Összecsődül sok mester és sok segédmunkás, gépeket is hoznak, nekiesnek, és addig csinálják, míg kész nem lesz a ház. Egyszerű szemlélődő valami ilyesmit lát, amikor a szomszéd utcában dolgoznak egy épületen. Szerencsére a legrosszabbul szervezett építkezés sem ilyen.
Házilagos kivitelezéshez is legalább egy felelős műszaki vezető szükséges, aki mindenképpen többet tud egy építkezés lefolyásáról, mint azt, hogy az alapokkal kell kezdeni, majd felhúzzuk a falakat, s végül rátesszük a tetőt.
A megvalósuláshoz át kell gondolni azt, hogy milyen szakemberek mikor, milyen tevékenységet folytassanak. Mi kell ahhoz, hogy egy adott feladat elkezdhető legyen, mennyi időt vesz igénybe, milyen körülmények (pl. időjárás) között végezhető, és elkészülte után milyen újabb fázis következhet.
Egyszerűbb esetekben – például egy fürdőszoba felújításakor – az egészet akár fejben is tarthatjuk. Ennél bonyolultabb munkáknál azonban célszerű, ha mindent írásban rögzítünk. Ezt az írásban rögzített formát nevezzük ütemtervnek. A gyakorlatban a legelterjedtebb a vonalas ütemterv, igényesebb projekteknél használják a hálós ütemtervet.
Vonalas ütemterv
Ezt mutatjuk be részletesebben, mert laikusok számára is jól átlátható és nyomon követhető.
A vonalas ütemterv az egyes munkafázisokat mutatja be az építkezés tervezett időtartama alatt, megmutatva a feladatra tervezett kezdési időt és a munkafázisra szánt időt. A táblázatban egymás alatt megjelenő munkarészek egymáshoz viszonyítva átfedésben lehetnek. Például a festés-mázolásnak nem kell teljesen késznek lennie ahhoz, hogy elkezdjék a parkettázást. Elég, ha egy szoba készen van.
A munkákhoz pénzügyi ütemezést is rakhatunk, így az épület készültségi foka és a ráfordított pénz arányaiban is nyomon követhető. Példaként egy tipikus családi ház építésének, egy téliesített (fűtött belső térben végzett) építkezés ütemterve látható. Fűtés nélkül a január-február hónapot üresen kell hagynunk, így a befejezés júniusra tolódik el.
Hálós ütemterv
A hálós ütemterv nem csak időben, hanem térben, létszámgazdálkodásban, a munkák egymáshoz való viszonyában is vizsgálja a folyamatokat. Nagyobb építkezések, építőipari cégek elengedhetetlen segítsége.
A vonalas ütemterv példájánál maradva a hálós terv az átfedéseknél nem csak azt határozza meg, hogy melyik
(folytatás a 14. oldalon)
(folytatás a 12. oldalról)
szobát hány fő fogja festeni, és mikorra végez a parkettás munkaterületének biztosítására, hanem azt is, hogy hol folytatja a festőcsapat a munkát, majd a parkettás hová megy dolgozni és így tovább. A hálós ütemterveket több építkezéssel összefűzve több évre is meghatározható egy-egy csapat mozgatása (legalábbis elméletben).
A hálós ütemtervek másik nagy előnye, hogy megmutatják az úgynevezett kritikus utat. A kritikus út azoknak a részfeladatoknak a sorozata, amelyek szoros egymásutániságot követelnek, és a késedelem az egész befejezési határidőt veszélyezteti. Könnyen megérthető ez a parkettás példánkon. Ha a festő az első szobával nem készül el, akkor a parkettás is késve kezdi a munkát.
Hálós ütemtervekhez hosszú távú pénzügyi mozgások is rendelhetők (fizetési határidők, kölcsönfelvételek, rövid távú befektetések stb.). Sajnos, hazánkban az építőipari részhatáridőkre és fizetési ütemezésre vonatkozó morál minden ütemtervet (ha el is készül) folyamatos módosításokra kényszerít.
Hozzászólások