Egyre több helyen merül fel az igény, hogy a fehér falakat valamilyen apropóból színekkel, képekkel változtassuk meg. Ennek számtalan oka lehet, leginkább az adott helyiség jellegének kiemelése, az egyediségre való törekvés, a változtatás szándéka: így kerülhetnek az ebédlő falára péksütemények, a floráriumba további virágok, a gyerekszobába kedves figurák, de megjeleníthető hobbink is, például egy vitorlázónál a hajók, többnyire az ismeretségi körben megtalált művészbarát segítségével.
A képeinken látható ötlet abból eredt, hogy a ház asszonya a nappalit az ebédlővel összekötő boltív alatti területet választotta reggeli félórás gimnasztikájának helyszínéül. Évek óta itt szeret mozogni súlyzókkal, ugrálókötéllel: tágas, nagy a tér, nincs bezártságérzet, időnként mód van a reggeli hírekbe is belepillantani. Hasizomgyakorlat közben jutott eszébe, hogy a széles, üres boltív felületén szívesen – találkozna – tornázó figurákkal. A lendülő karmozgásról azonnal a régi egyiptomi, profilból ábrázolt figurák jutottak eszébe, művészettörténész barátnője könyveiből további inspirációt kapott, és a gondolatot tett követte.
Hogy milyenek is legyenek a sportoló egyiptomi fáraók és fáraóleányok, ahhoz a Pannoncolor által forgalmazott egyiptomi sorminta sablon volt segítségünkre. A megfestett felületet a falból kiemelkedő térkitöltő sormintával tettük érdekessé, amelynek technikája szintén látható a képeken. Mint előző számunk Praktika rovatában is, ezúttal ismét Maurer Ildikó iparművész vállalta a kivitelező szerepét. Képeinken ebbe a folyamatba pillanthatunk be, lépésről lépésre.
A rajzolással, másolással létrehozott kontúrokat egyszerűen indigóval másolhatjuk rá a falfelületre, és tetszés szerint színezhetjük. Érdemes megnézni, hogy két mozzanat között: a szólóban odakerült figurák és a szivaccsal antikosított köztes kitöltés között milyen látványos különbség van! A falfelületen hol szárazabb ecsettel, hol vizesebb festékkel dolgoztunk. Később még azt is megtettük, hogy a kész munkába óvatosan belecsiszoltunk finom érdességű csiszolópapírral, amivel nagyon szép, kopott hatást lehet elérni.
A szakember technikai útmutatóit szívleljük meg, hogy kevesebb kudarcunk legyen az egyébként élvezetes és nagy változást hozó munkában.
Önálló rajzzal, négyzetrácsos nagyítással, vagy egy az egyben kopírozással vigyünk lapra egy rajzot. A lap alá tett indigóval hegyes tárggyal, ceruzával másoljuk át a kontúrt. Mi játszottunk egy kicsit, a fáraó kezébe súlyzót, ugrálókötelet tettünk.
A hozzávalót – a fotón is jól látható – sablonnal (amelyet célszerű bevizezni) felvisszük a még lágy speciális dombor masszát, és a sablont óvatosan leemelve hagyjuk megszáradni. Mi szakaszosan tettük a relief-mintát, de aki folyamatosan szeretné, a száradás miatt annak is így kell eljárnia, viszont a lépéseket ceruzával ki kell jelölnie.
Mint gyermekkorunkban a színezőt, töltsük ki a kazettákat, vagy az alapkép szerint, vagy a lakás színeihez igazodva. Két módon is festhetünk, szárazabb és nedvesebb ecsettel, de a végén bele kell smirglizni az antik hatás kedvéért. A fehéren hagyott részeket feketével kontúrozzuk.
Hozzászólások