Amikor régebbi házat, vagy egy madaraktól viszszafoglalt tetőteret vesz az ember, nehéz már az elején megálljt parancsolni a szárnyaló fantáziának. Hajlamosak vagyunk palotát, luxust álmodni a régi helyébe, s közben olyan fontos lépésekről elfeledkezünk, mint például a fából épített födém és tetőszerkezet átvizsgálása. Pedig kellő odafigyeléssel sok későbbi – olcsónak nem mondható – beavatkozástól kímélhetjük meg magunkat.
Hiába bűvöl el egy ház vagy a tetőtér, gondolkodjunk józanul, mert észre sem vesszük, s egy romhalmazt vásárolunk! Szabó Miklósné faanyagvédelmi szakértő szerint több probléma orvosolható, ha az ember idejekorán megtalálja a baj okát. Ezért már vétel előtt célszerű megvizsgáltatni az ingatlant. Egy régi, rossz állapotúnak tűnő épület mindenképpen óvatosságra int. Míg a tetőszerkezeti hibákat egy laikus is észreveheti első látásra, a komolyabb födémbajokat – különösen, ha álmennyezet takarja – már csak a szakember szeme fedezi fel. A deformációk – repedések, elhajlások – födémkárosodást jeleznek!
n A bajok forrása
A legtöbb külső problémát a megroppant cseréplécek, a lecsúszott cserepek, illetve a kémények hiányos bádogszegélyei okozzák. A régi vagy rossz minőségű cseréppel fedett tető is hamar beázhat, és hasonló következménye lehet, ha a palán moha telepszik meg. Belül a törött gerendák és a belső elvezetésű csatornák jelenthetnek gondot.
Új építkezéseknél és padlástér-beépítéseknél a bajok forrása gyakran az, hogy a tetőfólia ellenléc nélkül kerül a helyére, ezért a jó átszellőzés elmarad, és a pára lecsapódik, ami nemcsak a cseréptartó lécet teszi tönkre, hanem a szarufa is penészesedhet, előkészítve a terepet a farontó gombáknak.
Ezek közül a könnyező házigomba a legveszélyesebb. Nehéz kiirtani: a szerves anyagok elbontásával ugyanis képes állandó nedvességforrást biztosítani magának. Leggyakoribb előfordulási helye a vízcsövek környéke. Ideális körülmények között 7-8 métert is terjedhet évente. Átmegy falon, betonon, és minden útjába kerülő szerves anyagot – legyen szekrény, ajtó, parketta vagy szőnyeg – elpusztít. A termőterületeken keletkező több millió spóra a levegővel, de akár cipővel is eljuthat bárhová. Nem kevésbé kellemetlen lakótársak a farontó rovarok sem. A házi cincér még az élő fa kérge alá helyezi be petéit, s így jön be a lakásba. A kopogó bogarak utólag költöznek be. Rovarinváziónak leginkább a fekete fenyőből készült tetőszerkezetek vannak kitéve. Legellenállóbb az erdei (borovi) fenyő, de ha nem védekezünk, ezt sem kímélik meg a bogarak.
n Védekezés
Faanyagvédelem nélkül új szerkezetet építeni, vagy régit beépíteni súlyos felelőtlenség! Védekezésre általában vízben oldódó, vagy fában fixálódó szereket használnak, utóbbiak előnye, hogy beázáskor sem oldódnak ki a fából. Új építésnél megelőző védelem javasolt, a faanyagot mintegy 24 órás áztatást követően lehet beépíteni. Más eljárások alkalmazásakor 2-3 réteg vegyszert kell a felületre vinni szórással, vagy ecsettel. A legtartósabb és leghatásosabb eredmény akkor érhető el, ha a fát magas nyomáson telítik védőszerrel.
Régi szerkezeteknél megszüntető védelmet lehet alkalmazni, erős vegyszert injektálni a még használható faanyagokba. A rossz részeket lefaragják, a megmaradó anyagot permetezéssel tovább lehet kezelni.
Az egyik legfontosabb feladat a gombamentesítés. Csak szakember végezheti, aki garanciát is vállal a nem éppen olcsó munkáért: egy átlagos, 1?1,5 szobás lakás mentesítése akár 2-3 millió forintra is rúghat. Könnyező gomba esetén részleges vagy teljes födémcserére is sor kerülhet. A beteg gerendákat ki kell vágni, a falat vegyszerrel kell kezelni. Abban a lakásban, ahol gomba van, leverik a vakolatot, a téglák közötti fúgákat kikaparják, majd furatokat készítenek. Ezt követően átégetik a falfelületet, majd a kihűlés után drótkefével lesikálják, s a furatokba gombaölőt injektálnak. Csak a kezelés után jöhet újra a vakolás. Ilyenkor a külső falfelület sem kerülheti el a speciális kezelést.
Látható: a faanyagvédelmi vizsgálat nem elhanyagolható. A szakvélemény az építési engedély része, a statikus is csak ennek ismeretében tudja eldönteni, mit kell megerősíteni, és melyik faelem az, amelyiket feltétlenül cserélni kell.
Várnai Zoltán
Lazúrok
Az olyan káros hatásokkal szemben, mint a víz, az UV sugárzás vagy a gombásodás, megfelelő védelmet biztosítanak a nagy választékban kapható lazúrok. Ezek nem egyszerű fedőanyagok, miközben filmrétegszerű bevonatot képeznek a kezelt felületen, pigmentjeik mélyen behatolnak a fába, és védelmet nyújtanak a nemkívánatos környezeti hatásokkal szemben. Míg a vékonylazúrok áttetsző felületet képeznek, amely alatt a fa mintázata és erezete is látható marad, a vastaglazúrok inkább takaró jellegűek.
A faárnyalatok különböző színeiben kapható lazúrok a lakkozáshoz is jó alapot nyújtanak. Egymással jól vegyíthetők, így a forgalmazók által kínált színválasztékon kívül akár saját tónusokat is előállíthatunk. Nem árt tudni, hogy a világosabb színek több ultraibolya sugarat engednek át, ezért megfelelő UV védelmet a színezett lazúrok nyújtanak.
A lazúrok különböző fajtái eltérő felületekre használhatók, léteznek kifejezetten kültéri, illetve beltéri használatra kifejlesztettek. Egyes vékony rétegű lazúrok védik a fát a penészesedéstől, fagombásodástól is. Ezek a kifejezetten a mikroorganizmusokra ható vegyületek sem ártalmasak az emberre vagy a háziállatokra.
Hozzászólások