Bencsik János átlátható, egyszerű adminisztrációs környezetben működő szabályozási rendszert ígért, mint mondta az energiahatékony épületfelújítási program koncepciója két héten belül véglegessé válhat.
A program részeként hat alprogram működne: hagyományos építésű és panelépületek, valamint középületek felújítására illetve új épületek építésére lehetne pályázni. A másik két alprogram a kiemelt projektek és a kis- és középvállalkozók támogatása. A középület felújítások során kiemelt területnek számít majd a kórházak, a sportlétesítmények és a fürdők felújítása.
Bencsik János kiemelte: csak a gazdaságilag megtérülő beruházás lesz támogatható, ennek részeként az új lakóépületek közül az kaphat majd támogatást a program keretein belül, amelynek fűtési és hűtési energiafogyasztása 25 kilowatt négyzetméterenként egy évben.
Ez egy jelenlegi, átlagos új építésű ház energiafogyasztásának a negyede és körülbelül megfelel a passzívház-kritériumoknak, amelynek az uniós tagállamokban való bevezetéséről már döntött az Európai Parlament.
Az energiahatékony épületfelújítási program keretein belül a cél évente 50 ezer hagyományos építésű és 30 ezer panellakás felújítása, valamint 22 ezer új otthon építése – mondta el a konferencián Grónay Andrea a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. A cél, hogy minél komplexebb fejlesztések kapjanak támogatást, vagyis egyszerre támogassák a szigetelést, a nyílászárócserét, az épületgépészeti felújítást és a megújuló energiaforrások alkalmazását.
A tervek szerint felújítandó épületeknél azt támogatnák, amelyek a jelenlegi átlaghoz képest 60% megtakarítást jelentenek, ez körülbelül 40 kilowatt energiafogyasztást jelent hűtésre és fűtésre évente négyzetméterenként. Új épületeknél pedig a 25 kilowattnál kisebb energiafogyasztású házak kapnának vissza nem térítendő támogatást – ez négyzetméterenként és évente értendő és összesen jelenti a fűtési és hűtési célra szánt energiát.
A hivatalosan is tanúsított passzívházak fogyasztása ennél valamivel kevesebb, 15 kilowatt évente négyzetméterenként. A szabvány német, jelenleg csak a németországi Passivhaus Institut-on keresztül lehet hivatalosan is tanúsítani, hogy egy épület megfelel ennek a követelménynek.
Magyarországon egyébként mostanáig hat hivatalosan is tanúsított passzívház épült, és jelenleg folyik a hazai szabvány, illetve tanúsítási eljárás kidolgozása .Módosítani fogják a jelenlegi energiahatékonysági tanúsítványt is – mondta Grónay Andrea, aki hangsúlyozta: a program fontos része, hogy a támogatott beruházások során elért energia-megtakarítás, illetve szén-dioxid megtakarítás mérhető legyen.
Az energiahatékonyság mérésére jelenleg két alapvető épületdiagnosztikai módszer létezik, a Független Hírügynökség úgy tudja, hogy ezek közül az egyik, a légtömörség mérése – vagyis az, hogy egységnyi idő alatt mennyi levegő szökik el az épületből – kötelező lesz.
A 25 kilowattos norma illetve a hazai szabvány bevezetése azért is fontos, mert az Európai Unió 10 éven belül valamennyi tagállam számára előírja, hogy az új épületek megfeleljenek vagy a németországi passzívház kritériumoknak, vagy az annak megfelelő, az adott országban érvényes szabványnak.
Hozzászólások