hiszen többnyire csak a lakóépület melletti, illetve mögötti telekrészen lehet elhelyezni őket. Ezen felül sok esetben erősen megkérdőjelezhető esztétikai értékük is. A telekről történő ki- és behajtás is gondot okozhat, elsősorban télen (hóeltakarítás stb.), illetve a lakóépülettel való kapcsolat hiánya. Komfortfokozata nem azonos a korábban említett lakóépületben kialakított garázsokéval, hiszen ha nem alakítunk ki önálló fűtést, télen hideg van benne.
Fedett-nyitott tárolók.
A következő gépkocsitárolási mód a fedett-nyitott tárolókban történő elhelyezés, amely igen olcsón megvalósítható. Esztétikája, komfortfokozata erősen vitatható, nem véd a hófúvástól, azonban az esőtől, jegesedéstől igen. Külföldön nagy előszeretettel alkalmazzák, nálunk azonban nem nagyon terjedt el. Elsősorban a statikai-állékonysági problémákat meg kell oldani, hiszen – lévén – lábakon álló tető, kellő merevítéssel kell ellátni, melyet célszerű statikussal megterveztetni. Igen fontos az esztétikai kérdés is, ezért célszerű építészt is bevonni a tervezésbe. A telken belüli gépkocsitárolás legolcsóbb módja a szabadban történő elhelyezés, amely szinte nem kerül semmibe (kivéve a gépkocsi alatti burkolat, zöldbeton stb.), elvárásaink is ennek megfelelőek lehetnek. Így a téli havat, jeget indulásunk előtt el kell takarítanunk autónkról, az időjárás-változás pedig nem használ magának a gépkocsinak (hideg, meleg, csapadék stb.) Egyetlen előnye, hogy bárhol kialakítható.
Hozzászólások