Ha az örökhagyó nem tesz végintézkedést, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott törvényes öröklés rendje szerint történik a hagyaték öröklése. A törvény örökösökként az örökhagyóhoz az emberi kapcsolatok szerint legközelebb állónak tekinthető személyeket jelöli ki örökösnek, akiket rokoni (vérségi), illetőleg családi kapcsolat fűz az örökhagyóhoz.
A törvényes öröklés rendjében meghatározott sorrend érvényesül, azaz mindaddig, amíg a sorrendben előbbre álló örökös van, a sorrendben hátrébb álló nem örökölhet. A törvényes öröklés általános rendjét a Polgári Törvénykönyv 607?609. §-ai szabályozzák.
A törvényes öröklés
Az örökhagyó után elsősorban az örökhagyó gyermekei, a kiesett gyermek helyén annak leszármazói öröklik a teljes vagyont. A leszármazók, a gyermekek fejenként egyenlő részben örökölnek, és kizárólag az állagot, a túlélő házastárs pedig a leszármazókkal együtt haszonélvezetet örököl.
Ha nincsenek leszármazók, a hagyaték két részre oszlik: az úgynevezett ági vagyonra és a nem ági vagyonra. A nem ági vagyon a házastársi közös vagyonnak az örökhagyót megillető fele része és mindaz a külön vagyon, amelyre az ági vagyonra vonatkozó különös szabályok nem érvényesülnek.
Ági vagyon az a vagyontárgy, amely az örökhagyó valamelyik felmenőjéről, testvéréről vagy testvér leszármazójáról hárult az örökhagyóra, feltéve, hogy ez utóbbi esetben a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte, vagy ingyenesen kapta. Az ági jelleg megállapításának másik feltétele, hogy a vagyontárgy öröklés vagy ingyenes juttatás útján szálljon az örökhagyóra. Az ági vagyont az örökhagyónak az a felmenője örökli, akiről az az örökhagyóra szállt, a házastárs ez esetben kizárólag az ági vagyon haszonélvezetét szerzi meg (a nem ági vagyon állagát a házastárs örökli). Ha nincs olyan személy, aki az ági vagyont örökölné vagy nincs ági vagyon, mindent a túlélő házastárs örököl.
Ha az örökhagyónak sem leszármazója, sem házastársa nincs, az örökhagyó szülei örökölnek, azok kiesése esetén pedig leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
Ha az örökhagyónak sem szülei, sem szülői leszármazói nincsenek, az örökhagyó nagyszülei örökölnek, kiesésük esetén azok leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek nincs leszármazója, akkor a nagyszülőpárja, a nagyszülőpár kiesése esetén pedig a teljes hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy azok leszármazói öröklik. A nagyszülők és leszármazói kiesése esetén a törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői, ha az örökhagyónak nincsenek rokonai, a teljes hagyatékot a Magyar Állam örökli a törvény szerint.
Özvegyi haszonélvezet
A házastársat haszonélvezeti jog csak akkor illeti meg, ha a hagyaték állagát a törvény alapján más örökli. Ez csak abban az esetben fordulhat elő, ha a házastárs a leszármazókkal együtt örököl, illetőleg ági öröklés áll fenn. Mivel a túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényes öröklési jog, az örökhagyó halálával minden külön rendelkezés nélkül átszáll a túlélő házastársra. Ennek az a feltétele, hogy az örökhagyó és házastársa között a hagyaték megnyíltának időpontjában a házassági kötelék fennálljon.
A házastárs az özvegyi haszonélvezeti joga alapján a más személy tulajdonában álló dolgot (a más által örökölt hagyatéki vagyontárgyakkal) birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Ez leggyakrabban csak a birtoklásban jelentkezik: például a lakás, az abban lévő berendezési tárgyak, műtárgyak használatában, de a kert és a gyümölcsös vonatkozásában a hasznokat is beszedheti.
A hagyatékban gyakran készpénz is van, ennek tulajdonjogát az állagörökös szerzi meg, a házastársat pedig haszonélvezeti jog illeti meg felette. A helyes eljárás szerint a bíróság vagy közjegyző elrendeli a készpénz fenntartásos takarékbetétkönyvben történő elhelyezését, amelynek kedvezményezettje az örökös, a haszonélvezőt pedig megilleti a betéti kamat. A haszonélvezeti jog fennállása alatt értelemszerűen az örökös csak a haszonélvező hozzájárulásával rendelkezhet a betéti összeg felett. Egyéb értékpapírok vagy számlakövetelés esetén az özvegyet szintén csak ezen összegek kamatai illetik meg, egészen a haszonélvezet fennállásáig. Amennyiben a hagyatékhoz szerzői jog vagyoni jellegű jogosítványa tartozik, az ennek hasznosításából származó szerzői jogdíj a haszonélvezőt illeti meg.
Az özvegyi jog a túlélő házastárs újabb házasságkötésével megszűnik, valamint akkor is, ha a haszonélvező meghal. A bírói gyakorlat egységes és töretlen abban, hogy a túlélő házastárs házasságon kívüli együttélése, élettársi kapcsolata az özvegyi haszonélvezetet nem szünteti meg. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a túlélő házastárs és az állagörökös külön szerződésben megállapodjanak a haszonélvezeti jog megszüntetésében, akár ingyenesen, akár visszterhesen. Ugyanakkor a leszármazó kérheti a házastárs haszonélvezetének a korlátozását is, melynek bármikor helye van, de a korlátozás csak olyan mértékű lehet, hogy ez a korlátozott haszonélvezet biztosítsa a házastárs szükségleteit.
Végül korlátozott időtartam alatt lehetősége van mind a házastársnak, mind az örökösöknek, hogy kérjék a haszonélvezeti jogának megváltását. Erre vagy a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül van lehetőség.
Hozzászólások