Az építési napló

Az építési napló

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az építési napló nem új dokumentum, vezetésének gyakorlata hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki. múlt év végén kormányrendelet - 290/2007. (X.31.) sz. - született az építőipari kivitelezési tevékenységről, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról. Ezen rendelet V. fejezete szól az építési naplóról. E jogszabály nem teljesen új, mert korábban is előírták vezetését.

 

 

Az utóbbi években az építési napló vezetését nem vették elég szigorúan, komolyan. Csak nagyobb beruházások és külön megrendelői igény esetén vezettek a kivitelezők építési naplót, és az utóbbi időben még ez a trend is sokat lazult. Sok munkaterületen nincs, vagy ha mégis, nem szabályszerű. A jelenleg érvénybe lépett törvény az építtetők és kivitelezők közös érdekeit fokozottabb mértékben védi, és ennek része a kötelezően vezetendő építési napló is.

 


A bejegyzésre jogosultak
Az újonnan életbe lépett kormányrendelet szerint minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött, valamint a közbeszerzés hatálya alá eső építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetnie a kivitelezőnek, mégpedig a munka megkezdésétől a befejezéséig.
A naplóba bejegyzésre jogosult az építtető vagy beruházó; az építési műszaki ellenőr; a tervezői művezető; a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező; a felelős műszaki vezető; a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, illetve más államigazgatási szervezet; külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A bejegyzésre jogosultak a naplóba tett korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehetnek, vagy aláírásukkal tudomásul vehetik azt. Az építési naplóba bejegyzés nélkül betekinthet az építésügyi hatóság; az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más államigazgatási szerv, munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség és az APEH. A frissen életbe lépett jogszabály valójában csak a bejegyzésre és betekintésre jogosultak körét pontosította, illetve bővítette. A naplóba történő bejegyzések módja, technikája nem változott, az a régi gyakorlat szerint történik, csak az adatokat kell pontosabban és részletesebben megadni.

Alapadatok
Az építési napló három fő részből áll. Az első a címoldalból, amely az építés pontos megnevezését és címét tartalmazza, valamint a napló megkezdésének és lezárásának időpontjait, illetve a napló kötetszámát.
A második rész a nyilvántartási rész, amely tartalmazza az építési-szerelési munka megnevezését, pontos helyét, és a beruházás jellegét (új építés, bontás, átalakítás, fenntartás, felújítás, karbantartás, egyéb). Ezen kívül a szerződés főbb adatait: kelt, rész- és véghatáridők, munkaterület átadásának időpontja, a szerződéses adatok módosításának időpontjai, továbbá a megrendelő (építtető) adatait; a műszaki ellenőr adatait, jogosultságát; beruházás-bonyolító adatait; vállalkozó kivitelező adatait és jogosultságát; felelős műszaki vezető adatait és jogosultságát; alvállalkozói kivitelező adatait és jogosultságát; a tervezők nevét és jogosultságait; tervezői művezetők adatait és jogosultságait; a tervellenőrök adatait és jogosultságait. Ezen felül részei még a mellékletek, úgymint: hatósági engedélyek, vizsgálati eredmények és egyéb naplómellékletek.

Az időjárástól a napi teljesítményig
A harmadik fő rész a bejegyzési rész. A bejegyzéseknek két fő típusa van, a napi jelentések és az eseti bejegyzések. A napi bejegyzésnek tartalmaznia kell a bejegyzés dátumát (a nap megjelölésével, pl. szerda); időjárási adatokat (a munka jellege által megkívánt részletességgel (pl. akár szélerősség, vízállás, egyéb); a munkamenetet akadályozó időjárási körülmény időtartamát is; létszámadatokat (megfelelő részletezettséggel, műszaki, adminisztratív, kisegítő, fizikai stb); napi teljesítményt címszó szerinti körülírásban, de megfelelő részletezettséggel (pl.+3,20 m szinten födémszerkezet betonozása befejezve); az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során keletkező építési hulladék mennyiségét és EWC kódját, elszállításának tényét, helyét, bizonylatát, a kezeléshez igénybe vett létesítmény adatait és jogosultságát.
Eseti bejegyzések: az építési munkahely átadás-átvétele; az építtető nyilatkozata az építés megkezdésének bejelentéséről; az építmény helyének kitűzése; egyes munkarészek külön ellenőrzése és annak eredménye; az eltakart munkarészekkel kapcsolatos észrevételek; műszaki és elszámolási tények, észrevételek; munkavégzést gátló tényezők; anyagok és szerkezetek dokumentumai; tervek átvétele; naplómellékletek felvétele; kivitelezés közben előállt károk felvétele, speciális munkák adatai, megfelelőség igazolás dokumentumai és átadása, egyéb bejegyzések; műszaki átadás-átvételi eljárás.

Tíz évig megőrzendő
Az építési napló az esetleges hatósági és bírósági lejárások során felhasználható dokumentáció, amely az építőipari kivitelezési vagy építési-szerelési szerződés tárgyát, adatait, írásos dokumentumait, vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket tartalmazza. Az építőipari tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzés alapján értesítik. Nagyon fontos, hogy az építési naplót az építés helyszínén kell mindig tartani, úgy, hogy abba a bejegyzésre jogosult személyek bármikor bejegyzést tehessenek. Az építési naplót és annak mellékleteit a kivitelezési tevékenység befejezése után még 10 évig meg kell őrizni.

Napló nélkül tilos!
Az építési napló az esetlegesen előforduló vitás esetek igazolására szolgáló legegyszerűbb és legpontosabb bizonyíték bármely fél esetében. A jogszabály szigorúan bünteti hiányát, amely akár az épület teljes értékének 3 százaléka is lehet (szabálytalan naplóvezetés esetén 2 százaléka)! Az építésügyi hatóságnak az építési naplóval kapcsolatban nincs mérlegelési jogköre, azaz a bírságot ki kell szabnia mérlegelés és csökkentés lehetősége nélkül. Nagyon lényeges tudni, hogy a napló vezetéséért a felelős műszaki vezető felel, de rajta kívül még a kivitelező és az építtető is felelősséggel tartozik.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}