Köztudott, hogy a hideg csökkenti a munkavégző, a koncentráló képességet, rontja a közérzetet. Hasonló hatást kelt a nagy meleg. Ma már mindkettő ellen eredményesen tudunk védekezni a fűtő- és hűtőberendezésekkel.
Klímaberendezés beépítése mind az épülő, mind a már kész házba, lakásba megoldható. Utólagos beszerelésekor természetesen gondolni kell a csővezeték eltüntetésére, falba vésésére vagy síncsatornába helyezésére. Az előbbi nagyobb munkával jár, de esztétikailag megfelelőbb.
A klímakészülékek hőt vonnak el, kompresszor segítségével magasabb hőmérsékletre emelik, s a meleget egy más helyen adják le. A hűtőrészben a levegő nedvességtartalmából víz válik ki (kondenzálódik), amelyet össze kell gyűjteni, vagy el kell vezetni.
Klímaberendezésből igen gazdag a választék: mobilkíma, ablakklíma, split klíma, fan-coil mellett dönthetünk.
Mobilklíma. Ennek a berendezésnek előnye, hogy mozgatható, így áthelyezhető egyik helyiségből a másikba. A meleg levegő elvezetésére szolgáló cső kültéri csatlakozásáról azonban gondoskodni kell.
A klíma kompresszoregysége is a helyiségben van, tehát viszonylag hangos. Ha pedig a csővezetéket nem építjük be a falba (márpedig a mobilklíma attól mobil, hogy nem építjük be), akkor a nyitott ablakon a nyári meleg jön be.
Ablakklíma. Ez a gép már helyhez kötött. Ebben is egy egységben található a hűtőlevegő-szállító, a kompresszor és a meleglevegő-kifúvás. Itt is elegendő az elektromos csatlakozás megoldása. A kondenzvizet összegyűjtik, vagy az ablakon kívülre csöpögtetik. Sajnos az ablakklíma is zajosabb a kompresszor miatt, továbbá elvesz az ablakfelületből, így kevesebb fény jut a helyiségbe.
Split klíma. Ez a berendezés többet tud az előbbieknél, mert a hőelvonót és a hűtőkompresszort elválasztották egymástól, így a berendezés zajt keltő része kivihető a helyiségből. A beltéri egységet a hűtendő helyiségben, a kültéri egységet a házon kívül helyezik el, s öszszekötik egy előremenő és egy visszatérő vezetékkel. Szükséges egy kondenzvíz-vezeték is.
A beltéri egységet úgy kell elhelyezni, hogy a mozgatott levegő minél jobban átjárja helyiséget (lehetőleg ne legyen holt tér). Szerelhetjük az oldalfalra, a mennyezet alá 150-200 milliméterrel, vagy a mennyezetre és az ablak alá is. Érdemes odafigyelni, hogy a helyiségbe befúvott hideg levegő ne irányuljon közvetlenül a benn tartózkodókra.
Esztétikai szempontok miatt a kültéri egység ne legyen szem előtt, s védjük az esőtől is. A multisplit klímánál lehetőség van arra is, hogy két-három beltéri egységet is működtessünk egy kültéri egységről. Kaphatók olyan split klímák is, melyek nem csak hűteni, hanem fűteni is tudnak. Ezeknek általában ritkábban használt építményekben van jelentőségük (pl. nyaralók).
Fan-coil. A lehető legjobb megoldás az épület fűtésére és hűtésére. A legkomfortosabb, de a legdrágább is. Ez jár a legtöbb munkával, tehát ez valósítható meg a legnehezebben már meglévő épületben. Két- és négyvezetékes rendszerrel szerelhető. A kétvezetékes rendszerrel csak fűthetünk vagy csak hűthetünk az egész házban. Négyvezetékes rendszernél lehetőség van arra, hogy például a ház északi oldalán fűtünk, miközben a ház napsütötte déli oldalán már hűtünk. A fűtéshez szükséges hőenergiát kazán, a hűtővizet pedig folyadékhűtő állítja elő. A kétvezetékes rendszernél a hűtő- vagy a fűtővizet vezetjük a készülékhez. A négyvezetékes rendszernél mindkettőt egyszerre.
Fan-coilból készítenek menynyezetre szerelhető és ablak alá építhető kivitelt is. A mennyezetre szerelhetőt általában álmennyezetbe rejtik, s csak a szellőzőrácsa látható, az ablak alá építhető teljes egészében látható. A klimatizáláshoz célszerű épületgépész tervező segítségét igénybe venni.
Hozzászólások