Energiatanúsítvány: 2012-től kötelező!

Energiatanúsítvány: 2012-től kötelező!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2012. január elsejétől minden magánépületre kötelező lesz az energiatanúsítvány, feltéve, ha adásvétel vagy bérleti szerződés tárgyát képezi. De mi is ez az oly sokat emlegetett energiapasszus? Kérdéseinkre dr. Pataki Szabolccsal, az Energiatanúsító Központ vezetőjével kerestük a választ.

 

energia

 

Az épületek energiatanúsításáról két, uniós jogharmonizációt szolgáló jogszabály rendelkezik: a 7/2006. TNM rendelet „Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról”, valamint a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet „Az energetikai jellemzők tanúsításáról”, végrehajtási rendeletek azonban mind a mai napig nem láttak napvilágot.

Előírták ugyan, hogy 2009. január elsejét követően nem szerezheti meg az épület a jogerős használatbavételi engedélyt, amíg az építtető az energiatanúsítványt nem készítteti el, az ellenőrzésről azonban elfelejtettek gondoskodni.

Mit is tanúsít pontosan?

Azt, hogy az épület energiafelhasználása milyen hatékonyságú, azaz a betáplált energiából mennyi hasznosul. Minden új háznak van engedélyezési terve (engterv), ill. rendelkezik gépészeti, elektromos tervekkel, kiviteli részlettervekkel és konszignációval is. Alapvetően ezen műszaki paraméterek alapján készül el az energiatanúsítvány, a tanúsító mérnök megállapítja, hogy az adottépület milyen energetikai besorolási osztályba kerül. Ehhez elengedhetetlenül fontos a felelős műszaki vezetői nyilatkozat, amely azt tanúsítja, hogy a ház valóban az adott terveknek megfelelő módon készült-e el.

Régebbi épületek esetén már nehezebb a helyzet. Pedig itt is szükség lehet tanúsítványra, pl. ha felújítási pályázatot adunk be. Ilyenkor a vizsgálatot többnyire kétszer is el kell végezni, egyszer a felújítás előtt, egyszer pedig utána, hogy láthatóvá váljon, a munka elérte-e a kívánt eredményt. A 70-es, 80-as években épült házaknál jellemzően nincs meg a felelős műszaki vezetői nyilatkozat. Ilyen esetben a mérnök a helyszínen méri fel az épületet (lézeres távmérővel, falhőmérővel, hőkamerával). Ha nem lehet meghatározni, hogy az adott szerkezet miből épült, akkor esetleg kisebb feltáró bontásokat is végezhet. Mindig az egész házat kell kiszámolni, tehát egy társasháznál, panellakásnál soha nem csak az adott lakást kell megvizsgálni, hanem a körülötte lévőket is!

A tanúsító garanciája

Központunk mindig ragaszkodik a helyszíni szemléhez, még akkor is, ha megvan a felelős műszaki vezetői nyilatkozat. A tanúsítványért ugyanis minden esetben az auditáló mérnök, azaz az aláíró természetes személy vállal felelősséget, még ha céges kötelékben dolgozik is. Az Energiatanúsító Központ a tanúsító mérnökökről adatbázist hozott létre, ill. a mérnökkamarák adnak felvilágosítást arról, hogy kinek van meg a jogosultsága.

A tanúsítás menete

A Tanúsító Központhoz a regisztráció e-mailen érkezik. Meg kell adni az ingatlan fő adatait: a lokációt, az alapterületet, az épület jellegét (családi ház, társasház, iroda stb.), és hogy milyen dokumentációk állnak rendelkezésre, van-e pl. felelős vezetői nyilatkozat. A megrendelő kap egy visszaigazoló e-mailt, ezt követi az árajánlat. Az energiatanúsítvány-árak 15-60 ezer forint között mozognak, egy átlagos családi ház kb. nettó 30 ezer forint, egy társasházi vagy panellakás jellemzően 15-25 ezer forint. Ez azonban sok mindentől függ: ha egy újépítésű háznál minden adat rendelkezésre áll, nyilvánvalóan olcsóbb a tanúsítvány. A helyszíni munka, a feltárás, a szerkezet-meghatározás a jelentősebb költség.

Jövőre kötelező lesz?

Magánépületeknél 2012. január 1-jétől a bérbeadásnál, továbbá minden tulajdonjog-változásnál kötelező lesz az energiatanúsítvány, kivéve az 50 m2 hasznos alapterületet nem meghaladó ingatlan bérbeadásánál, illetve az egy évnél rövidebb időre szóló bérleti szerződésnél. Az átírásnál a tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellett az energiatanúsítványt is csatolni kell majd a földhivatalhoz. Jogászként úgy vélem, hogy jövő év január 1-jétől – amennyiben betartatják a jogszabályt – senki sem tudja átíratni az ingatlanát tanúsítvány nélkül. A magyar ingatlanpiac nagy valószínűséggel megtorpan, elképzelhető, hogy hónapokig elhúzódik majd egy-egy ingatlan átírása. A Tanúsító Központ felkészült a feladatra, kellő számú tanúsító mérnök/ partner áll a rendelkezésére, hogy a várható ostromot kiállja.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.