A hazai falu és kertváros képét az 1960-as, 70-es években alapvetően átformálta a tömegesen megjelenő sátortetős kockaház. Olvasóink kérésére ennek – átszabásához”, bővítéséhez igyekszünk tanácsot adni, e házaknak ugyanis éppen az az egyik hibájuk, hogy nem egykönnyen változtatható a szerkezetük.
A jellegzetes fésűs beépítésű, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, parasztházas utcaképet az új divat szétrobbantotta. Ha a jelenséget a divatok változásával magyaráznánk, akkor igencsak felületesen járnánk el.
Társadalmi okok
Ezt a formát elsősorban a társadalom szerkezetének változásával összefüggő életformaváltozás hozta létre, valamint az, hogy az emberek igyekeztek olcsóbban építkezni. A magángazdaságok visszaszorulása, a téesz egyeduralkodóvá válása miatt a lakóhely és a megművelendő föld térben elváltak egymástól. A tornácos házak mögötti saját gazdálkodású területek egy részét a – közösbe vitték”, más részét felparcellázták szélesebb és rövidebb lakótelkekre.
Ezek a változások az épületekre is kihatottak. A háznak nem kellett okvetlenül egy szintben a telekhez kapcsolódnia – legalábbis gazdasági értelemben nem – , a nyeregtető alatti terménytároló padlásra sem volt szükség. Az emberek – egy masszába” kényszerítésével megszűnőben volt a társadalom tagoltsága, s ez tagolatlan, jellegtelen egyenépületek képében köszönt vissza az utcáról.
A sátortetős kockaházakon a mindenáron való – olcsósítás” is jól nyomon követhető.
A ház padlószintjét egy méterrel megemelték, a lábazati falak közötti feltöltésbe így elfért az alapozásból kiemelt föld, az építési törmelék. Ezeket tehát nem kellett elszállítani.
A négyzetes alaprajz szinte a legkevesebb külső falfelületet igényli, ezzel téglát és fűtést lehetett némileg megtakarítani.
Az alacsony hajlású sátortetőhöz kevesebb és rövidebb faanyag szükséges, a palával fedett felület is kevesebb a régi tetőnél, ráadásul oromfalakra sincs szükség.
Hátrányok
Mai szemmel az így nyert – nem túl jelentős – megtakarítás hosszú távon sokszorta nagyobb hátránnyal járt.
– A lakás használata teljesen elkülönült a kerttől, kapcsolata csak a bejáraton keresztül, az esetenként ott kialakított magas teraszrésszel van. A konyha, étkező, nappali, amelyekhez a terasz, a kert kapcsolódhat, teljesen leszakad ettől, nem beszélve a jelentős szintkülönbségről.
– A négyzetes alaprajzba az igényelt funkciókat csak bele lehet kényszeríteni, ezért a belső, hosszú folyosóról nyíltak a helyiségek. Ez a folyosó helypazarló, másra nem használható, a lakást mintegy kettévágja.
– A sátortető alatt semmire sem használható padlástér alakul ki, amely még lomtárnak is kényelmetlen.
Abban már valóban a divat és megszokás lehet a ludas, hogy később azok is ilyen házakat építettek, akiket az anyagiak nem kényszerítettek rá.
Hogyan fogjunk hozzá?
Az átalakítás és bővítés három lehetséges útja a bővítés, a tetőtérbeépítés és ezek kombinációja. A házat akkor bővíthetjük, ha még nem érte el a telekre előírt beépítési százalék maximumát. Erről a polgármesteri hivatal építési osztályán tájékozódhatunk.
Tetőtérbeépítésre szinte mindig van mód. Ha a tetővel egybeépített a fafödém (ez az úgynevezett egyesített fedélszék), akkor új, szilárd födémet kell építenünk. A tetőt szinte minden esetben ki kell cserélnünk, ami többnyire használ az épület látványának.
Ha bármilyen építési munkálatba kezdünk, ne feledkezzünk el az utólagos hőszigetelésről! Ezeknek a házaknak a mai szabványok szerint igen roszszak a hőszigetelési paramétereik. Befektetésünk a sokszor 60 százalékot is elérő fűtésiköltségmegtakarítás révén néhány év alatt megtérül.
Ma a leggyakrabban akkor szükséges bővíteni, ha gyerek születik, s kell még egy szoba. Tegyük fel, hogy a telekre vonatkozó rendeletek lehetőséget adnak húsz négyzetméter további terület beépítésére, az oldalkert és hátsó kert 3?3 méteres szélesítést tesz lehetővé.
Helytakarékos ésszerűsítés
A bővítés szempontjai a következők.
Pénzügyi megfontolásból lehetőleg ne verjünk szét mindent! A szobákat hagyjuk a helyükön, az új gyerekszobát a konyha helyén alakítsuk ki!
A fürdőszoba és a konyha anyagai (burkolatok, csővezetékek) és berendezései avulnak el a leggyorsabban. Ezért a bővítés során ezeket helyezzük el az új épületrészben.
A helypazarló és csúf folyosót részben bevonjuk a lakás területébe.
Jól használható belső térkapcsolatok kellenek. A nappali?étkező?konyha?terasz nyíláskiváltással szervesen kapcsolódik egymáshoz.
Helyre kell állítani a ház és a kert kapcsolatát. Az alapozás során kiemelt föld segítségével az új hátsó teraszhoz hozzásimítottuk a terepet, így megvalósult a kertkapcsolat.
Meg kell változtatni az épület jellegtelen látványát. Átlós tető hozzáépítésével, fedett terasz kialakításával oldjuk a merev épülettömeget.
A felújítással egybekötve elkészítjük az utólagos hőszigetelést, a külső nyílászárókat korszerű, jó hőszigetelésű ablakokra cseréljük. A fedést és a lapburkolatokat kicseréljük, a parkettát felújítjuk. Ha a pénztárcánk engedi, és szükség van rá, akkor a fűtést és az elektromos hálózatot is célszerű ebben az ütemben korszerűsíteni.
Az átépítés során érdemes figyelni a következőkre.
A meglévő és az új épület alapozási síkját a találkozásnál egy szintbe kell hozni.
Az új részt függetlenül, mozgási hézag készítésével jó csatlakoztatni a régihez.
A tető anyagát felül kell vizsgálni, és szükség szerint ki kell cserélni.
Természetesen a műszaki problémák szakszerű megoldása a tervező és a kivitelező dolga, ezért jó, ha szakemberek végzik a tervezést és az építést.
A tetőtérbeépítésnek a bővítéssel egybekötött lehetőségeit a következőkben tárgyaljuk.
Hozzászólások