Az energiatakarékos építkezésnek általában kétféle célkitűzése van: az ingatlan energiaveszteségének minimalizálása, valamint a fűtés-/hűtésrendszer minél gazdaságosabbá tétele.
Falazat
Az energiaveszteségek minimalizálása elérhető megfelelő vastagságú és szerkezetű téglafalakkal. Amennyiben a választott tégla hőátbocsátási tényezője indokolja, szükséges kiegészíteni külső hőszigeteléssel, akár polisztirolból, akár üveg- vagy kőzetgyapotból.
Léteznek azonban teljesen új technológiák is: például hungarocell alapú téglák, illetve burkolófelületek, amelyeket betonnal öntenek ki, vagy más könnyűszerkezetes – a fal belsejében nagy hőszigetelő-képességű közeggel rendelkező – technológiák.
Aki inkább a hagyományosabb, vagy kifejezetten környezetbarát megoldásokat szereti, annak is van választék bőven: jó hőszigetelés érhető el agyaggal betapasztott szalmabálákkal, egymáshoz illesztett farönkökkel, vagy akár vályog-falakkal (természetesen megfelelő vastagságban). Az építés előtt el kell dönteni, melyik technológia illik a környezetbe, és az az adott helyzetben gazdaságosan kivitelezhető-e.
Szempontok a fűtésnél
A falazaton túl gondot kell fordítani a tervezés során a fűtés-hűtés- szellőztetés megvalósítására is. A párazáró falazatot eredményező technológiák esetén kifejezetten fontos az épület megfelelő szellőztetéséről gondoskodni – lehetőleg automatikus hőcserélős szellőzőrendszerrel, különben hamar páralecsapódás, majd penészesedés léphet fel. A hőcserélős rendszerek alapja az, hogy a kilépő meleg levegőből elvonják a hőenergiát a hideg, belépő levegő ellenáramoltatásával (keveredés nélkül, vékony hővezető falakkal egymástól elválasztva). Így a belépő friss levegő előmelegítve érkezik, és sokkal kevesebb energia szükséges a felmelegítésére.
A tervezéskor eldöntendő a fűtés típusa és kivitele is. A padlófűtés csak temperálásra javasolt, lomhasága, nehéz szabályozhatósága, porkeringtető tulajdonsága miatt. A leggyorsabb szabályozhatóságot a hagyományos radiátorok biztosítják, de állandó légmozgást eredményeznek. Viszonylag jól szabályozható és egyben a legkisebb fűtési energiát igényli a falfűtés. Természetesen nem mellékes szempont az sem, hogy mindegyik rendszer más és más költséggel hozható létre, és üzemeltethető.
A fűtési rendszer másik fő eleme, a kazán is külön megfontolás tárgyát képezi. Ha gázzal kívánunk fűteni, minél takarékosabban kell megtenni: erre legalkalmasabbak a kondenzációs kazánok. Ma már kapható gázmotoros hőszivattyú is, amely a gázenergián túl a levegőből vagy a vízből további hőenergiát nyer, így még kevesebb gáz kell. Sőt, a folyamat „megfordításával“ a ház hűtése is gazdaságosan megoldható.
Fűtésre alkalmas természetesen a villany is: alacsony telepítési költsége és kellemes használata mellette szól, de ára magas.
Az energiatudatos építtető választhat egyébként további fűtési alternatívák közül is: hőszivattyú (geotermikus), napkollektor, biogáz. Sok esetben a melegvíz és a fűtés kombinált megvalósítása is eredményezhet további energiamegtakarítást.
A kiválasztás szempontjai a következők legyenek: beruházási költség, üzemeltetési költség (fűtőanyag + szerviz), kényelem, hosszú távú ellátásbiztonság (pl. biogáz vagy fa esetén).
Nyílászárók
A nyílászárók esetén érdemes a legjobb hőszigetelésű üvegezést (pl. 1,1 W/Km2) és kerettípust (pl. 5 légkamrást) választani. Mindenképpen megtérül ugyanis az ilyen beruházás, mivel a modern szerkezetek (akár műanyag, akár gyárilag kezelt fa) gyakran évtizedekig is ellátják a feladatukat, míg az energiaárak egyre csak emelkednek. A pára rendszeres vagy szellőztető rendszerrel való eltávolításáról azonban feltétlenül gondoskodni kell.
Sok helyütt a betörésvédelem, de akár energiamegtakarítás céljából még egy vékony műanyag fóliával is bevonják az ablakokat. Előnye, hogy csökken az üveg hővezető képessége és hősugárzás-átbocsátási képessége, ugyanis a műanyag viszonylag jó hőszigetelő és – bizonyos vastagságon túl – a hősugárzást sem engedi át. Az utóbbival együtt jár viszont a hátránya is: míg az üveg a rövidhullámú hősugárzást (napsugárzás) átengedi, így felmelegszik a szoba belseje, a fólia ezt a sugárzást nem engedi át. A hosszú hullámú hősugárzást pedig, amely a szobában található tárgyakból ered, az üveg fólia nélkül sem engedi át. Azaz: a belső, hosszú hullámú hősugárzás a normál üvegen át sem jut ki a szabadba, így e tulajdonságot műanyag fóliával nem kell megerősíteni.
Hozzászólások