Házassági szerződés

Házassági szerződés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Házasulandók - sokszor csak azért, hogy ne bántsák meg leendő férjüket, feleségüket - nem szívesen beszélnek a vagyonjogi szerződésről, pedig ha megkötnék, váláskor sok-sok veszekedéstől, keserűségtől óvnák meg magukat. A jog szerint ez a szerződés a házastársak vagyoni viszonyainak átfogó rendezésére, illetőleg a házasság megromlása esetén vagyoni viszonyaik felszámolására (a házastársi közös vagyon megosztására, elszámolására) irányul.

 

 

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény (Csjt. 27. § (2) bekezdése szerint a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a külön vagyonba. Így a szerződés tartalmát - figyelemmel a Polgári törvénykönyv 200. § (1) bekezdésére - a házasulók, illetőleg a házastársak szabadon állapíthatják meg, feltéve, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.

 


Mikor célszerű megkötni?

A házassági vagyonközösségi szerződések vonatkozásában az egyik alapvető kérdés, hogy mely esetekben célszerű és indokolt, hogy a házasulók vagy házastársak vagyoni szerződést kössenek.
Az utóbbi időben a gazdasági életben bekövetkezett gyökeres változások, az egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok számának ugrásszerű növekedése fokozottan előtérbe állítja a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. Így amikor az egyik házasfél egyéni vagy társasági formában üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, mindig célszerű, ha a felek szerződéssel megállapodnak abban, hogy a házastárs a vállalkozás jövedelméből csak meghatározott hányadot juttat a közös életvitelhez, illetőleg a családi beruházásokhoz. De a vállalkozás kockázata is e házastárs különvagyonát terheli. Így a másik házastárs felelőssége csak a közös életvitel körében felmerülő tartozásokért, a közös vagyoni illetősége erejéig áll fenn.
Újraházasodás esetén például, amikor a korábbi házasság alatt kifejtett tevékenység ellenértéke az újabb házasság tartama alatt válik esedékessé (például: szellemi alkotás díja), a felek eltérhetnek a törvénynek attól a szabályától, hogy az ilyen jövedelem a közös vagyonba tartozik.
A szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni érték külön vagyonkénti elismerése is indokolhatja azt, hogy a felek azt vagyonjogi szerződésben rögzítsék. Tehát a házastársak bármelyikük rokona által juttatott vagyontárgyat - akár konkrétan megjelölve azt, akár általában - e házastárs különvagyonának tekintik.

Különvagyon

A házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban a másik alapvető kérdés az, hogy a szerződés általában mely kérdésekre terjedjen ki. Így kívánatos, hogy abban a felek - esetleg a szerződés mellékletét képező leltár csatolásával - rögzítsék, hogy a szerződés hatálybalépése idején milyen vagyontárgyak tartoznak egyikük, illetőleg másikuk különvagyonába. Amennyiben szükséges, rendelkezzenek arról, hogy a házasságkötés előtt együtt éltek-e, és az együttélés alatt szerzett vagyonnak mi a sorsa (megosztották, közös vagy különvagyon maradt-e). Továbbá meg kell állapodniuk abban is, hogy a házassági együttélés alatt szerzett vagyon egészben vagy részben különvagyonukba kerül-e, vagy a közös vagyont gyarapítja.
A felek rendelkezhetnek arról is, hogy a közösen szerzett vagyontárgyak - a jövedelmeik jelentős különbségére tekintettel - nem egyenlő arányban válnak közös vagyonukká.
A házasság felbontása esetére e szerződésben rendezhetik a felek a közös lakás használatát, valamint a közös vagyon kezelésének a módját, vagy azt, hogy az egyikük különvagyonában lévő ingatlanon, üzletben végzett közös tevékenység haszna hogyan oszlik meg közöttük. Az sem kizárt, hogy a felek a szerződésben kötelezzék magukat annak módosítására, ha jövedelmi, vagyoni viszonyaik az életközösség alatt jelentősen megváltoznak.
A feleknek azonban azokban a kérdésekben, amelyekben a Csjt.-nek házassági vagyonközösségre vonatkozó szabályaitól nem kívánnak eltérni, nem kell megállapodniuk. Bár tanácsos, ha ilyenkor a törvény rendelkezéseire utalnak.

Alaki követelmények

A Csjt. 27. § (3) bekezdése szerint a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. E rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.
A közokirat fogalmát a Polgári perrendtartás 195. § (1) bekezdése határozza meg, így minden olyan okirat közokirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül megszabott alakban állított ki. A gyakorlatban azonban a közjegyző által készített közokiratba foglalt vagyonjogi szerződések fordulnak elő leginkább.
A magánokiratba foglalt szerződés megkötésénél jogi képviselőként ügyvédi iroda, illetőleg egyéni ügyvéd járhat el.

A szerződés hatálya

Mivel a törvény a házasulók és a házastársak részére teszi lehetővé a szerződés megkötését, így azt a házassági életközösség tartamára lehet kötni. Ha azonban a felek a házasságkötés és a házassági vagyonjogi szerződés létrejötte előtt már együtt éltek, célszerű, hogy a szerződésben a korábbi együttélésük alatt szerzett vagyon sorsát is rendezzék, vagy legalább szerződésük hatályát az életközösségük egész tartamára, akár visszamenőlegesen is kiterjesszék.
Ha ezen kérdésekről a szerződés nem szól, a bíróság ebben az esetben nem a szerződés rendelkezéseit, hanem a házasságkötést megelőző időszakra az élettársak tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat fogja alkalmazza.

Módosítás, megszűnés

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felek a házassági vagyonjogi szerződést közös megegyezéssel az életközösség fennállása alatt felbontsák, megszüntessék vagy módosítsák. A szerződés módosításához ugyanolyan alakiságok szükségesek, mint a szerződés megkötéséhez. Bár az sem kizárt, hogy mint tartós jogviszonyt szabályozó szerződést, azt a bíróság módosítsa, ha a szerződés a megkötését követően beállott körülmények folytán valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.
Tekintettel arra, hogy a házassági vagyonjogi szerződés az életközösség időtartamára köthető, megszűnik a szerződés a házassági életközösség megszűnésével, a házasság felbontásával, valamint egyik fél halálával is.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}