A használatbavételi engedély

A használatbavételi engedély

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A használatbavételi engedély megszerzését törvény és rendelet szabályozza. Az eljárás nem egyszerű, s az építtetők számára számtalan buktatót rejt magában. Vannak tipikus hibák, melyek kellő ismeretek birtokában talán elkerülhetők.

 

 

A használatbavételi engedélyezési eljárást Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM-rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza.

 


Nyilatkozatok
Az Étv. 44. § (1) bekezdése szerint - Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - , annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie.
A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas?.
A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
A rendelet 22. § (1) bekezdése szerint - Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték, és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik?. Ezt követően a rendelet megismétli az Étv. fenti rendelkezéseit.
Tehát a fent idézett jogszabályok szerint akkor kell kérni az épület használatbavételi engedélyét, ha az rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Biztonságos használat
Rendeltetésszerű használatra alkalmas az épület, ha azt céljának megfelelően tudjuk használni. Ha lakás, akként, ha iroda, irodaként, ha az műhely, üzlet stb., akkor annak megfelelően. Biztonságos a létesítmény, ha rendeltetésszerű használatához biztonságos feltételeket nyújt, és nem okoz balesetet, sérülést, például n elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),
n megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),
n leesést (pl. váratlan szintkülönbség vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),
n fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),
n ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból),
n égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől),
n áramütést (pl. földelési, szerelési hibából),
n robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt),
n elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).
Például az 1 méternél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell megépíteni. Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó szintnél 0,80 m-nél magasabban van, továbbá a csatlakozó szinthez képest 0,17 m feletti akadálymentes közlekedésre szolgáló járófelületet, amelyhez nem tartozik lecsúszás elleni védőperem, legalább 1 m magas kiesést gátló korláttal, mellvédfallal vagy ráccsal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvéd felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, stabil szerkezet. A lépcsőkar legalább egyik - a 2 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét - oldalát fogódzásra alkalmas módon kell megvalósítani.

Korlát és kémény
Nagyon sokan gondolják úgy, ha a lakáson belül a burkolat, festés és minden más egyéb elkészült, akkor a lépcső, az erkély vagy teraszkorlát hiánya nem akadálya a használatbavételnek. De igen, mert a biztonságos használatra alkalmas kitétel sérül. Ez esetben sem adható meg a használatbavételi engedély.
A másik tipikus hiba, hogy a tervvel ellentétben az égéstermék-elvezetőket (kéményeket) nem építik meg, hanem helyette homlokzati kivezetéssel oldják meg az égéstermék elvezetését. A kéményeket az emberiség több száz évvel ezelőtt azért - találta ki?, hogy a keletkező füstgázt a magasabb légrétegekbe tudja elvezetni, megvédve magát a környezetbe - az alsóbb légrétegekbe - kikerülő káros gázok belégzésétől. Sajnálatos módon a közelmúltban tapasztalható, rövid távú takarékossági elveket előtérbe helyező okok miatt ez az elv gyakran sérül.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás azonban ezt nem engedi meg. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 74. §- a rendelkezik a gáznemű égéstermék elvezetésének szerkezeteiről. Ennek (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy - A tüzelőberendezések gáznemű égéstermékét a szabadba, minden lehetséges esetben a tető fölé kell kivezetni. - Új épület építése esetén nincs akadálya, hogy a tető fölé épített kémény épüljön, ez az engedélyezési eljárás során megkövetelhető.
Fentiek alapján új építés esetén csak olyan terveket engedélyez az építéshatóság, melyben kémények épülnek mind a főfűtés, mind a tartalékfűtés céljára. Ha a használatbavételi engedélynél azt tapasztalja az építéshatóság, hogy a kémények nem épültek meg, mindaddig nem kaphatnak az építtetők használatbavételi engedélyt, amíg azok nem épülnek meg. Mivel a kémény megépítése utólag csak rendkívül nehezen - és ezért aránytalanul drágán - kivitelezhető, nagyon fontos ennek az elvnek a szem előtt tartása.

