Az ország 3,3 millió háztartásában földgázt használnak, 660 ezerben fával tüzelnek. A gázzal ellátott lakások száma évi 20-30 ezerrel nő, de még gyorsabban szaporodik a fatüzelésre legalább részben átálló háztartásoké.
A fafűtésre átállt háztartásokban becslések szerint legalább 200 ezerben ki van építve a földgázfűtés lehetősége is, ugyanis nincs általánosan érvényes válasz arra nézve, hogy egészében véve melyik fűtési mód a kedvezőbb. Nem mindegy ugyanis, hogy fatüzeléshez milyen berendezéseket használunk: kandallót, cserépkályhát, samottos kályhát, öntöttvas kályhát, pellet kazánt, esetleg faelgázosító kazánt. Az viszont biztos, hogy a fatüzelés bevonásával gázköltséget lehet megtakarítani, sőt, az egész lakást is be lehet fűteni egy-két kályhával, kora ősszel és késő tavasszal. S az is (hosszas számításokkal alátámasztott) tény, hogy a jelenlegi nyomott gázárhoz arányítva 10-20 százalékos minimális árelőny szól a fafűtés mellett.
Fontos a hatásfok javítása
A korszerűtlen tüzelőberendezésekből a hő tetemes része a kéményen át hasznosítatlanul távozik. Napjainkban a technika azonban számos lehetőséget nyújt a hatásfok növelésére. Ilyen például a füstgáz hőmérsékletének csökkentését szabályzó rendszer, levegőelvezető rendszer beépítése, puffertartály, víztér használata, speciális tűzterek kialakítása stb. Ezeket mindenképp érdemes alkalmazni a magasabb hatásfok, illetve a tüzelőanyag nagyobb megtakarítása érdekében. De a legfontosabb pénztárcakímélő tanács, hogy csak száraz fával éri meg tüzelni, mert a nedvességtartalom növekedésével csökken a fűtőérték, így a fatüzelés előnye is gyorsan elfüstölhet.
Kinek a fa, kinek a gáz
Új építésű háznál annak érdemes a fatüzelést választania, akinek fontos szempont a fűtésiköltség-különbség, ha az átlagos piaci árnál olcsóbban jut jó minőségű tűzifához, és remény sincs a földgáz kiépítésére vagy elzárkózik használatától. A fafűtés azoknak is előnyös, akiknek nem gond előre egyben kifizetni a következő fűtési szezon tüzelőjének az árát, s ha sportnak tekintik a farakodást, az aprítást és a hamuzást, és helye is van a tűzifának, valamint a kazánnak. A fatüzelést továbbá annak érdemes választania, aki elfogadja, hogy a meleg vizet palackos gázzal vagy villannyal állítja elő, s aki szem előtt tartja, hogy ne bocsásson többlet szén-dioxidot a levegőbe. Meglévő gázfűtés esetén a fűtési rendszer átalakítási költségei miatt csak akkor célszerű elindítani a fatüzelésre való átállást, ha a fát be tudjuk szerezni az átlagos ár 75 százalékán, továbbá az átállás előtt nem állnak fenn akadályok a kémény állapotát, béleltségét illetően.
Kályhák, kandallók, cserépkályhák
Valaha a nyitott tűzterű kandallók hatásfoka mindössze 10 százalékos volt, és az elégetett fa fűtőértékének 90 százaléka a kéményen távozott. A tűztéri ajtók megjelenésével ez a hatásfok 50-60 százalékra nőtt, mára pedig a korszerű kandallóbetétekkel akár 70-85 százalékos hatékonyságra is szert tehetünk, ha az előírásoknak megfelelő a kandalló méretezése. A hagyományos kandallóknál ma is csupán néhány óráig élvezhetjük a tűz látványát, amely a begyújtás után rögtön árasztja magából a meleget, de utántöltés nélkül, lefekvés után már nem biztosít pótfűtést, gyorsan kihűl. Egy olcsó kandallóban ma sem lehet szabályozni az égést, néhány perces tüzelés után kormos az üveg, és hol izzasztóan meleg a szoba, hol pedig nincs semmilyen fűtése. Ha magasabb hatékonyságú tűztér vásárlásában gondolkodunk, jóval tovább marad a meleg a lakásban, és kevesebb fa szükséges, a korszerű hőtárolós kandallók a tűz legése után akár 12 órával is melegítenek. Az utánégetés (Clean burn) rendszerű kályhák és kandallóbetétek egyedülálló technológiája például szinte teljesen kihasználja a fában rejlő energiát: 1 kg tűzifa esetén a tűztérből a füsttel távozó szilárd részek súlya kb. 4 gramm. A „Clean burn” kétszeres égetésű öntöttvas kandallóbetétek kiszolgálják akár egy 150 négyzetméteres családi ház fűtőkapacitását is.
