Kötelező-e az öröklés -

Kötelező-e az öröklés -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A köztudatban még mindig az az általános felfogás, hogy a gyermekek a szülőktől egyenlő arányban örökölnek, pedig sokszor előfordulhat olyan eset, amikor nem kívánunk örökölni.

 

 

Számos oka lehet annak, hogy nem - tisztességes" örökölni, hiszen a szülők életükben más módon már segítettek bennünket, míg testvérünket például nem. Az öröklési jog lehetőséget ad az öröklés elhárítására.

 


-Az elhárítási módok
Az elhárítás módjai a lemondás, a visszautasítás és a rendelkezés a megnyílt örökségről (átengedés), különbség közöttük a megtételük időpontját és joghatásukat illetően van. Az illetéktörvény a polgári jogi szabályokkal összhangban szabályozza az elhárítás illetékszabályait, abból az elvből kiindulva, hogy az öröklési illeték vagyonszerzési illeték, így akkor kell fizetni, ha öröklés után vagyont szerzünk.
Az öröklésről lemondani az örökhagyó életében, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet, egészben vagy részben. A lemondás joghatása olyan, hogy a lemondó örökös az öröklésből kiesik a lemondással érintett vagyontárgy tekintetében. A lemondás lehet ingyenes vagy történhet ellenérték fejében, előbbi esetén illetéket nem kell fizetnie a lemondó gyermeknek, az öröklési illetéket ténylegesen testvére fizeti majd a szülők halálát követően. A visszterhes lemondás az ellenérték alapulvételével ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget von maga után, hiszen egy majdan ingyenesen megszerezhető vagyon ellenértékét kapja meg. A lemondással tehát még az örökhagyók életében rendezhetőek az öröklési viszonyok, mely a szülők számára megnyugtató megoldást.
Az örökséget visszautasítani a örökhagyó halála után lehet, az örökös egyoldalú nyilatkozatával. A visszautasítás a visszautasító leszármazóira nem terjed ki, tehát az örökhagyó unokája még örökölhet. A visszautasítás azt jelenti, hogy a visszautasító nem kíván örökölni, mintegy kiesik az öröklésből. Gondoljunk például arra az esetre, amikor a hagyaték tárgyai kizárólag termőföldek, többen vagyunk örökösök, és rajtunk kívül mindenki földműveléssel foglalkozik. Részünkről életszerűtlen lenne az öröklés, azt tehát visszautasítással háríthatjuk el. Visszautasítani általában csak az egész hagyatékot lehet. Öröklési illeték megfizetésének nincs helye (visszautasítani ellenérték fejében nem lehet), hiszen az örökös nem szerez vagyont.

- Átengedés
Az örökösnek a hagyatéki tárgyaláson módja van rendelkezni a rá eső örökségről vagy annak egy részéről - ezt nevezzük átengedésnek, mely illetékjogi fogalom, a polgári törvénykönyvben ilyen formában nem található meg. Az illetékjog szerint átengedni lehet ingyenesen és visszterhesen, de csak más örökösnek, tehát olyan személynek, aki az örökhagyónak törvény szerint vagy végrendelet alapján egyébként is örököse. Ingyenes átengedés esetén az eljáró közjegyző ajándék jogcímén adja át az átengedett vagyontárgyat, a megszerző más örökös fizet egyedül öröklési illetéket, de úgy, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna. Visszterhes átengedés esetén a jogcím vétel, az átengedő terhére öröklési, a vagyont megszerző terhére visszterhes vagyonátruházási illeték állapítandó meg. A visszautasítás és az átengedés közötti különbséget az adja, hogy míg a visszautasításnál a visszautasító helyébe leszármazói lépnek, addig az átengedés meghatározott más örökös javára történik. Ha például valamilyen okból nem tudtuk az örökhagyó életében lerendezni a lemondást, tehát már csak a hagyaték megnyílta után van módunk testvérünknek kompenzációt adni a korábbi ajándék miatt, átengedéssel - amennyiben ingyenesen tesszük - illetékfizetési kötelezettség nélkül - állíthatjuk helyre a nyilvánvalóan a szüleink által is megkívánt igazságos állapotot.
Valamennyi példánk alkalmazására egyébként nagyszülői hagyatéknál is lehetőség van.

- Az egyezség
Ha az örökhagyó után több örökös örököl, közösen illeti meg őket a hagyatéki vagyon, létrejön az örököstársak közössége. E tulajdonközösség a hagyatéki osztállyal szűnhet meg, amikor is az osztályos egyezség alapján mindegyik örökös a neki jutott örökrész után fizeti az öröklési illetéket. A hagyatéki osztályos egyezségnek az a lényege, hogy az örökösök az általuk kívánt tulajdonviszonyokat a hagyatéki tárgyaláson létre tudják hozni, s nincs szükség a hagyaték átadását követően újabb jogügylet, például csereszerződés megkötésére, és ezzel újabb illetékfizetési kötelezettség teljesítésére.

Lemondás
A szülőknek egy lakásuk és két gyermekük van, a lakásban eredendően a család együtt lakott. A szülők az egyik gyermeküket takarékbetét ajándékozásával segítették lakáshoz. A szülők halála után a lakásingatlant a két gyermek örökölné egyenlő arányban, az igazságosság azonban azt kívánná, hogy ugyanannyi jusson mindkét gyermeknek a szülői vagyonból. A megajándékozott gyermeknek tehát lehetősége van arra, hogy még a szülők életében lemondjon az öröklésről a testvére javára. Amennyiben ezt ingyen teszi - márpedig a leírt körülményekből ez következik - , illetéket nem kell fizetnie, ha mégis, a lemondás ellenérték fejében történik, ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége áll fenn.

Osztályos egyezség
Az örökhagyónak 24 millió forint értékű hagyatéki vagyona és 3 gyermeke, mint törvényes örököse van. A vagyon 6 millió forint értékű lakótelekből, 10 millió forintos lakásból, és 8 millió forint értékű üdülőből áll.
Az örökösöket fejenként 8 millió forint értékű örökrész illetné meg, ők azonban egyezséget kötnek úgy, hogy mindhárman egy-egy vagyontárgyat szereznek meg. Így kívánságuk szerint köztük közös tulajdon nem jön létre a hagyatéki vagyon egyetlen tárgyán sem.
A 10 millió forintos lakást szerző örökös 2 millió forinttal többet kapott, s ha ezért ellenértéket nem kért, mindenki az után a vagyon után fizet öröklési illetéket, amit kapott. Ha kért és kapott, akkor a többletet szerző ezen rész után visszterhes vagyonátruházási, míg az átadó öröklési illetéket fizet.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}