Energiatanúsítvány: 2012-től kötelező!

Energiatanúsítvány: 2012-től kötelező!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2012. január elsejétől minden magánépületre kötelező lesz az energiatanúsítvány, feltéve, ha adásvétel vagy bérleti szerződés tárgyát képezi. De mi is ez az oly sokat emlegetett energiapasszus? Kérdéseinkre dr. Pataki Szabolccsal, az Energiatanúsító Központ vezetőjével kerestük a választ.

 

energia

 

Az épületek energiatanúsításáról két, uniós jogharmonizációt szolgáló jogszabály rendelkezik: a 7/2006. TNM rendelet „Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról”, valamint a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet „Az energetikai jellemzők tanúsításáról”, végrehajtási rendeletek azonban mind a mai napig nem láttak napvilágot.

Előírták ugyan, hogy 2009. január elsejét követően nem szerezheti meg az épület a jogerős használatbavételi engedélyt, amíg az építtető az energiatanúsítványt nem készítteti el, az ellenőrzésről azonban elfelejtettek gondoskodni.

Mit is tanúsít pontosan?

Azt, hogy az épület energiafelhasználása milyen hatékonyságú, azaz a betáplált energiából mennyi hasznosul. Minden új háznak van engedélyezési terve (engterv), ill. rendelkezik gépészeti, elektromos tervekkel, kiviteli részlettervekkel és konszignációval is. Alapvetően ezen műszaki paraméterek alapján készül el az energiatanúsítvány, a tanúsító mérnök megállapítja, hogy az adottépület milyen energetikai besorolási osztályba kerül. Ehhez elengedhetetlenül fontos a felelős műszaki vezetői nyilatkozat, amely azt tanúsítja, hogy a ház valóban az adott terveknek megfelelő módon készült-e el.

Régebbi épületek esetén már nehezebb a helyzet. Pedig itt is szükség lehet tanúsítványra, pl. ha felújítási pályázatot adunk be. Ilyenkor a vizsgálatot többnyire kétszer is el kell végezni, egyszer a felújítás előtt, egyszer pedig utána, hogy láthatóvá váljon, a munka elérte-e a kívánt eredményt. A 70-es, 80-as években épült házaknál jellemzően nincs meg a felelős műszaki vezetői nyilatkozat. Ilyen esetben a mérnök a helyszínen méri fel az épületet (lézeres távmérővel, falhőmérővel, hőkamerával). Ha nem lehet meghatározni, hogy az adott szerkezet miből épült, akkor esetleg kisebb feltáró bontásokat is végezhet. Mindig az egész házat kell kiszámolni, tehát egy társasháznál, panellakásnál soha nem csak az adott lakást kell megvizsgálni, hanem a körülötte lévőket is!

A tanúsító garanciája

Központunk mindig ragaszkodik a helyszíni szemléhez, még akkor is, ha megvan a felelős műszaki vezetői nyilatkozat. A tanúsítványért ugyanis minden esetben az auditáló mérnök, azaz az aláíró természetes személy vállal felelősséget, még ha céges kötelékben dolgozik is. Az Energiatanúsító Központ a tanúsító mérnökökről adatbázist hozott létre, ill. a mérnökkamarák adnak felvilágosítást arról, hogy kinek van meg a jogosultsága.

A tanúsítás menete

A Tanúsító Központhoz a regisztráció e-mailen érkezik. Meg kell adni az ingatlan fő adatait: a lokációt, az alapterületet, az épület jellegét (családi ház, társasház, iroda stb.), és hogy milyen dokumentációk állnak rendelkezésre, van-e pl. felelős vezetői nyilatkozat. A megrendelő kap egy visszaigazoló e-mailt, ezt követi az árajánlat. Az energiatanúsítvány-árak 15-60 ezer forint között mozognak, egy átlagos családi ház kb. nettó 30 ezer forint, egy társasházi vagy panellakás jellemzően 15-25 ezer forint. Ez azonban sok mindentől függ: ha egy újépítésű háznál minden adat rendelkezésre áll, nyilvánvalóan olcsóbb a tanúsítvány. A helyszíni munka, a feltárás, a szerkezet-meghatározás a jelentősebb költség.

Jövőre kötelező lesz?

Magánépületeknél 2012. január 1-jétől a bérbeadásnál, továbbá minden tulajdonjog-változásnál kötelező lesz az energiatanúsítvány, kivéve az 50 m2 hasznos alapterületet nem meghaladó ingatlan bérbeadásánál, illetve az egy évnél rövidebb időre szóló bérleti szerződésnél. Az átírásnál a tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellett az energiatanúsítványt is csatolni kell majd a földhivatalhoz. Jogászként úgy vélem, hogy jövő év január 1-jétől – amennyiben betartatják a jogszabályt – senki sem tudja átíratni az ingatlanát tanúsítvány nélkül. A magyar ingatlanpiac nagy valószínűséggel megtorpan, elképzelhető, hogy hónapokig elhúzódik majd egy-egy ingatlan átírása. A Tanúsító Központ felkészült a feladatra, kellő számú tanúsító mérnök/ partner áll a rendelkezésére, hogy a várható ostromot kiállja.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}