Gömörszőlősről talán csak az idősebbeknek jut eszébe az egykori magyar felvidéki vármegye, Gömör. Határainkon belül ma már csupán ez az egyetlen kicsi település őrzi e nevet. 1993-ban a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet itt kezdte meg a – fenntartható falu – elnevezésű terv megvalósítását az itt élők, az önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek segítő közreműködésével. Az eredményes munkáért az intézet 2000. évben Kós Károly-díjat kapott.
Gömörszőlős körül nincsenek magas hegyek, lankás dombok veszik körül az Aggteleki Nemzeti park szomszédságában, a magyar?szlovák határ közelében.
A település képe, tájba simulása oly idilli, olyan jellegzetes, hogy már önmagában ez is védendő érték. A házak sora hosszú, keskeny telkeken épült a patakvölgyben, de a beépítés helyenként felkúszik a domboldalra, látszólag szabálytalanul. A zsákfalunak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a történelem viharai, fordulói elkerüljék. Elzártsága hátrányait eddig megszenvedte, népessége fogyatkozásnak indult – alig százan lakják – , épületei elhasználódtak, az elzártságnak azonban olyan előnyei is vannak, amelyeket most lehet igazán kihasználni. Megmaradt eredeti településszerkezete, utcavonal-vezetése, egységes utcaképe, telekosztása, építészeti emlékei, és a gömörszőlősiek is sok mindent megőriztek régi életmódjukból.
A miskolci Ökológiai Intézet Fenntartható Fejlődésért Alapítványa célul tűzte ki a fenntartható fejlődés elveinek és módszereinek kidolgozását és megvalósítását. Ehhez kerestek egy hátrányos helyzetű, de kulturális és természeti értékekben gazdag kistérséget, ezen belül egy kis lakosságszámú falut. A kísérleti program a hasonló nehézségekkel küzdő települések számára is követhető példát kíván teremteni. Gömörszőlősön kezdték tehát e terv megvalósítását.
Elsőként felmérték a lakosság szociális helyzetét, gazdasági tevékenységét, a környezet állapotát, a falu építészeti értékeit. Kiderült, hogy a falu gondjai azonosak a többi aprófaluéval: csökken a népesség száma, mert a fiatalok elvándorolnak, a lakosság elöregszik, a jövedelemteremtő lehetőségek beszűkülésével nő a munkanélküliség.
Mára a program sokszínű, egymástól látszólag eltérő, de a fenntartható fejlődés szempontjából szerves egésszé formálódott részprogramból áll. A célok közé tartozik a fenntartható fejlődés intézményrendszerének kialakítása, amelyhez a meglévő épületállomány adja az építészeti keretet, az organikus mezőgazdaság meghonosítása, a hagyományokon alapuló kismesterségek felélesztése, a hagyományokra és a táj értékeire alapozott turizmus kifejlesztése, és természetesen a helyi lakosok számára fontos kommunális szolgáltatások javítása, munkahelyek teremtése, a szociális gondok enyhítése. Minden részprogram azonos rendező elve a természeti értékek védelme, a környezetvédelem és a helyi kulturális örökség megőrzése.
A meglévő épületek átalakítása és az újak építése során fő szempont a hagyományos faluképbe való illeszkedés, a hagyományos építőanyagok és építési módok alkalmazása. Amellett, hogy az épületek megjelenése a hagyományokat követi, sok új korszerű és környezetbarát technikai, épületgépészeti megoldást tartalmaznak.
A kivitelezési munkákat is nagyobb részben a helybeli mesterek végzik.
A program eredményessége ma már a falu összképének alakulásán, előnyös változásán is szembetűnően mérhető.
Hozzászólások