Tereprendezés
Építésiengedély-köteles a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1 m-t meghaladóan;
A tereprendezésből következik sok esetben a telken belüli csapadékvíz-elvezetés, amely sok szomszédi vita alapja. Hogyan kell megoldani a csapadékvíz-elvezetést?
A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
A oldalhatáron álló épület eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Zöldfelület és szennyvíztárolás
Sokan nem biztosítják a tervezett, engedélyezett zöldfelületet. Pedig ez szigorúan szabályozott valamennyi helyi építési szabályzatban, valamint az OTÉK-ban. Az ingatlan túlzott mértékű leburkolásával a környezeti ártalmak nőnek, végső soron az emberi lét feltételei sérülnek azáltal, hogy a környezeti elemek - újrahasznosítása - sérül.
A csapadékvizet a burkolt felület elnyelni, elpárologtatni nem tudja, a hiányzó növényzet a levegő oxigéntartalmát nem növeli - és sorolhatnánk az ebből fakadó káros következményeket. Nem véletlen, hogy jogszabályok által meghatározott a minimálisan meghagyandó zöldterület nagysága.
Még mindig előfordul, hogy a szennyvíztárolókat nem zárt rendszerűnek építik meg, pedig az kikötés volt az építési engedélyben. Az OTÉK szerint a zárt szennyvíztárolás csak végső megoldásként és ott jöhet számításba, ahol a csatornarendszer nincs kiépítve. Csatornarendszer megléte esetén már csak a vezetékre történő rácsatlakoztatás engedélyezhető.

Bejáró, kerítés
Nem gondolunk arra, hogy közterületen minden építési tevékenység engedélyköteles. Engedély nélkül építjük meg a közterület-kapcsolatot, azaz a személyi és gépjárműbehajtókat, valamint e nélkül parkosítjuk az előttünk lévő közterületet. Ennek következménye pénzbírság, bontás stb. lehet.
Szintén engedélyt kell kérni az utcafronti kerítés építésére. Keserűen szembesülhetünk a használatbavételi engedély benyújtását követő építéshatósági helyszíni szemlén emiatt várható következményekkel, a jelentős összegű pénzbírsággal (általában fél- és egy millió körüli egy kerítés esetében), vagy a várható bontási, átalakítási kötelezettséggel.
Gyakran okoz gondot, hogy az építési engedélyben az ingatlanon meglévő épületet (melyet az építéshatóság az építmény kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig felvonulási épületként engedélyezett) a használatbavételi engedély megkéréséig nem bontják el. Ez ugyan a használatbavételt nem akadályozza, de a lebontás végrehajtással való kikényszerítése az építtetőre nézve csak hátránnyal (pénzbírság stb.) járhat.

Eltérés a tervtől
A felelős műszaki vezetők sokszor nyilatkoznak úgy, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően végezték el, a megvalósítás során tervtől való eltérés nem történt. Az építéshatóság munkatársai a helyszíneléskor ennek ellenkezőjét tapasztalják.
Leggyakoribb a homlokzatokon a nyílászárók helyének, méretének, darabszámának, a tetőablakoknak a megváltoztatása, teraszok lefedése, vagy nem tervezett terasz- és lépcsőépítés.
Sajnos ezekben az esetekben az eljárás elhúzódik, mert a rendelet 35. §-a szerint ha csak engedély alapján végezhető építési tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végeztek el, az így megépített befejezett építményre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie.
A fennmaradási engedély pedig csak akkor adható meg, ha arra egyébként építési engedély adható lett volna, azaz valamennyi jogszabálynak, így a helyi előírásoknak is megfelel. Ha ez nem teljesíthető, a szabályossá tételtől - tehát a bontástól - az építéshatóság nem tekinthet el. Ha viszont a fennmaradási engedély megadható, akkor kötelező az építésügyi bírság kiszabása, ami az eltérés mértékétől függően súlyos százezres, milliós többletköltséget jelent az építtetőnek. Mindez megelőzhető azzal, ha építkezés közben tudjuk, hogy változtatni szeretnénk elképzeléseinken, s azt minél hamarabb terv formájában módosításként benyújtjuk az építéshatóságra.
A szakhatóságok bevonásával kiadott építési engedélyeknél figyelni kell arra, hogy a szakhatósági hozzájárulásban megszabott feltételeket a használatbavételi engedély megkéréséig teljesíteni kell, mert ellenkező esetben a használatbavételi engedély a tervezett időpontban nem adható meg, és ezzel csúszhat más eljárás (telepengedélyezés, működési engedély stb.) ideje is.

Valicskó Ilona

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}