Összeállításunkban egyrészt a földgáz bevezetésének legfontosabb gyakorlati tudnivalóit foglaltuk össze, másrészt ugyanakkor az ezzel járó jövőbeni „kockázatokra és mellékhatásokra” is szeretnénk felhívni a figyelmet.
Egy háztartás téli fűtésének biztosítása stratégiai kérdés. A fűtőanyag kiválasztásakor alapvetően három szempontot kell mérlegelnünk: költségek, kényelem, ellátás biztonsága. Ez idáig nem sokat kellett töprengeni ezen a kérdésen, hisz a földgáz mindhárom esetben a legjobb választásnak bizonyult. Az elmúlt pár hónapban ugyanakkor több olyan hosszú távú negatív trend is nyilvánvalóvá vált, amely kissé árnyaltabbá teszi a képet…
Mi szóltunk!
A földgáz kényelmi funkciójához nem férhet kétség. Házhoz jön, relatíve tiszta, a hőmérséklet-szabályozás automatikus, nekünk „csak” a számlát kell fizetnünk. De korántsem mindegy, hogy mennyit!
Annak ellenére, hogy az állami ártámogatás miatt a hazai gázárak még az uniós átlag felét sem érik el, egy átlagos családi ház téli fűtése már ma is a háztartás egy havi nettó átlagjövedelmének megfelelő összegbe kerül. Mivel a kormány elkötelezte magát a gázártámogatás radikális lefaragása mellett, prognosztizálható, hogy pár éven belül a jelenlegi gázár megduplázódik, ezáltal a gáz eddigi költségelőnye a többi energiahordózóval szemben elvész. Ha mindehhez hozzáteszszük, hogy a gáz bevezetése (engedélyezés, kivitelezés) a helyi adottságoktól függően más energiahordozókhoz képest minimum 2-300 ezer forint pluszkiadást jelent (gépészet nélkül), nyilvánvalóvá válik, hogy a kényelem már ma is sokba kerül.
Sajnos, ha távolabbra tekintünk, sincs ok az optimizmusra. A szénhidrogének ára egyrészt a csökkenő készletek, másrészt a fejlődő világ fokozódó kereslete miatt folyamatosan nő. A jelenleg szolgáltató gáztársaságok monopóliumát megtörni hivatott, pár éven belül hazánkban a lakossági gázpiacon is bekövetkező liberalizáció sem csodaszer, maximum az árnövekedési ütem mérséklésére képes. Nem elhanyagolható az sem, hogy az utóbbi egy évben a földgázellátás biztonságába vetett hit is meginogni látszik.
Mi a tanulság?
Egy épülő családi ház esetében ne érezzük kidobott pénznek a kötelezően előírt mellett akár még egy tartalék kémény, és egy pár négyzetméterrel nagyobb szuterén megépítését! Ha még tervezési stádiumban van az építkezés, érdemes végigszámolni, hogy egy alternatív, hőszivattyús rendszer mennyi idő alatt térülne meg. Ha meglévő fűtőberendezéseinket szeretnénk gázüzeműre cserélni, ne dobjuk ki a régi kályhát, kazánt. Még ha soha nem is kerül rá sor, megnyugtató a tudat, hogy a (központi) fűtést bármikor visszaállíthatjuk hagyományos fűtőanyagra.
Lépésről lépésre
1. lépés. Bár a hazai gázszolgáltatók jelenleg még kizárólagos területi monopóliummal bírnak, az új gázbekötés ügyintézésének menete mind a hat nagy szolgáltató cégnél alapvetően azonos. Az első lépés az ajánlatkérés, amelyet írásban nekünk, leendő fogyasztóknak kell kezdeményezni. A hálózati kapacitást igénylő lapot személyesen az ügyfélszolgálatokon lehet beszerezni, de legtöbb cégnél az internetről is letölthető, sőt, telefonos megkeresésre akár postán is kiküldik. Az előzetes telefonos érdeklődés mindenképp ajánlott, hisz egyes cégek földhivatalban beszerezhető hiteles helyszínrajzot, mások 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot is kérnek a beadványhoz. Körülbelül egy hetet nyerhetünk, ha a szükséges dokumentumokkal felszerelkezve személyesen megyünk be az ügyfélszolgálatra, és helyben töltjük ki az iratokat.
2. lépés. Az igénylést követően a gázművek 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy kérésünk teljesíthető-e, és ha igen, akkor milyen határidők és anyagi feltételek mellett.
Szolgáltatónként lehetnek eltérések, a Főgáz például lakossági ügyfelektől 4 m3/óra teljesítményű csatlakozási pont 15 méteren belüli létesítéséhez 56 400 forint hálózatfejlesztési hozzájárulást kér, és 4-6 hónapon belül ígéri a műszaki feltételek teljesítését. (Vidéken a határidő jellemzően sokkal rövidebb.)
