Néhány évvel ezelőtt a válasz egyszerűnek tűnt arra a kérdésre, hogy a lakásban hol legyen a fürdőszoba, mint ahogyan arra is, mi legyen benne. A változó életforma, a sokszínűség, a korábban sosem látott berendezések azonban mára újabb és újabb megoldásokat teremtenek.
Hagyományosan a fürdőszoba amely elsősorban a reggeli-esti tisztálkodást és ruhaváltást szolgálja a hálószobához kötődik. Ekkor a fürdő a hálók közlekedőjéről, az öltözőtérből vagy közvetlenül a hálóból nyílik, s ez a téregyüttes leválik a lakás nappali funkciójáról. Megőriz és képvisel bizonyos konzervatív intimitást, úgymond – hiányos öltözetben – nem mutatkozunk mások előtt.
Intimebben vagy nyíltabban
Ezt az intimitást fokozza az a napjainkban egyre divatosabb megoldás, amely a fürdőt beviszi a hálószoba terébe, s a közös térben a két funkciót sokszor csak jelzésszerű elemekkel különíti el. Ez azt feltételezi, hogy több háló esetén több fürdőszoba készül, és az egyterű háló-fürdő általában a szülői háló privilégiuma. Ez a folyamat azt sugallhatná, hogy a jövő hálója az egyre intimebbé válás jegyében szerveződik, mind egységesebb, zártabb, elkülönültebb lesz.
Mielőtt bárki azt hinné, már látjuk is a jövőt, ismerkedjünk meg az ellenkező tendenciával is. A szuperberendezések térhódítása már önmagában is kiterjeszti a fürdő hagyományos tisztálkodási szerepét. Élvezeti, szórakoztató, sőt rituális lehetőségeket hordoz magában, tehát egyre nyilvánvalóbban kínál is. Mindez alapvetően nem intim, hanem többé-kevésbé közösségi szerep. Ebből következően az ilyen típusú fürdő a nappali helyiségekkel keres kapcsolatot. Ha eközben nem válik le a hálószobáról, akkor időben elválasztva mindkét feladatát elláthatja. Az ilyen fürdőtér beékelődik a lakás nappali és éjszakai része közé. Miután azonban az újabb és újabb berendezések már élményfürdővé, fitness-centerré léptették elő fürdőnket, nem odázható a válás: a fürdő tisztálkodási részlege visszatér eredeti helyére, amíg a többi a lakás önálló részévé válik. A sport és a szórakozás akár pincében, padláson is helyet kaphat, ahol a növekvő helyigényéhez megfelelő méretet talál. Közös a két fejlődési irányban a térigény növekedése, az anyagi vonzatról pedig ne is beszéljünk?
Mi mekkora?
Egy fürdő méretének meghatározásakor elsősorban nem az egyes berendezések mérete a döntő. Fontosabb azt tudnunk, hogy mekkora teret igényel használatuk. Vegyük sorra őket.
A mosdó saját igényelt terének (tehát nem a tárgy méretének) szélessége minimum 120 centiméter. Ekkor nem verjük be semmibe a könyökünket mosakodás közben. Ahhoz, hogy fölé tudjunk hajolni, a faltól legalább 90 centiméter távolság szükséges. Sőt, hagynunk kell helyet a mögöttünk elhaladó családtagnak is, erre még legkevesebb 30 centit kell számolni.
A WC szabad szélessége legalább 80 centiméter, kényelmes használatához 110 centiméter mélység dukál. Az újra felfedezett bidé helyszükséglete is hasonló.
Egy zuhanynak, zuhanytálcának minimum 80×80 centiméteresnek kell lennie, megközelítéséhez pedig – legalább az egyik oldalánál – 45 centiméter szabad hellyel kell rendelkeznie.
Egy egyszerű, hagyományos kád elfogadható mérete 160×75 centiméter. Használata legalább az egyik hosszabbik oldalon 60 centiméteres – kiszolgálófolyosót – igényel. Egy kisebb sarokkád 140×140 centiméteres, falszöglethez illeszkedő helyet foglal el. Ebben a négyzetben már a megközelítés többlettere is benne foglaltatik.
A kétszemélyes pezsgőfürdőkád már 180×140-es méretben is használható, de akár a 200×200 centit is meghaladhatja. Ma a piacon a választék és a forma beláthatatlanul gazdag. Ha már ezt a többinél tagadhatatlanul költségesebb megoldást választottuk, a teret sem szabad sajnálnunk tőle. Legalább három oldalról 60 centiméteres – sétautat – biztosítsunk köré.
A hagyományos szaunafülke már 140×160-as méretben is hozzáférhető, de 2 személy részére a fekvőfelület kialakításához a 200×160 centi az elfogadható. A fülke magassága nem haladja meg a két métert, így minden fürdőszobában elhelyezhető. Az infraszauna már 105×105 centiméteres helyen is elfér.
Tartozékok
A fürdők végleges méretének meghatározásakor ne feledkezzünk meg a tartozékokról sem. A kisebb tárolószekrények mélysége 30-45 centiméter legyen, s használatukhoz 60 centis manipulációs térre lesz szükség. A polcok méretét a lehetőségek és igények szabják meg.
A többkaros törülközőtartó helyére számítsunk legalább 30 centimétert. A törülközőszárítós radiátorok pedig típustól függően 45-60 centimétert igényelnek, természetesen kaphatók szélesebbek is. A szépítkező piperesarok – amennyiben a fürdőben kap helyet – 80 centi szélességben elhelyezhető, ülőkével együtt 120 centis mélységet biztosítsunk neki.
A mosógépet lehetőleg száműzzük a fürdőszobából. Ha ez nem megoldható, akkor a kezelőtérrel együtt legalább 120 centis mélység, és modulmérettől függően 50 vagy 65 centi széles a minimális helyigény.
Amikor mindezekkel (és az esetleges különleges kívánalmakkal) számot vetettünk, az egyes kiszolgálói többletterek természetesen átfedhetik egymást. Például a mosdó szabad oldaltere a vécé vagy a bidé fölé nyúlhat, ahogy a mosógép is kezelhető a zuhany előteréből. A végleges méret tehát semmiképpen sem a fentiek mechanikus összeadásából adódik.
Hozzászólások