Egyik legfontosabb építőanyagunk a fa. Beépítése esetén védelmüket a jogszabályok is előírják, mégis gyakran tapasztalható annak mellőzése. Nagyon fontos, hogy a faanyagvédelem megtörténtét ellenőrizzük, mert a hanyag kezelésből adódó hibák (gomba és rovarkárosítások) különösen egy új ház építése vagy tetőcsere esetén több milliós károkat okozhatnak. Ráadásul a baj többnyire akkor jelentkezik, amikor a kötelező alkalmassági idő már lejárt, és nincs kinél reklamálni.
Faházak
Vannak teljesen fából készített, tömörfa szerkezetű házak, a favázas épületek, és a favázas paneles épületek. Többségük ma már üzemi módon előregyártott és helyszínen szerelt épületszerkezetek, ezért a gyártótól elvárható, hogy az épület fából készült elemeit megelőző faanyagvédelemben részesítse. Ennek meglétéről, s ha ez előírás, a lángmentesítés vagy tűzvédelmi kezelés megtörténtéről a gyártónak nyilatkoznia kell. Ennek hiányában kész faházat megvenni nagy vakmerőség.
Faanyagvédőszerként célszerű olyan készítményeket használni, amelyek a fában rögzítődnek, nedvesség és csapó eső hatására nem oldódnak ki, és kombinált hatásuk révén nemcsak a gombák, hanem a rovarok kártétele ellen is hatásos védelmet nyújtanak.
Födém- és tetőszerkezetek
A faházak kivételével új födémek ma már ritkán készülnek fából, de a tetőszékeknek még most is a fenyőfa a legfontosabb alapanyaga. Ezen faanyagokat védelem nélkül beépíteni – különösen az anyagtakarékos (kis keresztmetszetű) tetőszéki elemekbe – súlyos felelőtlenség.
A tetőszéki elemek védelmére vízben oldódó favédőszerek is használhatók, de erre a célra is előnyösebbek a fában fixálódó készítmények. Ezek a beázási helyeken sem oldódnak ki.
A favédőszerek sokféle módon hordhatók fel, szórással, ecseteléssel, mártással (bemerítéssel), áztatással, telítéssel (túlnyomásos vagy vákuum eljárással). A legtartósabb védelem telítéssel érhető el, de építési körülmények között a többórás áztatás is megfelelő.
Más eljárások alkalmazása esetén legalább 2 vagy 3 rétegben (művelettel) kell a vegyszert felvinni a megvédendő felületre. A felvitt mennyiség minden esetben függ a szerkezet veszélyeztetettségétől (kitettségétől), és az alkalmazott védőszer keveréktípusától. Erre vonatkozóan a szer gyártójának az előírásai a mértékadóak.
Fontos tudni, hogy az ácsok többsége nem szívesen dolgozik előre védőkezelt faanyaggal, sőt, egyesek a védőkezelés fontosságát is alábecsülik. A tetőszéki elemek két-háromszori ecseteléssel vagy szórással végzett védőkezelése ebben az esetben elfogadható, de a cserépléceket ekkor is legalább 2 óráig áztatni ajánlott.
Nagyon fontos, hogy a faanyagvédelem megtörténtét ellenőrizzük, mert a hanyag kezelésből adódó hibák (gomba- és rovarkárosítások) többnyire akkor jelennek meg, amikor a tetőszék a kötelező alkalmassági idő végénél tart, vagy már túl is lépte,
és nincs kinél reklamálnunk. Tíz év – ami egy épület életében még gyermekkornak tekinthető – hamar elmúlik.
Nyílászárók
Az épületek ajtói és ablakai többnyire még mindig fából készülnek. Ezek kivitelüket tekintve lehetnek nyersek (felületkezelés nélküliek), alapmázoltak (alapozottak), készre felületkezeltek
Mindhárom kivitelnél alapelvárás, hogy legalább a fallal érintkező részek (tokszerkezetek) gomba- és rovarkár elleni megelőző védelemben részesüljenek. Igényes gyártó azonban nemcsak a fallal érintkező felületeket, hanem a teljes tokot, valamint az ablak- és erkélyajtószárnyakat, továbbá a bejárati ajtók lapját is megelőző védelemben részesíti. A faanyagvédelem elvégzését a gyártónak a minőségi bizonyítvánnyal kell igazolnia, vagy a termékhez adott használati-kezelési útmutatóban kell rá kitérnie.
A nyílászárók faanyagvédelme szabványelőírás, amit egyes gyártók a szabvány nem kötelező hatálya miatt szívesen elfelejtenek, ha a vevők ezt nem igénylik, vagy nem hívják fel rá a figyelmet. Mivel a nyílászárók kötelező alkalmassági ideje csak öt év, az elmaradt faanyagvédelemből eredő károsodások rendszerint akkor jelennek meg, amikor már nincs mód a reklamációra. Jobb tehát a bajt megelőzni!
PADLÓ és FALBURKOLAT
A padló és falburkoló anyagok szabványai nem írják elő a beépítésre kerülő faanyagok üzemben végzett megelőző faanyagvédelmét. Erre nincs is szükség, mivel a magas hőfokon végzett szárítás megöli
a fában lévő rovarálcákat és gombaspórákat, sőt, a kezdeti gombásodási folyamatot is megállítja. A beépítés után azonban az ilyen faanyagok a környezeti hatásoktól függően nedvességet vesznek fel a levegőből, vagy az érintkező padló vagy falfelületekből. Ez a körülmény a gombák és rovarok megtelepedését is elősegíti, ezért célszerű legalább a padlóburkolatok alsó, a falburkolatok hátsó felületét valamilyen vízben oldható vagy más favédőszerrel kezelni.
A párnafákat, vakpadlókat és a lambériaszerelő léceket minden esetben áztatással javasolt védetté tenni.
A ház körül még számos dolog készülhet fából, mint például kerítések, kapuk, pergolák, játszóeszközök, járdák. Ezek
az építmények a talajjal való érintkezés miatt a legjobban veszélyeztetett szerkezetek. A nagyfokú környezeti hatás miatt már
a fafaj kiválasztásánál is ügyelni kell a faanyagvédelmi szempontokra. Ilyen helyekre elsősorban a telített anyagok használhatók. A telítés csak olyan favédőszerekkel végezhető, amelyek a fából az időjárás
és talajnedvesség hatására sem oldódnak ki.
Egyéb tudnivalók
A faanyagvédelmi munkákat, amennyiben nem előre védőkezelt anyagokkal vagy szerkezetekkel építünk, célszerű megfelelő engedéllyel rendelkező szakemberre bízni.
Ha mindezt magunk akarjuk elvégezni, csak olyan szereket használjunk, amelyek kiskereskedelemben beszerezhetők, csomagolásukon a felhasználásra vonatkozóan részletes előírás van, az adott szer veszélyességére, illetve hatásosságára vonatkozó leírással együtt. A favédőszerek ugyanis
– még a legártalmatlanabbak is – mérgek, ezért csak a gyártó leírásának megfelelően használhatók.
D
Hozzászólások