Ez ügyben két jellemző kérdés szokott az ügyfelekben felmerülni. Egyrészt: mire föl szedi be a gázművek a hálózatfejlesztési hozzájárulást, ha a gerincvezetéket mondjuk a nyolcvanas években még a városi tanács építette – Kérhető-e árkedvezmény, ha az önkormányzattól igazolást kérünk arról, hogy az ingatlan jogelődje annak idején már fizetett a gázvezeték kiépítéséért – A válasz sajnos nemleges. A gázművek álláspontja szerint a hozzájárulás beszedése jogszerű, mivel az egy átalányösszeg, abból visszatérítés nem jár, még abban az esetben sem, ha a gázcsonk már a telekhatáron belül van!
A másik jellemző kérdés az ajánlat kézhezvételekor, hogy miért olyan hosszú a kivitelezési határidő – (Különös tekintettel, arra, hogy a tényleges munka általában maximum egy nap alatt lebonyolítható.) A jellemző válasz erre, hogy a közterületen végzett építési-szerelési munkához a gázműveknek több hivatallal és közműszolgáltatóval kell előzetesen egyeztetni, ráadásul az időjárás is komoly bizonytalansági tényezőt jelent. Álláspontjuk szerint a szerződésben megjelölt időpont csak a végső határidő, a gyakorlatban a csatlakozási pont ennél lényegesen gyorsabban kiépül. Ha valaki csökkenteni szeretné a bizonytalanságot, érdemes a gázművek irattárában egy szelvénymásolatot kérni az ingatlan előtti utcáról. Ebből egy szakember számára azonnal kiderül, hogy milyen bonyolultságú (értsd: időigényű) feladatról van szó: meg kell-e bontani a gerincvezetéket, vagy csak a már meglévő kiállást kell a telekhatárig meghosszabbítani – Esetleg olyan szerencsénk van, hogy a telekhatáron belül van a csonk, vagy épp ellenkezőleg: a bekötés csak egy forgalmas úton, vagy a szomszéd telkén keresztül valósítható meg.
3. lépés. Ha az ajánlatot elfogadjuk, nincs más hátra, mint az aláírt csatlakozási szerződés egy példányát visszaküldeni a gázművekhez, majd két héten belül befizetni a postafordultával érkező számlát. Sürgős esetben komoly időnyereséget jelent, ha személyesen visszük be a szerződést, hisz ekkor a számlát azonnal be tudjuk fizetni a szolgáltató pénztárába, sem a levél, sem a pénz nem bolyong hetekig a postán.
4. lépés. Az előírt hozzájárulás befizetését követően a gázterv akár azonnal beadható. Jó tudni, hogy a telekhatáron belüli infrastruktúra megterveztetése és kivitelezése az építtető feladata, a gázművek csak a kiépített rendszer hatósági felülvizsgálatát és engedélyezését végzi.
Fontos! A műszaki tervet csak a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő szakember készítheti, a kivitelezésre pedig csak a gázműveknél nyilvántartásba vett szakember jogosult. Ha nincs ilyen az ismeretségi körünkben, a címlista a gázművek hálózatberuházási osztályán többnyire hozzáférhető. Megrendelés előtt mindenképp több szakembertől kérjünk árajánlatot, minimum egy pezsgős vacsora árának megspórolása borítékolható… Ne feledkezzünk meg arról, hogy hiába szorít az idő, a kivitelezési munka csak a jóváhagyott terv kézhezvétele után kezdhető meg. Egy esetleges visszabontás nem csak költséges, de plusz időt is igényel.
5. lépés. A kivitelezés befejezését általában a szerelő jelenti be a gázművekhez. Jó tudni, hogy az első helyszíni műszaki átvétel minden szolgáltatónál ingyenes, ne hagyjuk, hogy ilyen jogcímen a kivitelező több ezer forinttal könnyítsen a zsebünkön. Sikertelen „vizsga” esetén a második kiszállás már pénzbe kerül, de ezt nyugodtan vonjuk le a kivitelező díjából, hisz az első fiaskóért kizárólag ő a felelős.
Ha már kezünkben a műszaki átvételről kiállított bizonylat, kezdhetünk reménykedni, hogy pár héten belül lesz gáz, ekkor ugyanis már csak egy procedúra, a gázóra felszerelése van hátra. Jó tudni, hogy a mérőkészülék minden esetben a szolgáltató tulajdona marad, ezért az ingyenes, a kiszállásért, felszerelésért viszont általában 5-10 ezer forintot fizetnünk kell.
Hozzászólások