A fémlemez fedések óriási előnye, hogy a lapos tetőtől a függőleges falig bármilyen hajlásszÖgű tető (illetve fal) fedhető vele oly módon, hogy gyakorlatilag az épület élettartama alatt többé már nem sok gondunk lesz vele. Ha tervezett épületünk különleges kiugrásokat, tornyot, tetőablakot tartalmaz, ezeknek a bonyolultabb formai elemeknek a fémlemezzel történő fedése más tetőfedő anyagok mellett is megállja a helyét. Nemegyszer látni, hogy cserépfedésű tetőkön a kéményt, a kiugró díszes tetőablakot, vagy a padlásszellőzőt fémlemez burkolattal látják el.
mint a sárgaréz egyik ötvöző eleme, már a babiloniak idejében ismert volt, mégis önálló fémként csak a XVII-XVIII. században kezdték el használni. Kastélyokon, fontosabb középületeken először Észak-Németországban, illetve Angliában jelent meg. Első ránézésre a fémlemez fedés nem tartozik az olcsó fedések közé, de ha figyelembe vesszük rendkívül hosszú élettartamát, ami sok esetben akár még a ház élettartamát is meghaladja, illetve hogy milyen kicsi a meghibásodás lehetősége, továbbá, hogy a könnyű súlya miatt maga a tetőszerkezet is sokszor egyszerűbb lehet, máris érdemes végiggondolni alkalmazásának lehetőségét.
Mivel értékes, hosszan tartó anyagokról van szó, elsősorban értékes épületekre használják, ami manapság a templomok, középületek, valamint műemlék épületek mellett már egyáltalán nem zárja ki a családi házon, vagy kisebb-nagyobb társasházon történő alkalmazást sem.
Fémlemez fedést különösen érdemes olyan helyeken alkalmazni, ahol bonyolultabb szerkezeti csomópontot – különleges csatlakozást, tetőáttörést, tetőablakot – kell megoldani. Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos cserép- vagy palafedéseknél sem lehet kikerülni a bádogosmunkálatokat, amit mindig a különleges helyeken (oromfalak csatlakozása, kéményáttörések stb.) alkalmaznak. A fémlemez fedésnél ezeket a csomópontokat is maga a fém tetőfedő anyag védi. A tető felületét gazdagító, és tetősíkból kiemelkedő ablakokat egyre szélesebb körben alkalmazzák. Ha a tetőtérben lakófunkciót alakítunk ki, nagymértékben növelhetjük az életminőséget oly módon, hogy tetősíkablak helyett olyan kiugró ablakokat használunk, amelyek előtt ki lehet egyenesedni, és kényelmesen ki lehet tekinteni. Ezek az ablakok kívülről ízlésesen tagolják a tetőfelületet, illetve felülről lezárják a homlokzat függőleges osztásait, kijelölik az épület tengelyeit. Igényesen kialakított tetőablakok alkalmazásával a tető valóban az épület koronájává válhat. A tetőablakok műszaki tervezése, illetve kivitelezése során különösen oda kell figyelni arra, hogy a szerkezeti megoldások teljes körűen kielégítsék a műszaki követelményeket, vagyis biztosítsák a tökéletes vízszigetelést, az átszellőzést, a belső oldali párazárás folytonosságát, a megfelelő hőszigetelést stb., melynek kielégítése fémlemez fedési módszerekkel tökéletesen teljesíthető. Az épületen található tornyok, díszműbádogos munkák az épület olyan elemei, amelyek már messziről felhívják magukra a figyelmet, hangsúlyozzák az épület, vagy az épületbe rejtett funkció jelentőségét. Ezeket a stílusjegyeket nagy szeretettel használták a századforduló környékén, amikor a polgárság megkívánta, hogy a templomok, kastélyok mellett a városi középületek és a lakóházak is ily módon legyenek megkoronázva. Ezeknek a burkolata többnyire vékony fémlemezből készült. A fémlemez fedések egyik jellegzetessége az úgynevezett patinásodás. Vörösréz lemez fedéseken ez zöldes árnyalatú, cinklemez fedéseken inkább kékesszürke. Ez a védőréteg több lépcsőben alakul ki. Legelőször a levegő oxigénjének hatására réz, illetve cink-oxid képződik, amelyből a víz, majd a levegő szén-dioxidjának hatására egy vastag, jól tapadó és vízben oldhatatlan cink, illetve rézkarbonát (patina) réteg alakul ki. A kialakult védőrétegbe attól függően, hogy hol található az épület, még más anyagok is beépülnek, ezért a patina színe az épület helyétől függően kismértékben változhat. Ez a felület a rendkívül hosszú élettartam alatt soha nem igényel sem tisztítást, sem karbantartást. Ha a patinaréteg valamilyen mechanikus hatásra megsérül, a felületen hamarosan ugyanolyan réteg képződik, mint amilyen azelőtt volt. Ha a tetőfedő anyag kiválasztásánál sorra vesszük a műemlékvédelmi, építészeti szempontok mellett a műszaki-gazdasági szempontokat, és hajlandóak vagyunk hosszú távon gondolkodva már most áldozni annak érdekében, hogy nagy értékű épületünkkel több évtized múlva is szembe tudjunk nézni, mindenképp célszerű tájékozódni a fémlemezfedést gyártók kínálata között.
Hozzászólások