Fő fűtésre jó megoldás a cserépkályha, amely magas hatásfokú, egyenletes, kellemes meleget ad 10-12 órával a tűz kialvása után is, bár a felfűtési időszakban hatásfoka igen alacsony, kb. a begyújtás után 2 órával kezd meleget adni. Hátránya, hogy hőleadása nem szabályozható, nem alkalmazkodik a mai családok életviteléhez, és ha csak 3-4 naponta használjuk, néhány év után át kell rakatni, míg ha őssztől tavaszig folyamatosan üzemel, nem hűl ki, több évtizedet is kibír. Mind a kályha, mind a kandalló vagy cserépkályha használatához nagyon fontos a megfelelő átmérőjű kémény, tisztítására fatüzelésnél fokozottabban kell odafigyelni, ugyanis nem megfelelő használat mellett hamar koszolódik és a füst visszaáramolhat.
Válasszunk akár öntöttvas kályhát, kandallót vagy cserépkályhát, minden esetben kérjük ki előtte szakember véleményét a méretezésre. Ha ugyanis jelentősen túlméretezett a berendezés, ott normál módon fűtve könnyen 30 fok fölé szalad a hőmérséklet, ami már kibírhatatlan, másrészt több fa is fogy, így az üzemeltetés gazdaságtalan. S ezen a hibán nem segít, ha a kelleténél kevesebb fát teszünk a kandallóba, cserépkályhába, mert hatásfoka ettől jelentősen romlik, és sokkal jobban kormozódik.
A beépítendő fűtőkészülék szükséges teljesítménye függ az helyiség alapterületétől és belmagasságától, azaz a fűtendő légtérfogattól, továbbá hogy milyen a ház vagy lakás külső hőszigeteltsége.
Néhány tájékoztató adat az árakról: egy cserépkályha félmillió forintnál kezdődik, a bontott olcsóbb. A kandallókályhák ára 60 –200 ezer forint között mozog, a jó minőségű öntöttvas kályha 200 000 forintnál, az öntöttvas kandallótűztér 500 000 forint körül kezdődik.
Mivel fűtsünk, mit ne égessünk?
Fűtésre csak száraz keményfa használható gazdaságosan, a vágástól számított kétéves fa nedvességtartalma 20 százalék alatti, ennek nagyobb a fűtőértéke, és a füstcsövet sem kormosítja. Minél keményebb a fa, annál tovább ég, annál nagyobb a fűtőértéke (akác, bükk, tölgy, kőris, összes gyümölcsfa). A puhafák ( jegenye, nyár, nyír, hárs) gyorsabban égnek, és hamarabb hűlnek. A fenyők, tűlevelűek szintén gyorsan égnek és pattognak, ráadásul kátrányoznak. A száraz, esőtől védett, levegős helyen tárolt ölfát a tűztér méretéhez igazodva daraboljuk fel, mert hosszúsága és átmérője befolyásolja a tűz minőségét. Ha van rá lehetőség, ősszel és tavasszal használjuk az olcsóbb puhafát, és a téli hidegekben az értékesebb keményeket.
Ha fabrikettet vásárolunk, fontos, hogy natúr fából, hozzáadott kötőanyag nélkülit vagy természetes kötőanyagút, legalább 5kWh/kg (illetve 18MJ/kg) fűtőértékűt válasszunk. Fapelletnél figyeljük a csomagoláson a minőségi jellemzőket, hogy az otthonunk fűtésére szolgáló tüzelőberendezés bírja-e a jelölt hőterhelést.
Amit tilos égetni: kezelt (festett, lakkozott) fa, bútorlap, rétegelt lemez, színes „fényes” papírhulladék, gumi, műanyag, ruha, cipő, bármilyen települési hulladék.
Hozzászólások